Miklós
-7 °C
2 °C

A közbeszerzések tizede tiszta

2005.09.19. 09:20
Az évi csaknem négyezer közbeszerzési eljárásnak csak tíz százaléka lehet szabályos, a legnagyobb részükben jelen van a vesztegetés vagy az ajánlattevők közötti összebeszélés, a fennmaradó kisebb hányad pedig szakszerűtlen - vélik a NAPI Gazdaság által megkérdezett szakértők.

Az évi mintegy 3700 közbeszerzési eljárás 90 százalékában lehet jelen a vesztegetés vagy az ajánlattevők közötti összebeszélés - véli Várday György közbeszerzési szakértő. Valóban mintegy 10 százalék lehet tiszta - erősítette meg az előző véleményt az egyik vezető közbeszerzési tanácsadó cég vezérigazgatója is, szerinte a korrupció és a kartell a közbeszerzések több mint a felében lehet jelen, a fennmaradó rész pedig szakszerűtlen.

Korrupció

A Piacgazdaság Alapítvány (PA) közbeszerzés és korrupció témában végzett egyik korábbi kutatásában a megkérdezett intézmény- és vállalatvezetők szerint csak a szemlélet és a hozzáállás megváltozásával lehetne megakadályozni a korrupciót. Nem lehet kizárni ugyanis az összefonódásokat, az elkészítő szakaszban az informális kapcsolatok ápolását, az információk kiszivárogtatását.

Várday még radikálisabban fogalmaz, szerinte csak egy új generáció felnövésével, negyven-ötven év múlva érvényesülhetne Magyarországon a tiszta verseny. Az ellenőrzésre független társadalmi szervezetet kellene létrehozni, mivel jelenleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KD), az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) sincs kellő apparátusa a vizsgálatokhoz - tette hozzá Várday.

Az EU-nak viszont van, így nem tartja elképzelhetetlennek, hogy jövőre több, támogatást elnyert magyarországi szervezettől is visszaveszik a dotációt. A PA szerint a támogatásból megvalósított beruházások ellenőrzésére a támogatási összeg mintegy öt százalékát kellene fordítani.

Nem keresnek jogorvoslatot

A közbeszerzési eljárásokban tapasztalható szabálytalanságok - mint például a személyre szabott ajánlattételi feltételek - gyakran azért nem derülnek ki, mert a tisztességes versenyben érdekelt ajánlattevők nincsenek tisztában jogorvoslati lehetőségeikkel. (Vizsgálatot a KD-nál egyébként az eljárás bármely szakaszában kezdeményezhetnének.)

Vannak olyan ajánlattevők is, amelyek azért nem kezdeményeznek jogorvoslati eljárást, mert esetleg egy következő pályázaton mellőznék őket, vagy azért nem fordulnak a KD-hoz, mert „nem fér össze az imázsukkal", mint például a pénzintézetek esetében. A legkedveltebb eljárástechnika a nem kívánt ajánlattevők kizárására az, ha az ajánlatkérő nem ad lehetőséget az ajánlatok hiánypótlására.

Így akár kisebb formai hibák miatt is érvényteleníteni lehet a jelentkezést, például ha nincs minden oldalon lapszámozás vagy aláírás. Tavaly az állami beruházásoknak, elsősorban az autópálya-építéseknek köszönhetően, valamint a közbeszerzésre kötelezett szervezetek számának bővülése miatt megduplázódott a közbeszerzési eljárások összértéke az egy évvel korábbihoz képest.

Egyre nő

Az 1130 milliárd forint a GDP mintegy 6 százalékát teszi ki, ami még mindig elmarad az EU régi tagállamainak 15 százalékos átlagától. A KT szerint viszont minden bizonnyal a jövőben az uniós forrásoknak köszönhetően a közbeszerzési piac szerepe és gazdasági súlya számottevően növekedik majd. A KD-nál kezdeményezett jogorvoslatok száma tavaly jelentősen, 25 százalékkal, 866 eljárásra nőtt egy év alatt. Jogsértést ezekből 313 esetében állapított meg.

Bírságot összesen 478 millió forint értékben vetettek ki, míg 2003-ban ez az összeg 260 millió forint volt. A bírságok és az eljárások összértékeit összehasonlítva kitűnik - és a KT 2004-es jelentéséből is kiderül -, hogy az utólagos bírság kiszabása nem jelent visszatartó erőt a szabálytalanságoktól a részvevők számára. Így a szervezet leginkább az eljárás során közbelépve tudná érvényre juttatni a közbeszerzési törvény céljait.