Ételosztástól a marcipánokig

Hatalmas, több mint tízszeres különbségek vannak a legfejletteb és a legelmaradottabb hazai kistérségek között - mondta még egy májusi konferencián Baráth Etele uniós ügyekért felelős korábbi miniszter. Bár Baráth Etele nem jutott bársonyszékhez az új kormányban - az uniós pénzek szétosztását Bajnai Gordonra bízta Gyurcsány -, a politikus szavaitól lázba jött az Index Kistérségi Tényfeltáró Akciócsoportja, és elindult, hogy szemügyre vegye ezeket a borzasztó különbségeket.

A kistérségek fejlettségéről tizenkilenc társadalmi, gazdasági, demográfiai mutató felhasználásával alkotott jelzőszám árulkodik. Az egyes mutatók külön-külön valóban hatalmas fejlettségbeli eltéréseket mutatnak az ország legjobb helyzetben lévő és legelmaradottabb térségei között - derül ki a KSH összeállításaiból.

Nyolcan 2-es alatt, négyen 4-es fölött

A 2004 eleje óta érvényes felosztásban 168 kistérség szerepel. A legrosszabb helyzetben lévőben a munkanélküliségi mutató 16,3-szorosa a legfejlettebb térségének. A vállalkozások számában kilencszeres, az szja-alapot képező jövedelmekben csaknem négyszeres, az épített lakások számában 35-szörös a különbség a legjobb és a legrosszabb mutatóval rendelkező kistérség között.

A összesített mutatók alapján egy 1-5 felosztású skálán helyezték el a kistérségeket, így a jelzőszámok között legfeljebb ötszörös különbség lehet - de már ez is nagyon sok. Ezen a skálán a legrosszabb, 1,44 pontos mutatója Abaúj-Hegyközség kistérségnek van. A további két dobogós is Borsod-Abaúj-Zemplén megyei térség, a Bodrogköz 1,58, Encs 1,68 pontos. A legrosszabb nyolc között csak két nem borsodi térség van, a baranyai Sellye (1,78) és a békési Mezőkovácsháza (1,92).

A legfejlettebb, a 4 pontot elérő kistérségek csoportjába mindössze négy tartozik: Szentendre 4, Dunakeszi 4,09, Balatonfüred 4,1, Budaörs 4,17-es osztályzattal rendelkezik (Budapestet mint speciális kistérséget ezúttal nem vettük figyelembe).

Legfejletlenebb kistérségek Kistérség neve Megye Pontszáma Abaúj-Hegyközi Borsod-Abaúj-Zemplén 1,44 Bodrogközi Borsod-Abaúj-Zemplén 1,58 Encsi Borsod-Abaúj-Zemplén 1,68 Sellyei Baranya 1,78 Mezőcsáti Borsod-Abaúj-Zemplén 1,79 Edelényi Borsod-Abaúj-Zemplén 1,86 Szikszói Borsod-Abaúj-Zemplén 1,91 Mezőkovácsházi Békés 1,92 Legfejlettebb kistérségek Budaörsi Pest 4,17 Balatonfüredi Veszprém 4,10 Dunakeszi Pest 4,09 Szentendrei Pest 4,00 Forrás: KSH

Bár a KSH nem a pontszámok alapján, hanem egy másik ötös skála szerint vizsgálja a kistérségeket - vannak lemaradók, stagnálók, felzárkózók, fejlődők és dinamikusan fejlődők -, mi a pontrendszer alapján indultunk el. Aztán rájöttünk, hogy a kemény számok mögött árnyalt a valóság. A fejlett térség központjában sem éreztük magunkat Svájcban, de a fejletlenben sem azt, hogy ha a járda mellé lépünk, lezuhanunk a világ végén.

Ménesi sör 59-ért

Mezőkovácsházán például egyáltalán nem érzi az ember, hogy az ország egyik legkevésbé fejlett régiójában jár, igaz, a legfejletlenebbek között ez a térség van a legjobb helyzetben. A helyiek azt mondják, hogy a terület fejletlenségét elsősorban a környező kistelepülések és a román határ mellett lévő Battonya elmaradottsága okozza.

