Újabb külföldi irodák nyílnak

Lezárult a magyar külpiaci hálózat átszervezése, amelynek célja a hatékonyság növelése volt, azaz: eredményesebb működés, szolgáltatás, illetve jobb költséggazdálkodás. Ám az átszervezés nyomán megtakarított forrásokat nem vonják el a céltól, a pénzt új irodák nyitására fordítják - tudtuk meg Garamhegyi Ábeltől, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes helyettes államtitkárától. Egyelőre az új állomáshelyekről konkrétumokat nem kívánt elárulni - lévén még szervezés alatt a folyamat -, csupán arra utalt, hogy szeretnék erősíteni a magyar jelenlétet Kínában és a többi távol-keleti országban, illetve az arab világban. A tervek szerint az idén két új állomáshelyen áll munkába külgazdasági szakdiplomata.

Ami viszont már ma tény: az eddigi 59 helyett 54 állomáshelyen dolgoznak ez évtől külgazdasági szakdiplomaták - a létszám 14 százalékkal csökkent az eredeti felálláshoz képest. Eddig ugyanis 120 magyar és 34 helyi állampolgár dolgozott a magyar kereskedelmi képviseleteken, számuk 104-re, illetve 29-re csökken. További megtakarítást jelent, hogy tíz városban az irodák beköltöznek a diplomáciai missziók épületébe. Így összesen már 36 állomáshelyen egy épületben működnek a külpolitikai és -gazdasági diplomaták.

Az átszervezés arra is lehetőséget adott, hogy feltérképezzék, hol van valóban szükség irodákra, melyek azok, ahol az addiginál kevesebb emberrel is eredményesen ellátható a munka, s melyek azok, amelyeket célszerűbb lenne az egyes országokon belül akár áthelyezni más városba. E munka eredményeként csökkent a létszám a többi között Athénban, Prágában és Bukarestben, nőtt ugyanakkor Washingtonban. Az átcsoportosítás következtében Bonn helyett Düsseldorfban, New York helyett Chicagóban lesz képviselet.

A bezárásokra példa az ankarai és az ottawai iroda, ám ezekben az országokban is maradt külpiaci képviselet, Isztambulban és Torontóban. Egyelőre nincs napirenden, hogy a Jekatyerinburgban tavaly nyitott első orosz regionális irodát újabbak követnék, de arról igen, hogy helyi emberekkel - a környező országok magyarlakta területeihez hasonlóan - kiépítsenek egyfajta képviseleti hálózatot.

Garamhegyi tapasztalatai - és a minisztériumhoz eljutott vállalati reakciók - szerint az átszervezés zökkenőmentesen zajlott, abból az ügyfelek, a cégek nem érzékeltek kedvezőtlen jelenségeket. Az azonban tény, hogy minden résztvevőnek hozzá kell szoknia az új felálláshoz. Az új képviseleti rendszer ugyanis a korábbi, a nagykövetségeken működő külgazdasági attaséi, illetve a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési közhasznú társaság (ITDH) külföldi kereskedelmi szolgálati irodái egységesített, összevont hálózatát jelenti.

Az új, egységes állami külgazdasági külképviseleti rendszer a magyar külképviseleti rendszer részeként működik, az irodahálózat szakmai irányítását, a külgazdasági szakdiplomaták kiválasztását a GKM közvetlenül végzi, a munkáltatói jogokat a GKM és a Külügyminisztérium közösen gyakorolja. Az operatív befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési tevékenység irányításába a GKM bevonja a minisztérium felügyelete alá tartozó ITDH-t.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!