Kisajátítható lesz az állami tulajdon
Változnak a kisajtátítás szabályai egy kormány által már elfogadott, a parlament elé ősszel bekerülő törvényjavaslat értelmében. Akár állami és önkormányzati tulajdon is kisajátítható lesz a jövőben az új törvénytervezet szerinte, feltéve, hogy a közcél megvalósítására más módon nincs lehetőség. Nemzetközi területcserére is kisajátítható lesz az ingatlan, bár határkiigazításokra aligha kell számítani.
Akár állami és önkormányzati tulajdon is kisajátítható lesz a jövőben, ha valamely közcél megvalósítására más módon nincs lehetőség. Szigorítja és pontosítja ugyanis a kormány a kisajátítási törvényt, mivel a jelenlegi szabályozás az Alkotmánybíróság határozata szerint nincs összhangban az alaptörvény kisajátításról szóló passzusával. Emellett pontosítják azokat a területeket, amikor végső megoldásként sor kerülhet kisajátításra.
A lista részben szűkült, ugyanis a jelenlegi szabályozással ellentétben nem lehet magántulajdont kisajátítani állami és önkormányzati működtetésű oktatási, közművelődési, szociális és egészségügyi intézmény építéséhez abban az esetben, ha az nem kötelező feladat az önkormányzat számára. Az önkormányzat a jövőben lakásépítésekre sem sajátíthat ki ingatlanokat, igaz, ma már az állami szereplők súlya a lakásépítési piacon marginális.
Továbbra is kisajátítható az ingatlan honvédelmi, közútépítési, energiatermelési, bányászati, hírközlési, természetvédelmi és vízgazdálkodási, valamint erdőtelepítési célokra. Új elemként szerepel, hogy a nemzetközi szerződéshez kapcsolódó területcsere esetén is kisajátítható a tulajdon, ám határkiigazításokra meglehetősen ritkán kerül sor. A kártalanításkor a kisajátított ingatlan tulajdonosát teljes kárpótlás illeti meg, amely elsősorban készpénzes fizetést jelent, de a felek megállapodhatnak ingatlancserében is.
A kisajátítási ügyekben a közigazgatási hivatalok járnak el, a hivatalok jogerős határozatai ellen továbbra is bíróságon lehet fellebbezni. A bíróságoknak gyorsított eljárásban, 45 napon belül kell dönteniük (ezt az időintervallumot eddig csak sztrádaépítések esetében alkalmazták, de egy idei törvénymódosítás után most ezt teszik általánossá). Abban az esetben, ha a kisajátított ingatlant meghatározott időn belül nem veszik használatba, a kisajátítási jog megszűnik, így az eredeti tulajdonos visszavásárolhatja ingatlanát.
A legszembeszökőbb változás az új szabályozásban, hogy a jövőben állami és önkormányzati tulajdon is kisajátítható lesz közcélra. Erre a kiegészítésre az Alkotmánybíróság korábbi határozata hívta fel a figyelmet, mondván: közcélú beruházást ma már nem csak az állam, illetve az önkormányzat kezdeményezhet. Ez a passzus közműberuházások, erőműépítések, illetve távközlési építmények elhelyezése esetén alkalmazható. A törvényjavaslatot a kormány már beterjesztette a parlament elé, ám a tárgyalása csak a nyári szünet után, szeptemberben kezdődhet meg.
