Óriási robbanás az új lakások piacán

A fővárosban 81 százalékkal emelkedett a kiadott használatba vételi engedélyek száma, legkevésbé a nem megyei jogú városokban (31 százalékkal) nőtt az új lakások száma - tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal honlapján. A boom annak köszönhető, hogy mostanra adták át a kedvező lakáshitelek idején építeni kezdett lakásokat.

A használatba vett lakások 36 százalékát építtették vállalkozások míg egy évvel korábban csak 28 százalékát. A természetes személyek lakásépítésének aránya 65-ról 59 százalékra esett vissza és a helyi önkormányzatok és a központi költségvetési szervek együtt alig több mint 400 lakást építtettek ebben az időszakban - írja a KSH gyorsjelentése.

Az új bérlakások száma az előző évi felére csökkent (alig 300), ennek csak a 60 százaléka önkormányzati bérlakás, a többi magánbérlet. Értékesítésre 8 és félezer lakás épült, ez 86 százalékal több a tavalyinál. Többszintes, többlakásos épületben 68 százalékkal több új lakás épült, és megduplázódott a lakóparki építkezések száma, mialatt a családi házas építkezések az átlagosnál kisebb mértékben nőttek. Az új lakások átlagos alapterülete a tavalyi 98-ról 95 m2-re csökkent. Minden megyében és minden településtípusra jellemző a lakásépítés növekedése; leginkább a fővárosban, és legkevésbé a nem megyei jogú városokban nőtt az új lakások száma.

A kiadott új lakásépítési engedélyek adatai alapján már csak a nagyvárosokban folytatódik az építési lendület, a községekben és a nem megyei jogú városokban 4-5 százalékkal kevesebb új lakás építésére adtak engedélyt, mint az előző év hasonló időszakában. A lakásmegszűnés valamivel kevesebb volt, mint tavaly ilyenkor. Közel 2700 lakás szűnt meg, 44 százalékuk új lakás építése, 39 százalékuk avulás miatt. A korábbiakhoz képest emelkedett az állami, önkormányzati tulajdonú megszűnt lakások száma.