Natália
-3 °C
8 °C

Keveset dolgozik a magyar

2004.09.09. 16:18
A nemzetközi átlagnál is több a kiesett munkaidő Magyarországon. Elsősorban a középvezetőknél bukik el a munka, de nincs megfelelő ellenőrzés, és a munkamorál sem tökéletes.
Annak ellenére, hogy a nemzetközi termelékenységi szint lassú, egy százalékos növekedése figyelhető meg, a munkaidő 38 százalékát, azaz a 225 munkanapból mintegy 85 napot improdukívan tölt minden munkavállaló - derül ki a Czipin and Proudfoot Consulting által immár tizedik alkalommal elkészített Nemzetközi Termelékenységi Tanulmányból.

Rossz a helyzet

A tanulmány tíz ország, köztük Németország, Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Magyarország, Csehország, az Egyesült Államok, Dél-Afrika, Ausztria és Ausztrália termelékenységét és a termelékenység-növekedésének akadályait vizsgálta.

Az 1.668 részletes esettanulmány alapján elkészült tanulmány adatai szerint a magyar vállalatoknál a termelékenységi problémák következtében kiesett munkanapok száma eléri a 104-et, ami 59 százalékos termelékenységi szintet takar, szemben az optimálisnak tartott 85 százalékos mutatóval.

A Czipin & Proudfoot Consulting által elkészített tanulmánya rámutat arra, hogy az improduktivitás hátterében, az esetek 53 százalékában továbbra is a nem megfelelő vezetés és irányítás valamint az ellenőrzési hiányosságok állnak annak ellenére, hogy a megkérdezett vezetők erre a két management funkcióra fordítják idejük több mint felét.

Tartalékok

A tanulmányból kitűnik az is, hogy a vizsgált vállalatok értékesítési tevékenységének hatékonyságában is jelentős tartalékok rejlenek, hiszen az értékesítésben dolgozók mindössze idejük tíz százalékát töltik aktív eladással.

A termelékenységi szint globális javulása ellenére, a termelékenység tekintetében jelentős szektorális különbségek mutatkoznak. Az adatokból kitűnik, hogy a leghatékonyabb iparágban működő vállalatok átlagosan 17 százalékkal produktívabbak, mint például a munkaerő igényes élelmiszeripari vállalatok, amelyek produktivitása az idén romlott.

Annak ellenére, hogy a Közép-európai országok termelékenység-növekedési üteme átlagosan magasabb, mint az EU tagállamoké, a jelentős gazdasági lemaradás mellett nem elégséges a relatív előny, hiszen ezek az országok még mindig sereghajtók a nemzetközi termelékenységi versenyben" - mondta Klaus D. Harrer, a Czipin and Proudfoot Közép-kelet európai igazgatója.

Középvezetők

Habár a magyar termelékenységi szint egy százalékos növekedést mutat, termelékenységünk még mindig a legalacsonyabb a vizsgált országok között és sajnos elmondható az is, hogy Magyarország GDP-jének közel nyolc százalékát, azaz több mint kétezermilliárd forintot veszít az improduktívan töltött munkaidő következtében feltételezve - tette hozzá az igazgató.

A produktivitási mutatók változása mellett érdemes egy pillantást vetni a termelékenység-növekedésre kihatással bíró okokra is. Amíg az improduktivitás nemzetközi szinten, az esetek 53 százalékában volt visszavezethető középvezetői szintű vezetési problémákra és ellenőrzési hiányosságokra, addig ezek a tényezők nálunk az esetek 77 százalékában jelentenek akadályt a termelékenység-növekedés útjában.

A Czipin & Proudfoot Consulting kutatása szerint Magyarországon, a nem megfelelő középvezetői szintű irányítás 44, az ellenőrzési hiányoságok 24, a nem megfelelő munkamorál 12, a hiányos kommunikáció hét, az IT problémák nyolc, a nem megfelelő képesítések pedig hét munkanap kiesést okoznak évente és dolgozónként a vállalatok számára.