Valószínűleg igazuk van. A kistérség középpontjában mindenesetre már-már modernnek tűnő kisebb üzletházak sorakoznak a főút mellett, az iskola épületét most tatarozzák, sportudvarán látszik, hogy nemrég újították fel, a Békéscsaba-Gyula felől bevezető főúton modernnek tűnő kisállatkórház, a parkolóban mellettünk egy J-s, kettővel odébb egy I-s rendszámú, látványosan újnak tűnő autó áll.

Az iskolával szemben azonban a szocialista időkből megmaradt áruház éktelenkedik. Földszintjének már csak a felét foglalja el a szövetkezeti áruházból lett élelmiszerbolt, amely mellett hatalmas üres terület emlékezteti a vásárlót a régi, feltehetően szebb időkre. A főtér közelében lévő impozáns épület falán a felirat még jelzi, itt régen étterem volt, ám arra a fiatalabb mezőkovácsháziak nem is nagyon emlékeznek, mikor lehetett ott utoljára enni.

A bolt viszont örömteli élményekkel szolgál: sikerül ráakadnunk az általunk a mai napig legolcsóbbnak gondolt sörre. A soha nem hallott nevű Ménesiből 59 forint+üvegdíjba kerül fél liter, vagyis egy minimálbérből havonta több mint 900 üvegre futná. Hogy ezért az árért milyen minőséget kapunk, még nem mertük kipróbálni. A sör mellett a kommersz tömény (a Pálesz márkájú 0,5 literes barackpálinka) is itt volt a legolcsóbb.

Árak a legfejletlenebb és a legfejlettebb kistérségek központjaiban (a) Abaújszántó Mezőkovácsháza Budaörs Dunakeszi Kenyér, 1 kg 149 Ft 139 Ft 155 Ft 155 Ft Zsemle, db 17 Ft 14 Ft 15 Ft 9 Ft Párizsi, 10 dkg 52 Ft 59 Ft 46 Ft 84 Ft Karaj, 1 kg n. a. 926 Ft 980 Ft n.a. Tej, 1 l 139 Ft 149 Ft 139 Ft 139 Ft Sör, 0,5 l 109 Ft 59 Ft (b) 119 Ft 123 Ft Bor, 0,75 l 159 Ft (c) 384 Ft 189 Ft 169 Ft Kommersz tömény, 0,5 l 740 Ft 627 Ft 750 Ft 759 Ft Fodrász, női hajvágás 1200 Ft 500 Ft 2900 Ft 2200 Ft Cipő 6250 Ft 2999 Ft 2990 Ft 2600 Ft Számítógép-konfiguráció 50 000 Ft 62 500 Ft n.a. n.a. Használt autó n. a. 1,65 millió Ft (d) n. a. n. a. Családi ház (e) 7 millió Ft 5,5 millió Ft 32 millió Ft 23,9 millió Ft Család ház, Ft/nm 107 700 Ft 86 000 Ft 213 300 Ft 337 000 Ft a: Több ár esetén a legalacsonyabbat tüntettük fel, az egyes termékek márkái eltérhetnek. b: Üveges, betétdíj nélkül. c: Műanyag flakonos, 1,5 literes. d: Renault Thalia, 2002-es. e: Egyszintes családi ház a főutcán.

Persze nemcsak iszik az ember, hanem eszik is. Azon meg sem döbbenünk - agrárvidéken vagyunk nagyon -, hogy a boltnál fára ragasztott hirdetéseket látunk: 360 forintos tyúkvásár van, de hogy ez kilónként vagy darabonként értendő, arra nem találunk utalást. A vizsgált térségek közül Mezőkovácsházán kapható a legolcsóbb kenyér és karaj, de itt a legdrágább a tej, és a legolcsóbb számítógép-konfiguráció is itt a legkevésbé olcsó.

