Judit
-2 °C
8 °C

Kiket rúgnak ki először a megszorítások miatt?

2006.10.20. 07:52
A megyei munkaügyi központok legfrissebb adatai szerint a kormányzati megszorító intézkedések hatása az elmúlt hónapban markánsan még nem volt érzékelhető. A Napi Gazdaság által megkérdezett cégbíróságok viszont október eleji adataik alapján már arról számoltak be, hogy a kisvállalkozások száma, különösen az ország hátrányos helyzetű régióiban, folyamatosan csökken.

Az már korábban nyilvánvaló volt, hogy a közszférában csak az önkormányzati választások után, az új összetételű testületekben születik végleges döntés arról: az egyes közintézményekben, hivatalokban mennyivel kevesebb dolgozót foglalkoztatnak majd a jövőben. A lap felmérése szerint a közszférában - elsősorban anyagi kényszerek miatt - a legnagyobb mértékű elbocsátási hullám még az év vége előtt az észak-magyarországi, illetve a dél-dunántúli régióban várható, de jelentős számú leépítés történhet a közép-dunántúli térség egészségügyi és főként felsőoktatási intézményeiben, míg az Észak- és a Dél-Alföldön leginkább az önkormányzati hivatalokat érinti majd ez a lépés.

A szakemberek szerint ez utóbbi elsősorban azzal magyarázható, hogy - ugyancsak anyagi kényszerek okán - várhatóan itt alakítják meg a legtöbb új kistérségi társulást. A Borsod-Abaúj, a Szatmár, valamint a Vas és a Baranya megyei munkaügyi központban is jelezték, az utóbbi néhány hét során a korábbiaknál nagyobb mértékben jelentkeztek náluk egészségügyi dolgozók, ami elsősorban a kórházak átszervezésével, a rendelőintézetek összevonásával magyarázható. Sőt, a munkaerőpiacon megjelentek már az Országos Mentőszolgálattól elbocsátott első dolgozók is. (A szervezetnél a közelmúltban országos szinten 150 fős leépítés volt.)

A közép-dunántúli régió több megyéjében az elmúlt néhány hét során a közszférából főként olyan pedagógusok regisztráltatták magukat, akiknek már a nyáron, az iskolaév végén mondtak fel, ám hivatalosan csak szeptember elsejétől váltak munkanélkülivé.

Elnyújtják a leépítéseket

A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a leépítési hullám ma még azért sem érzékelhető számottevő mértékben, mert a legtöbb esetben a felmondási idő fél év, ráadásul az intézmények pénzügyi gondok miatt több lépcsőben válnak meg alkalmazottaiktól. Több dunántúli főiskolán, illetve egyetemen például azt közölték, hogy a mintegy 150-200 fős leépítést több ütemben valósítják meg. Ráadásul csak a dolgozók harmadát bocsátják el, a többiek nyugdíjba mennek, illetve vállalkozóként folytathatják munkájukat.

A megyei munkaügyi központok előrejelzése szerint az év végéig átlagosan mintegy fél százalékkal nő majd a munkanélküliségi ráta a közszférában bekövetkező elbocsátások miatt - 2007 első negyedévében viszont már közel 1 százalékkal magasabb lesz a mutató. Úgy prognosztizálják, hogy a jobbára középfokú végzettségű, 40-50 év közötti, csupán egyfajta szakképesítéssel rendelkező, nyelvet nem beszélő dolgozók maradnak majd állás nélkül.

Az országos átlagnál jobb munkaerőpiaccal rendelkező Budapesten a Fővárosi Munkaügyi Központ közlése szerint szeptemberben 320 fő csoportos leépítéséről érkezett bejelentés, így mintegy 20 500 munkanélkülit tartottak nyilván. Augusztushoz képest viszont a munkaadók ezerrel több álláshelyet jelentettek be. Az építőipar megtorpanása ellenére ebben az ágazatban keresik a legtöbb munkaerőt.

A kkv-k a fő elbocsátók

A megyei munkaügyi központok adatai szerint a legnagyobb mértékű leépítésekre az elmúlt hónapokban, de különösen szeptemberben a hazai kis- és középvállalkozásoknál került sor. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például a 20 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek csupán az elmúlt hónapban, döntően a bérterhek növekedése miatt, több mint 200 dolgozójuknak jelezték, hogy leépítik, illetve a jövőben más munkakörben, négyórásként foglalkoztatják őket. Hasonló tendencia figyelhető meg Hevesben, Hajdú-Biharban, sőt Somogy és Veszprém megyében is.

Ugyanakkor az is tény, a leépítéseket az ország szinte minden régiójában ellensúlyozta, hogy a nagyvállalatok munkaerőigénye különböző mértékben, de növekedett. Baranyában például, ahol az álláskeresők száma már meghaladja a 2200-at, csupán az Elcoteq több mint ezer dolgozóval növelte a foglalkoztatottak számát. A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma az országban csak az elmúlt hónapban több mint 7000-rel nőtt, s jelenleg meghaladja a 48 200-at. Az egyik legnagyobb mértékű növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében figyelhető meg. Ebben része van a térségre hosszú évek óta jellemző őszi idénymunka-keresletnek is.

Heves megyében a bejelentett üres álláshelyek száma az elmúlt hónapban, elsősorban több jelentős ipari beruházásnak köszönhetően, csaknem 900 munkahellyel nőtt. A munkaügyi minisztérium statisztikai adataiból kiderül, hogy a legtöbb pályakezdő munkanélküli borsodi (7234 fő), míg a legkevesebb (776) győr-moson-soproni.

Egyre többen számolják fel vállalkozásukat

A központok előrejelzései azt mutatják, hogy a közszféránál sokkal gyorsabban reagáló vállalati szféra az elkövetkező időszakban nagyarányú tömeges leépítést nem tervez, ugyanakkor a téli hónapokban mérséklődik majd az álláskínálat is. A Győr-Moson-Sopron, a Komárom-Esztergom, valamint a Vas és a Szolnok megyei munkaügyi központ tapasztalatai szerint az elmúlt másfél-két hónapban jelentős mértékben, központonként legalább 30-40 fővel csökkent az álláskeresők száma, ugyanis egyre több a külföldi munkavállalási lehetőség a magyarok előtt. E tekintetben különösen a pályakezdő, nyelveket beszélő fiatalok számíthatnak sikerre.

A leépítések mellett egyre gyakoribb a vállalkozások megszűnése: a Napi Gazdaság által a Dunántúlon és az ország keleti részében megkérdezett cégbíróságok szinte egyöntetűen arról számolnak be, hogy szeptember végétől, október elejétől csökken a vállalkozások száma. A növekvő közterhek miatt főként a csupán néhány főt foglalkoztató cégek képviselői igyekeznek megtudni, miként szüntethetik be tevékenységüket a lehető leggyorsabban. Hasonló tendenciát mutatnak a helyhatóságok, illetve az APEH egyéni vállalkozókra vonatkozó legfrissebb előzetes adatai is.