Addig híztunk, amíg kipukkadtunk

A magyar gazdaság az elmúlt hat évben jelentős mértékű és lényegében egyenletes növekedést ért el – áll a KSH legújabb, az elmúlt hat évet bemutató összefoglaló elemzésében. A bruttó hazai termék, a GDP 2001-2006 között összesen 29 százalékkal lett nagyobb, és a naptárhatással kiigazított éves növekedés minden évben elérte, vagy kissé meghaladta a 4 százalékot. (A legmagasabb növekedési ütem a 2004. évi 4,6%, a legalacsonyabb a 2006. évi 4% volt.) Az ország gazdasági növekedési üteme az Európai Unió fejlettebb tagországaival összevetve annak többszörösét tette ki. Például hat év alatt Németországban hat százalékkal, Ausztriában 11 százalékkal nőtt a GDP.

Elsőből utolsó

2001 és 2006 között összességében csak Szlovákia mutatott nagyobb, 36 százalékos GDP-növekedést, a többieké szerényebb, mint Magyarországé. A hatéves időszak folyamán kirajzolódó növekedési pályák egybevetése már mutatja a magyar gazdaság dinamizmusának relatív lassulását. Az évtized első éveiben, 2003-mal bezárólag Magyarország Szlovákiával holtversenyben még a növekedési rangsor élén állt, 2004-2005-ben a középmezőnybe került, 2006-ban az utolsó helyre esett vissza.

Még így is jobban élünk

Mindezek ellenére (az Eurostat becslése szerint) a gazdasági fejlettség szintje alapján kialakult rangsorban a hasonló országokhoz képest Magyarország helye nem változott. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson mért értéke Szlovéniában és Csehországban hosszú idő óta nagyobb, mint Magyarországon. Szlovákia a gyors növekedés eredményeként 2006-ra közelebb került Magyarországhoz, de nem előzte meg. Lengyelországhoz képest a magyar gazdaság megőrizte a fejlettség szintjében kialakult előnyét.

Fogyassz, gyarapíts

A GDP belföldi felhasználásának meghatározó tényezője (mintegy 75-80%-a) a végső fogyasztás, amelynek túlnyomó részét a háztartások kiadása teszi ki. A reálgazdasági és a pénzügyi egyensúlyhiány kialakulásának tényezői közül első helyen áll a gazdasági lehetőségektől elszakadó fogyasztásnövekedés. A hatéves időszak egészét tekintve a GDP 29 százalékos növekedése mellett a háztartások fogyasztási kiadása 38 százalékkal lett nagyobb.

Elhúz az unió

A magyar gazdaság fejlődése 2006-ig összhangban volt az Európai Unió egészére jellemző konjunkturális hullámzással. A múlt évben az EU-ban bekövetkező gazdasági élénkülés ellenére Magyarországon a GDP hasonló (4% körüli) ütemben nőtt, mint a megelőző években. A növekedés éven belüli irányzata is eltérő volt. Az Európai Unióban a növekedés kissé gyorsult az év folyamán, a legerősebb a IV. negyedév volt. Ezzel szemben Magyarországon az I. negyedévben elért (naptárhatással kiigazított) 4,7 százalékos GDP-növekedés a IV. negyedévre 3,4 százalékra mérséklődött. Bár az EU-25 gazdasági növekedése az előzetes adatok szerint 2006-ban 3, Magyarországé pedig 4 százalék, az évközi ellentétes irányú növekedési trend következtében 2006 IV. negyedévében az EU-ban és Magyarországon azonos ütemben emelkedett a GDP (3,4%-kal). A növekedési előny, amelyet Magyarország hosszú évekre visszamenően az uniós átlaggal szemben elért, a IV. negyedévben megszűnt.