A használt autók árai nem alacsonyabbak az országos átlagnál, egy 2002-es Renault Thaliát például 1,65 millió forintért vehetnénk meg. Nem értünk az autókhoz, de ránézésre megkímélt darabnak tűnik. Ha valaki ideköltözne, fővárosi szemmel hihetetlenül olcsón, az országos átlagnál - de valószínűleg a megyeinél is - olcsóbban juthat lakáshoz. Egy több mint hatvan négyzetméteres, kétszobás, téglából épült központi fűtéses családi házat - igaz, garázs nélkül - 5,5 millió forintért, négyzetméterenként nagyjából 86 ezer forintért hirdettek eladásra, ezzel nyeri az árversenyt, akárcsak a helyiek szerint 500 forintért dolgozó fodrász.

Abaújban van ingyenebéd

A legalacsonyabb, 1,44-es fejlettségi mutatóval rendelkező BAZ megyei abaúj-hegyközi kistérség egyik városában, Abaújszántón sem tűnik fel elsőre, hogy a számok szerint mennyire elmaradott területen járunk. Az első gyanús dolog az abaúji - térítésmentes - Kurír címlapja: "Ingyen liszt és száraztészta az abaújiaknak". Az országban átlagosan 10 százalékos a nyomorszint. A fővárosban 3-4 százalékos a szegénység, vidéken nagyságrendekkel több - mint például az északkeleti országrészben. Azon belül is Abaújban, ahol május derekától uniós élelmiszer-adományt osztanak 24 településen."

A városka főterét öreg, egyszintes házak veszik körül, csak némelyiket újították fel az elmúlt húsz évben. A tér közepén faszerkezetes cseréptetős piactér, nem messze szelektív hulladékgyűjtő. (Bevalljuk, ekkor megbocsátottuk a zöldtárcának azt a tévéreklámot, amely szerint már kétmillió ember számára elérhető a hulladékgyűjtés.) Abaújszántó része a Tokaji borvidéknek, valószínűleg ezért sem érezni a nagy szegénységet, amire az 1,44-ből számítani lehetett - a környező falvakon áthaladva azonban annál inkább.

A főtéren lévő áruházban megtaláljuk a verseny legolcsóbb párizsiját és az ugyancsak árversenyt nyerő bort (műanyag palackos "Aranykancsó" asztali fehér). A legolcsóbb - nem kínai boltos - cipő azonban sokkal drágább, mint más városokban, de itt a legdrágább a zsemle is. Az üzlet egy egész falát elfoglalják a röviditalok és a borok, tucatjával vehetők a 700-800 forintos szeszek, de az üzletben porszívót és vasalót is lehet kapni.

A számítástechnikai üzletben lehet internetezni, egy fiatal lány épp az egyik közösségépítő szájton böngészte ismerőseit. A legolcsóbb konfiguráció 50 ezer forintba kerül, de nem ezt veszik az emberek, inkább a 85 ezreset. Persze ez is jobb, mint az árából következtetni lehetne - gondosan válogatják az alkatrészeket, egyébként 100-110 lenne - tudtuk meg a helyi informatikustól (Mezőkovácsházán óránként 300 forintért internetezhettünk).

Nem olcsó

A karaj árát sajnos nem tudtuk meg, délután négykor (a nap korábbi részében az ott-jártunkkor áradó Hernádot néztük meg) már zárva volt a hentes, ugyanúgy, ahogy a fodrász és a nagyobbacska divatüzlet is - annak ellenére, hogy a tábla azt hirdette, hogy 8-tól 17-ig tart nyitva. Kénytelenek vagyunk az utca emberére hagyatkozni, akikből elég kevés van egyébként, így nem is csoda, hogy hamar zárnak az üzletek. Csak egy-két autó, biciklis megy át a tér melletti főútón félóránként.

