Kétszáz módosító indítvány érkezett

Összesen több mint kétszáz módosító indítványt nyújtottak be a parlamenti képviselők a jövő évi adótörvény-tervezethez. Amint arra számítani lehetett, nagyobb átalakításokat - vagy inkább visszarendeződéseket - az ellenzéki Fidesz terjeszt elő, a szocialisták inkább a részletek csiszolásával lesznek elfoglalva.

Igazságosság

Igazságossági szempontokra hivatkozva például a családi adókedvezmény igénybevételének jövedelmi határát a javasolt évi 12 millió forintról nyolc millió forintra változtatnák. A havi hatszázezer forintos jövedelmi korlátot ajánló módosító indítvány szerint a 12 milliós havi egymillió forint jövedelemhatár túl magas ahhoz, hogy a valódi igazságossági szempontok érvényesülhessenek.

A szóban forgó jövedelemsávban az szja-alanyok kevesebb mint 4,1 százaléka tartozik, az APEH kimutatása szerint ugyanis az adózó magánszemélyek ekkora hányada keresett tavaly éves szinten négymillió forintnál többet. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Egyesületének elnöke úgy véli, hogy a módosító javaslat által érintett személyek száma a százat sem éri el.

Ilyen magas jövedelemmel ugyanis jellemzően olyan magánszemélyek rendelkeznek, akiknek már nincsenek a családi adókedvezményre feljogosító korban lévő (kiskorú) gyerekei. A 8-12 milliós jövedelemsávba egyébként is csupán néhány ezer adózó tartozhat a szakértő becslése szerint.

Néhány millió

Zara becsléséből kiindulva a módosítással vélhetőleg csak néhány millió forintot spórolhatna a költségvetés, hiszen a kedvezmény éves mértéke egy gyerek esetén 36, két kiskorú gyerek esetén 96, három kiskorú gyerek esetén pedig 142 ezer forint. A módosító javaslatnak tehát inkább politikai üzenete lehet. A 2003-as jövedelembevallások szerint 82 milliárd forintot tett ki a családi kedvezmény összege, amit mintegy egymillió magánszemély vett igénybe.

A nagyobbik kormánypárt javasolja továbbá a szociális céllal a helyi önkormányzatnak bérbe adott ingatlan utáni adó eltörlését. Az egyébként jövőre 25 százalékos forrásadós jövedelmet a kormány csak tíz százalékkal adóztatná, de az MSZP-s képviselők ezt is sokallják.

Ha már a forrásadónál tartunk: a Fidesz kihagyná a törvényből az adóemelést, vagyis jövőre is húsz százalék maradna például az osztalékkifizetés terhe. Az ellenzéki képviselők szerint nincs szükség a személyi jövedelemadózásban a kedvezmények különböző jövedelemhatárokhoz kötésére: egyedül a 12 millió forinttól fokozatosan elfogyó családi adókedvezményt tartanák meg, de kihúznák a javaslatok közül az egy évben legfeljebb felhasználható százezer forint kedvezményre vonatkozó passzust.

Elérhetetlen

A kormány hatmillió forint éves jövedelemtől még ezt az összeget is fokozatosan elérhetetlenné tenné. A Fidesz a kis cégeknek is tesz egy gesztust: javaslata szerint a nyolcvanmillió forint alatti éves árbevételű vállalkozások társasági adóalapjának ötven százaléka adómentes lenne januártól.

A másik ellenzéki frakció főleg a társadalombiztosítási kedvezményekre koncentrál. Az MDF indítványa szerint nem a kormány által javasolt 25, hanem 35 éves korig élhetnének a cégek az ötven százalékos járulékkedvezménnyel a pályakezdők esetében, ugyanígy nem ötven, hanem 45 éves kortól járna a tartós munkanélkülieket foglalkoztatók utáni kedvezmény.

A két kisebbik parlamenti párt fő ütközési területe valószínűleg a helyi adózás lesz. Az adóemelések ellen eddig látványosan ágáló szabad demokraták például a jelenlegi kettőről három százalékra emelnék az iparűzési adó kulcsát, ráadásul az önkormányzatok az adómaximum 110 százalékáig élhetnének az adókivetéssel (emellett a többi helyi adótétel is emelkedne, ezek esetében 150 százalékos eltérést engedélyezne a kormány). Az MDF ellenben még ezt a bizonyos 150 százalékot is kivenné a kormány előterjesztéséből. Az SZDSZ a főváros kompetenciájába sorolná a vállalkozók kommunális adóját.

Elvéreznek

A szocialisták tarsolyában található még javaslat a melegétkezési utalványok adómentes részének nyolcezer forintra emelésére, ami ötszáz forinttal nagyobb a kormány terveiben szereplő összegnél. Az őstermelők éves bevételét maximum hat helyett hétmillió forintban állapítanák meg, indokolatlannak tartják továbbá a cégautó-adózás sávos rendszerét, helyette lineárisat javasolnak.

Az értékpapír, vagyoni betét legközelebbi rokon általi öröklése esetén háromszázezer forintig illetékmentességet adnának; ezt a kört a kormány a jövő évtől tervezi bevonni az illetékköteles körbe. A banki különadó kapcsán a szövetkezeti hitelintézetek az adott településen egyedül szolgáltató kirendeltségeik után fiókonként húsz százalékos adócsökkentéssel élhetnek a szocialisták elképzelései szerint.

Számos más javaslat is készült a frakciókban, ezzel együtt elmondható, hogy az ellenzéki indítványok - a tapasztalatok szerint - vélhetően egytől-egyik elvéreznek majd.