Mária
-6 °C
-2 °C

Minden második forint fekete az építőiparban

2005.01.12. 08:34
A lakásépítések során keletkező bevételek valamivel több mint feléről nem adnak számlát a szektorban dolgozók, ezzel az építőipar az egyik legfeketébb ágazat Magyarországon - írja a egy friss elemzés alapján a Magyar Hírlap. A szürke-fekete munkavégzés miatt az állam 260-580 milliárd közötti adó- és járulékbevételtől esik el.
Az építőipari vállalkozások lakásépítésből származó bevételeinek valamivel több mint a fele, 320 milliárd forint számla nélkül, vagyis nagyrészt "adómentesen" keletkezett 2002-ben - írja a Magyar Hírlap. A megállapítást az újság Kutas János, a foglalkozáspolitikai tárca főtanácsosa és Tóth Pál építőipari vállalkozó közös számításai alapján közli. A két szakember tanulmánya szerint az adóhatóság által eltitkolt építőipari jövedelmek elérhetik a 800 milliárd forintot is.

Eltitkolt pénzek

A számítások szerint az építőipari cégek 2002-ben összesen hatszáz milliárd forintos bevételt értek el új lakások építéséből és régiek felújításából. Ennek nagyobbik felét, 320 milliárd forintot azonban számla nélkül realizálták.

Az építőiparban feketén foglalkoztatottak száma a Magyar Hírlap által idézett tanulmány szerint százezer főre tehető, ez azt jelenti, hogy a szektor alkalmazásában állók több mint harminc százakékát nem jelentik be. Ez a 2002-es minimálbérrel számolva 60 milliárd forintos adózatlan bértömeget jelent. Ennél is nagyobb azonban a szürke zóna: az APEH kimutatásai szerint a külföldi beruházók több mint kétszer annyi bért fizetnek a munkásoknak, mint a belföldiek. Ez azonban nem tűnik reálisnak, valószínűbb, hogy a belföldiek zömmel szürkén foglalkoztatnak. Összességében így 280 milliárd forint adózatlan jövedelmet lehet kimutatni a szektorban.

A vevő is ráfaraghat

A feketézés legnagyobb vesztese az állam - idézi a tanulmány szerzőit a Magyar Hírlap, ugyanakkor a vevők is nagy kockázatot vállalnak. Igaz ugyan, hogy a közterhek megspórolása révén a lakosság is kevesebbet fizet a lakásokért, de amennyiben garanciális igényei vannak, azok számla nélküli érvényesítési gondot okozhat. Bár jellemzően a vállalkozók ilyenkor is hallgatólagos garanciát adnak és teljesítenek, a bíróság előtti jogérvényesítés lehetősége lényegében elveszik.