Fiatal lány kísér el a boltig, ahol lehet cipőt kapni, közben elmondja, 1200-ért vágják a haját. "Más sem olcsó, a cipő, a ruha se" - mondja. "Ez egy jó bolt, márkás cuccok vannak benne" - kísér be egy kis szobába, ahol rögtön átkarolja egy fiú nyakát. Úgy látszik, jó indok voltunk, hogy megszabaduljon a téren ülő anyjától. 6250 forintba kerül a legolcsóbb cipő, 8550 a legdrágább, "Starheit" (márka)névre hallgatnak.

A helyi étterem-kocsmában megtudjuk, hogy egy egyszintes családi ház a főút mellett, vagy egy utcával mögötte - ez a legmenőbb a városban - 6-7 millióból kijön, de ha kicsit kintebb akarunk parasztházat, megvan 1-1,5 millióból, közmű nélkül. Az ebédért nem fizetünk keveset, pedig lett volna zúzapörkölt is 560-ért. A város szélén - a Hernádtól eláztatott kertek fölött - húzódik a pincesor, ettől nem messze egy öreg BMW-t is láttunk, igaz, nem valami jó állapotban.

Kínai üzletek és turkálók a legfejlettebbekben

Budaörs magasan vezet a fejlettségi versenyben; a városháza szimbolizálja is ezt. A tucatnyi hipermarket, lakberendezési, elektronikai üzletcsarnok és gyártelep mögött tényleg ott van a város, ahova ha a megfelelő időben megyünk, BKV Plusszal 15 perc alatt ki lehet érni a Móricz Zsigmond körtérről. A főutca kellemes, Budapesttől távolabbi végén lakótelep, felette hegyek - itt már legalább annyiba kerül egy családi ház, mint a Gellérthegyen vagy a második kerület egyes részein.

A főutcán (Budapesti út) egymás után sorakoznak az üzletek, láttunk rengeteg éttermet, kávézót, Szamos-cukrászdát, konyha- és lakásstúdiót, boráriumot, kreatív kuckót, outletet (a Szeress most! Kázmérja épp a bevásárlószatyrokat pakolta az autójába). Ruházati üzleteket csak elvétve látni, van cserébe nagyon sok kínai és turkáló. Ezért olyan olcsó a budaörsi cipő, amelyet azonban nem ajánlunk senkinek, ugyanis miután munkatársunk fél percet eltöltött a rettenetes szagú műanyagcipő-üzletben, kezdett bárányfelhőkről leugráló rózsaszín elefántokat látni, majd kimenekülve fél órát kellett egy fa alatt töltenie, hogy enyhüljön a szédülése és az émelygése.

Számítástechnikai üzletet sem itt, sem Dunakesziben nem találunk, de tekintettel arra, hogy Budapestről akár még busszal is kényelmesen hazavihető egy-egy komputer, nem is hiányoljuk. Budaörsön a legdrágább a hajvágás, a zsemle Dunakesziben volt a legolcsóbb.

A panel mindenhol panel

Dunakeszin is lépten-nyomon kínai és ázsiai üzletekbe botlik az ember. A legélhetőbb a város keleti része, a vasút másik oldalán rengeteg a fa. Az itt lakók életét hatalmas betonszarkofág szépíti, amely most élelmiszerboltnak ad otthont. A főutca forgalma elég nagy, az Árpád-hídhoz lestrapált sárga Ikarusok visznek, körülbelül húsz perc alatt.

A város lakótelepes része elég lepattant, a buszmegálló melletti szétvert - egyébként kiadni próbált - kis bódét minden bizonnyal vécének használták mostanában. A tízemeletesek árnyékában meghúzódó Coop áruházban dohányüzletet meghazudtoló dohánykínálattal találkozunk. A lakásárak nem alacsonyak itt sem. A legolcsóbb panel 9,4 millió volt Dunakeszin - itt körülbelül fele-fele esélyünk van arra, hogy az ablakok a Dunára és a Szentendrei-szigetre néznek -, 9,9 millió Budaörsön.