Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Egyre többet vásárolunk

2004.08.19. 12:19
A kiskereskedelmi forgalom 2004 első félévében 6,8 százalékkal, ezen belül a második negyedévben 7,2 százalékkal, júniusban 7,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet a naptárhatástól megtisztított volumenindexek alapján számítva. Az egy hónappal korábbihoz képest júniusban 1,3 százalékos növekedést mutat a szezonális és naptárhatástól megtisztított kiskereskedelmi volumenindex.
A KSH adatai szerint idén az első felében összesen 2 375 milliárd forint értékű árut forgalmazott a bolti és csomagküldő kiskereskedelem, amiből a júniusi eladások értéke 447 milliárd forint. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai az első hat hónapban 3,5 százalékkal, júniusban 4,7 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az utóbbin belül a vegyes termékkört forgalmazó üzletek (hipermarketek, szupermarketek) értékesítési volumene 4,8 százalékkal nőtt, az élelmiszer-szaküzleteké pedig három százalékkal.

Regisztráció

Az Európai Unióban is élénkült júniusban a kiskereskedelmi konjunktúra. Az eurózónában 1,2 százalékkal, az eurózónán kívüli régebbi tagországokkal együtt (az EU-15-ben) 2,6 százalékkal, illetve a májusban csatlakozott országokkal együtt (az EU-25-ben) 2,7 százalékkal bővült kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest. Január óta a júniusiak voltak a legmagasabb publikált kiskereskedelmi növekedési ütemek.

A gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem értékesítése 2004-ben jelentős havi ingadozásokat mutatott, főként a regisztrációs adó két lépcsőben történt bevezetésének hatásaként. Az első félévben összességében 13,4 százalékkal, júniusban 16,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyított eladási volumen. A leggyorsabban a motorkerékpár-eladások nőttek. A használt gépjármű importja - a magas adóterhek következtében - februártól jelentősen visszaesett.

Túlsúly

A felülvizsgálat adatokból számított országos kiskereskedelmi forgalom területi megoszlására továbbra is a közép-magyarországi régió (37,9 százalékos) túlsúlya és Budapest kiemelkedő (25,6 százalék) aránya a jellemző. Nem változott a többi régió egyenként kilenc-tizenkettő százalék közötti részesedése sem. Az ellátottsági különbségek kiegyenlítődésére utal ugyanakkor, hogy az első negyedévben a fejlettebb központi és nyugati régiók forgalmának növekedési üteme az országos átlag alatt maradt, míg a keleti országrész régiói kiskereskedelmi forgalmának növekedési üteme az átlagot meghaladó volt.

A 153 ezer kiskereskedelmi üzlet eladóterének összesített alapterülete 13,3 millió négyzetméter, az egy üzletre jutó átlagos alapterülete 87 négyzetméter volt 2002 végén. A hazai üzlethálózatban az 1990-es évek közepe óta kétszer olyan gyors ütemben nőtt az ötven négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek száma, mint az ötven négyzetméter alattiaké.