Miklós
-7 °C
2 °C

Kevesebb jut lakástámogatásra

2004.02.19. 08:53
A belügyminisztériumi megszorítások miatt várhatóan kevesebb jut lakáspályázatokra az idén. Egyelőre bizonytalan, mikor lát napvilágot a nemzeti lakásprogram és a lakbér-támogatási rendelet. A lakáshivatal sorsa is kérdéses.
Eddig csak sejteni lehetett, most már bizonyos, hogy tovább szigorodnak a lakástámogatás feltételei. A Belügyminisztériumnak ugyanis a Draskovics-féle megszorító csomag részeként 6,76 milliárd forinttal kell visszafognia kiadásait. A részletezésben külön kitér a javaslat az állami támogatású bérlakásprogram, valamint a lakóépületek energiamegtakarítási programja nevű előirányzatok csökkentésének szükségességére. Az indoklás szerint a korábbi évek tapasztalatai szerint jelentős maradvány képződött ezeken az előirányzatokon, vagyis a csökkentés nem lassítaná a feladat ellátását. Ezt ugyanakkor cáfolják a tények, hiszen értesülésünk szerint tavaly az utolsó fillérig kimerültek e keretek.

Az idei költségvetés BM-fejezetében egyébként 8 milliárd forintot különítettek el a bérlakáspályázatokra (tavaly még 10 milliárd forint szerepelt ezen a soron), s egymilliárdot szántak a - közkeletű néven - panelprogramra (itt tavaly 1,4 milliárddal kalkulálhattak). Ezen túl további 2,25 milliárd forintot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium használhat fel az idén lakások energiamegtakarítási támogatására. A GKM az eredetileg tervezett időben már meg is hirdette ezt a pályázatot, ám a BM kivárt, a Draskovics-csomag véglegessé válása előtt nem "merték" nyilvánosságra hozni a pályázati feltételeket. Információink szerint azért, mert az illetékesek már jó előre tudni vélték, a megszorítások a lakáskiadásokat fogják érinteni.

Bizonytalan a lakáshivatal sorsa

Ugyancsak ez okból nem került a kormány elé eddig két fontos, lakással kapcsolatos jogszabály: a hosszú távú lakáspolitikai koncepció és a szintén hónapok óta húzódó, a vállalkozásokat ezért bizonytalanságban tartó lakbér-támogatási rendelet végleges tervezete.

A Világgazdaság információi szerint a bizonytalankodásnak más oka is van: elterjedt ugyanis szakmai körökben, hogy a nemrégiben létrehozott Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalnak nem lesz ideje megmelegedni a BM kebelében. Tartja magát az a vélekedés, hogy a GKM-ről leválasztva megalakítják az infrastrukturális minisztériumot, s ehhez csatolják a hivatalt. Így egyesek szerint magától értetődően adódik a magyarázat: a BM könnyű szívvel von el forrásokat erről a területről a takarékosság jegyében.

A bizonytalan pénzügyi háttér és a hiányzó jogszabályok miatt viszont jócskán késlekedik a korábban oly nagyon sürgetett bérlakásépítés: a vállalkozók addig nem mernek belekezdeni a beruházásba, amíg nem kapnak kellő állami garanciát a felépített lakások folyamatos, legalább húsz éven át tartó "töltésére", a piaci lakbér biztosítására. Az egyik variáció szerint egyébként Budapesten négyzetméterenként maximum 1600 forint lenne az elismerhető havi lakbér, a kistelepüléseken ennél jóval alacsonyabb összeget határoznának meg. A benn élő családnak összjövedelme 20 százalékát kellene saját részként kifizetnie, a maradék hányadon 60-40 százalékban osztozna az állam és az önkormányzat.

Mindazonáltal van olyan eleme is a lakástámogatásnak, ami a terveknek megfelelően alakul: a gyermekek után járó szociálpolitikai kedvezmény összege áprilistól emelkedik. Az első gyermek 800 ezer forintot "ér", a második és harmadik csemete után 1,2-1,2 millió forintot fizetnek, a negyedik gyerek után megint csak 800 ezer forint jár, a továbbiak pedig fejenként 200 ezer forintot kapnak.