Több milliót spórolhat az okos

Ha valaki a házkivitelezők hirdetéseit böngészi, igencsak szélsőséges árakkal találkozik. Van cég, amelyik akár 100-130 ezer forintos négyzetméteráron kínál kulcsrakész otthonteremtési megoldást, de van példa 200 ezer forint feletti, sőt ennél jóval nagyobb összegű házépítési ajánlatokra is. Így érthető, ha az építkező nehezen dönt a technológia, illetve a kivitelező kiválasztásakor. Adódik a kérdés, milyen árak, díjak a mérvadók például egy 100 négyzetméter alapterületű lakóház hozzávetőleges összköltségének meghatározásakor.

A támpont ebben a kérdésben egyrészt a piacon kínált vállalkozói lakások jelenlegi ára, másrészt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) költségbecslési módszere lehet. A fővárosban jelenleg 250 ezer és 1,5 millió forint, míg vidéken 220 és 490 ezer forint között szóródik a vállalkozói beruházásban épült új építésű lakóingatlanok négyzetméterára. Ez magában foglalja a fejlesztő cég által felszámított vállalkozói nyereséget is, amiről nincs pontos információ s igen nehéz megbecsülni.

28-féle lakástípus

Ezért talán többet mondanak a tervezőktől kapott árinformációk, miszerint jelenleg a téglaépítésű házak esetében 125-260 ezer forint, a könnyűszerkezetes és készházaknál pedig 100-250 ezer forint között mozog a bruttó négyzetméterár. Persze ez utóbbi összegek némelyikében nincs benne az alapozás költsége, így az árakról érdemes több cégnél is érdeklődni.

A Központi Statisztikai Hivatal az éves lakásépítési költségek meghatározásakor 28-féle lakástípus építési költségét aktualizálja a vizsgált időszak átlagának megfelelő munkabérekkel és anyagárakkal. A 28 fajlagos építési költségnek az adott időszakban felépített (használatba vételi engedélyt kapott) lakások, házak alapterületével súlyozott átlaga jelenti az épített lakások 1 négyzetméterre jutó tényleges, áfa nélküli átlagköltségét.

40 méter, 50 méter

Kárpáti József, az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke szerint pontatlanság, ha általánosságban beszélünk a négyzetméterárról, és ennek alapján hasonlítunk össze különböző háztípusokat. A háztervek, vagyis az arányok, valamint a tagolások ugyanis jelentősen befolyásolják a felhasznált anyagok mennyiségét, így az árak alakulását. Állítását azzal támasztja alá a szakember, hogy egy 10x10 méteres (100 négyzetméteres) ház négy oldala összesen 40 métert tesz ki, míg ha ez a ház 5x20 méteres formájú - tehát ugyanakkora -, a négy oldala már 50 méter, tehát 20 százalékkal több. Ez pedig többletköltséget jelent anyagban és munkadíjban egyaránt.

Ugyanakkor Kárpáti szerint az sem mindegy, milyen négyzetméterről beszélünk. A cégek nagy része ugyanis a bruttó négyzetméter alapján határozza meg a ház egységárát. Ez a külső mérete az épületnek, a letámasztásokkal (például fedett terasz oszlopa) együtt. A szabályos meghatározás azonban - amit az országos településrendezési és építési követelmények is előírnak - a hasznos, vagyis a nettó négyzetméter - azaz a ház belső, használható felülete, a falak és a lépcsőtér nélkül. Tehát sokan úgy jutnak kedvező ajánlathoz, hogy az áfa nélküli eladási árat (a vevővel mindig az áfát is tartalmazó árat kell közölni) elosztják a külső befoglaló mérettel - állítja a szakember, aki utalt arra is, hogy egy nettó 100 négyzetméter hasznos felületű téglaház bruttó területe 125, míg egy hasonló könnyűszerkezetűé csak 115 négyzetméter.

Áfásan és áfátlanul

Ha az eladási áruk áfával 18 millió forint, a bruttó felületre elosztva a téglaépületnél a nettó négyzetméterár 120 ezer, a könnyűszerkezetesnél alig több mint 130 ezer forint (hasznos felületre mindkét esetben 150 ezer). Áfásan viszont az előbbi árak 144 ezer, illetve 161 322 forintra, míg a 150 ezer forintos hasznos felületre vetítve 180-180 ezer forintra jönnek ki - mindvégig ugyanarról a földszintes házról van szó!

Emellett persze nagy különbségek lehetnek az egyéb - például félkész, félkész plusz gépészet, kulcsrakész - készültségi fokban kínált házak felszereltsége között is. Előfordul olyan, hogy a kulcsrakész lakóingatlanban nincsenek beépítve a beltéri ajtók, a burkolatok és a tapétázás sem történt meg. Az sem mindegy, hogy milyen minőségű anyagokat (nyílászárók, tetőfedés, burkolatok stb.) építenek be.

Ezért a szakember úgy véli, az árak és a cégek összehasonlításánál a megrendelőnek figyelembe kell vennie az ár és érték arányát éppúgy, mint azt, hogy a pénzéért melyik cég mit nyújt: mit fed a teljesítés, a jelenleg érvényes hőtechnikai előírásoknak mennyiben felel meg vagy annál mennyivel jobb.

Korszerű, kortalan építőanyag

Hasonlóan vélekedik Nagy Antal, a SzaNaKa Kft. vezetője is. A társaság Pest megyében vállalja téglaépítésű házak kivitelezését. Idén 165-215 ezer forint között mozog náluk a kulcsrakész - Porotherm téglából épült - házak bruttó négyzetméterára, s az árkülönbség a beépített nyílászárók, a tetőzet, a lábazat, valamint a burkolatok eltérő árából, illetve a beépített extrák (klíma, riasztó, központi porszívó stb.) számából adódik.

A különböző technológiák előnyei - így például az, hogy a tégla kortalan, korszerű építőanyag, szabályozza a belső tér páratartalmát, kiváló hangszigetelő, időálló - régóta ismertek, míg a könnyűszerkezetes technológiák esetében környezetbarát tulajdonságuk mellett a szakértők kiemelik viszonylag rövid (három és hat hónap közötti) felépíthetőségüket, valamint azt, hogy az előre gyártott panelelemekből épült készházak belső térkialakítása később is tetszés szerint, rugalmasan változtatható. Ugyancsak figyelemre méltó e szerkezetek kedvező hőszigetelő képessége, ami az egyre emelkedő energiaárak mellett szintén nem elhanyagolható szempont. Mindemellett különleges szigetelésük tökéletes védelmet nyújt a nedvesség ellen.