Judit
3 °C
6 °C

Az átlagos lakás 76 négyzetméteres

2004.01.20. 11:14
Az átlagos magyar lakás 76 négyzetméteres, jó eséllyel kétszobás, jellemzően egy lakásban, lakóházban annak tulajdonosa él, a bérbeadás viszonylag ritka - derül ki a KSH adataiból.

A magyar háztartások 89,5 százaléka egyben tulajdonosa is saját lakásának, házának - derül ki a KSH háztartás-statisztikai kiadványából. A másik elterjedt forma a főbérlet: ezt a konstrukciót a háztartások 5,9 százaléka választja.

Kétszobásból van a legtöbb

A szobák számát tekintve a kétszobás lakások a listavezetők, részarányuk 32,9 százalék, a második legnagyobb statisztikai csoportot 22,2 százalékkal a három- vagy annál több szobás lakások jelentik, ezeket a két és fél, valamint a másfél szobás lakások követik. Egy átlagos magyar lakása 2002-ben 76 négyzetméteres volt, és érdekes módon ez az adat gyakorlatilag független attól, hogy milyen jövedelmi helyzettel rendelkezik az adott háztartás.

Száz lakásra átlag 223 szoba jutott, száz szobára pedig 120 személy, tehát a statisztika szerint továbbra sem rendelkezik minden magyar állampolgár saját szobával. A magyar háztartások 5,6 százaléka nyaralóval is rendelkezik, míg ha csak a legfelső jövedelmi tizedet nézzük, ott ennél lényegesen nagyobb, 12,5 százalékos az arány. Fürdőszobával, palackos vagy vezetékes gázzal, illetve folyó vízzel a lakások több mint 90 százaléka rendelkezik, a vezetékes telefon esetében ez az arány 75 százalék.

Népszerű az egyedi fűtés

A lakások fűtése a legváltozatosabb formákat mutatja, de továbbra is magas az egyedi fűtési formákat választó háztartások aránya, távfűtés csak a lakások 17,4 százalékában van. A lakással kapcsolatos kiadások a háztartások összes jövedelmének 17,6 százalékát viszik el (összehasonlításképp: a legnagyobb tétel a 28,8 százalékot kitevő élelmiszer). Emellett az átlagos magyar háztartás bevételeinek közel 5 százalékát költi lakással kapcsolatos beruházásra.

A lakásfenntartás nagyobb tételeit az energiaköltségek, a közüzemi szolgáltatások, valamint a lakbér, illetve az ezekhez tartozó egyéb költségek teszik ki. Ezek közül a háztartási energia terheli a legjobban a háztartásfenntartókat: egy fő évi átlagban 54 ezer 839 forintot költ erre a tételre. Víz-, energia- és csatornadíjra a biztosításokat is ideértve 16 ezer 356 forintot költünk (fontos itt megjegyezni, hogy az egy főre jutó adatok a gyermekekre is értendők). Ingatlanadóra emellett a háztartások fejenként 670 forintot fizettek ki.

Budapesten a legkisebbek a lakások

A lakásberuházások esetében az új építések csak töredékét teszik ki a teljes költésnek, itt a legfontosabb tételt az ingatlanvásárlások jelentik, erre 7500 forintot költött egy átlag magyar 2002-ben, lakáskölcsön-törlesztésre több mint 7100, tatarozásra több mint 6100 forintot. A statisztikusok régiók szerinti vizsgálatokat is végeztek. Eszerint a saját tulajdonú lakással rendelkező háztartások aránya az Észak-Alföldön a legnagyobb, 93,7 százalékos, míg a legalacsonyabb a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi területen, 85,3 százalékkal. Ennek megfelelően a főbérlők aránya az ország közepén a legnagyobb, több mint kétszerese a legkisebb arányt képviselő észak-alföldinek.

A lakások átlagos területe a fővárosban és környékén a legkisebb, az ottani átlag 68 négyzetméterrel szemben a rekorder a Dél-Dunántúl 82 négyzetméterrel. Jelentős területi különbséget mutatnak a lakásfenntartás költségeire vonatkozó adatok is: a közép-magyarországi 12 ezer 402 forintos átlaggal szemben az észak-alföldiek csak alig több mint kétezer forintot költenek erre.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.