Az átlagkereset 131 ezer forint
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 14,1 százalékkal haladta meg a 2002 azonos időszakit. Ezen belül a versenyszférát 8,7 százalékos, a költségvetést 24,9 százalékos keresetemelkedés jellemezte. Utóbbi terület magas keresetnövekedési ütemét az előző évi intézkedések áthúzódó hatása magyarázza.
A nemzetgazdaságban 2003. január-júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 131 000 forint volt (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 88 300 forint, a szellemi foglalkozásúaké 183 300 forint). A versenyszférában dolgozók átlagosan 122 400 forintot (ezen belül a fizikaiak 86 800 forintot, a szellemiek 193 500 forintot), a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 150 900 forintot (ezen belül a fizikaiak 97 100 forintot, a szellemiek 173 200 forintot) kerestek. A január-júliusi nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 85 700 forintnak felelt meg.
A pénzügyi tevékenység fizet a legjobban
Bruttó átlagkeresetet tekintve a legjobban fizető gazdasági ág, ágazat a pénzügyi tevékenység volt (262 800 forint). Ezt követte a vegyipar (174 300 forint), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (163 500 forint), a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (162 000 forint), az oktatás (155 900 forint), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (140 400 forint), valamint a humán-egészségügyi ellátás (138 700 forint).
Legkevesebbet a textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártásában (71 000 forint), a máshova nem sorolt feldolgozóiparban (79 300 forint), a mezőgazdaságban (85 400 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (84 800 forint), illetve az építőiparban (90 000 forint) dolgozók kerestek. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 136 200 forint volt, ez 14,0 százalékos növekedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest. A munkajövedelem kereseten felüli része 2003. január-júliusban munkavállalónként átlagosan 3,9 százalék.