Könnyű kirúgni a magyarokat

Magyarországon - például Szlovákiával vagy Csehországgal ellentétben - a munkaadó nem köteles értesíteni a hatóságokat, mielőtt megválna egy dolgozójától, csak akkor, ha a leépítés nagyobb létszámot érint. Az elbocsátásra vonatkozó egyéb szabályok (például a kirúgás indokainak köre) szintén rugalmasabbak hazánkban, mint a legtöbb kelet-közép-európai országban. Ennek köszönhetően az elbocsátások nehézségét jelző indexérték a térség országai közül egyedül Bulgáriában alacsonyabb, mint nálunk. Szófia azonban sokkal szigorúbb szabályokat ír elő a munkaerő-felvételnél, míg Magyarországon ez a mutató is rendkívül alacsony. Ebben a mutatószámban egyebek mellett a minimálbér nagysága és a fix idejű munkaszerződések maximális időtartama tükröződik.

Pont jó a szabályozás?

Nem ért egyet a Világbank véleményével Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Szövetségének alelnöke, a Trenkwalder-Multiman Kft. ügyvezető-helyettese. Megfogalmazása szerint az üzleti érdekek sérülnének, ha még ennél is szigorúbb lenne a hazai munkajog a felmondás szabályozását illetően. A munka törvénykönyve nagyon is egzakt módon fogalmazza meg például a rendes és a rendkívüli felmondáshoz kapcsolódó foglalkoztatói teendőket - hangsúlyozta.

A szakember elismerte, az írott jogszabályok mellett a magyar gyakorlat jóval "lazább", a dolgozó akár áldozat is lehet, ha elfogadja a munkaadó álindokait, és nem etikus az elbocsátás. Ám a vállalat szintén lehet áldozat, ha a szigorú szabályzók lehetetlenné teszik a búcsút a nem megfelelően dolgozó kollégától. Bár a hazai törvény értelmében csak a csoportos elbocsátást kell jelezni a helyileg illetékes munkaügyi kirendeltségnél, a dolgozó kilépését - bármilyen módon is történik az - mindig be kell jelenteni az Egységes magyar munkaügyi adatbázisba.

Rugalmatlan időbeosztás

A Világbank összesítése szerint a naponta engedélyezett maximális munkaidő a hazai 12-vel szemben Csehországban és Szlovákiában 16 óra, és ezekben az országokban hetente hatnapos munkavégzés is elképzelhető a magyarországi öttel szemben. Összességében a magyarországi munkajog érezhetően rugalmatlanabb, mint Csehországban, többé-kevésbé megegyezik a szlovákiaival és a lengyelországival, és jóval liberálisabb a térség többi országában jellemzőnél.

A 37 pontos magyar összeredmény hajszálnyival magasabb az OECD-átlagnál (35,8 pont), tehát a hazai munkajog rugalmassága nem sokban tér el a fejlett országokétól. Az átlag persze nagy különbségeket takar. Németországban például 55, Franciaországban 66, Nagy-Britanniában viszont csak 14, az Egyesült Államokban pedig mindössze 3 pont az összesített index értéke. A kevésbé fejlett államok közül az ázsiaiaknál jellemző a munkajogi előírások rugalmassága.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!