Judit
-2 °C
8 °C

Mennyiért mennek a bérlakások?

2006.09.12. 08:50
A nyár végén, a szokásos módon, idén is fellendült a lakásbérleti piac, elsősorban ismét a fővárosban és a nagyobb iskolavárosokban. Ez egyfelől az érdeklődők és a megszületett megállapodások számának megugrásában érhető tetten, másfelől pedig abban, hogy mind rövidebb időre van szükség ahhoz, hogy a szabadon álló lakások ideiglenes gazdára találjanak. A főváros frekventált pontjain 1500 forintos négyzetméteráron, a külső kerületekben 1000 forintért kapható bérlemény.

Nem lehet pontosan felmérni, hol mennyien keresnek bérleményt Budapesten vagy a megyeszékhelyeken, és csak becslésekre lehet hagyatkozni abban is, hogy mennyire szaporodott meg az igény az utóbbi hetekben - hívta fel a figyelmet az Otthon Centrum vezető elemzője. Valkó Dávid elmondta: az utóbbi időszakban jól érzékelhető az a tendencia, hogy egyre inkább a nem lakott lakások kelendőek a lakásbérleti piacon.

Nem akarnak összeköltözni a tulajjal

A "főbérlős" otthonok szobái iránt tehát visszaesett a kereslet, nem szívesen költöznek be a fiatalok egy olyan lakásba, amelyben a tulajdonos is ott él. Annál is kevésbé, mert nem sokkal drágább, ha többen költöznek egy jól elkülöníthető szobákkal rendelkező, nagyobb ingatlanba. Ezzel a megoldással fejenként 15-20 ezer forintra is leszorítható a havidíj.

A legnépszerűbbek a kis lakások. Ezeket nemcsak egyetemisták, hanem fiatal párok is keresik. Az alsó kategória iránt érdeklődnek a pályakezdők és azok a munkavállalók is, akik lakhelyüktől távol, más városban találnak munkát. Sőt, sokszor az új lakások vásárlói is kénytelenek áthidaló megoldásként bérlakásba költözni.

Budapesten egyébként kisebb méretű paneleket 40-50 ezer forintért lehet bérelni. A külső kerületekben négyzetméterenként 1000 forintot kell havonta letenni az asztalra, a belváros közelében 1500 forintot kérnek a tulajdonosok, míg a jó minőségű, felújított lakások esetén akár 2000 forint is számolható négyzetméterenként.

Leáldozóban az elegáns budai lakások csillaga

Aki hosszabb időre keres bérelt otthont, általában nem a legolcsóbb árkategóriában néz körbe, a legtöbben 60-80 ezer forintot szánnak erre havonta. Ennél drágább lakásokat is találni a piacon, nem ritka a 100-120 ezer forintos bérleti díj, amelyet főként külföldi diákok tudnak és hajlandóak megfizetni, elsősorban az V., a VI. és a IX. kerületben vagy a Móricz Zsigmond körtér környékén.

A színvonalas pesti belvárosi lakásokért és a belbudai otthonokért akár 150 ezer forintot is kifizetnek a bérlők. A korábban oly népszerű elegáns budai ingatlanok bérbeadása azonban hanyatlóban van.

Nem jönnek a külföldiek

Míg az 1990-es évek idején az elegáns villák könnyen és gyorsan bérlőre találtak, addig ma a külföldi topmenedzser réteg már alig-alig jelenik meg a bérleti piacon. Sokhelyütt ugyanis már magyar vezetők irányítják a multinacionális cégek hazai leányvállalatait, de jellemző az is, hogy a társaság illetékesei úgy döntöttek, inkább megvásárolják a - befektetésnek is alkalmas - lakást, amelybe a mindenkori cégvezető költözhet.

Ha mégis a bérlet mellett döntenek, a külföldi üzletemberek gyakran veszik igénybe az ingatlanirodák szolgáltatásait, bár az albérleti piacon nem ez a jellemző - hívta fel a figyelmet a Duna House vezető elemzője. Murányi Ákos hozzátette: vannak olyan előnyös elhelyezkedésű lakások, amelyeket csak közvetítőknél lehet megtalálni, de a bérlők többsége mégis magánúton keresgél, a bérbeadók pedig 90 százalékban nem adnak számlát a bérleti díjról.

Az albérleti piacon egyébként évente kétszer érzékelhető robbanás: a tanévkezdést megelőzően és az első félév vége felé, azaz augusztusban és decemberben. Persze rajtuk kívül a fiatal párok is keresnek albérletet, és hogy ki hová költözik, az elsősorban a pénztárca függvénye - tette hozzá az elemző.

Elhelyezkedés és jó közlekedés

A többség a belvárost és a jó közlekedési lehetőséget keresi, sokan azt is számításba veszik, mennyire van közel a szóban forgó lakás a munkahelyhez vagy az iskolához. Bérelni rossz helyen nem olyan kellemetlen, mint vásárolni: az albérlet előnye, hogy ha nem válik be a helyszín, viszonylag könnyen és gyorsan továbbköltözhet a bérlő. Bár a kínálat nagy, az elemző szerint nem mindig könnyű jó lakást találni.

A városközponttól távol eső, olcsó bérlemények rezsiköltsége alaposan megnövelheti a havi kiadásokat, az alacsony fenntartási költség pedig gyakorta magas bérleti díjjal párosul. A bérbeadók is egyre tudatosabbak, hiszen ma már nem ritka, hogy elvárják: a bérlő írassa a maga nevére a telefont, hogy a későbbiekben ne lehessen vita a számlából.

Luxusszempontok is számítanak

Új jelenség észlelhető a bérleti piacon az Open House ingatlaniroda értékesítési vezetője szerint. Molnár Szabolcs elmondta: egyelőre még csak kevesen igénylik a luxusnak is minősíthető többletszolgáltatásokat, de már akad, aki csak olyan lakásba hajlandó költözni, ahol például be van kötve az internet. Ma már akadnak olyanok is, akiknél a légkondicionáló döntő kérdés.

Egyelőre még csak a bérlők 5-10 százalékának fontosak a hasonló szempontok, de ez várhatóan mind inkább előtérbe fog kerülni. A győri ingatlaniroda értékesítési vezetője hozzátette: a nyugat-magyarországi megyeszékhelyen 50-60 ezer forintos négyzetméteres vagy annál kisebb otthonok keresettek, főként a 30-60 ezer forint közötti árkategóriában. A nyár végi piaci helyzetet jól jellemzi, hogy mostanában intenzív hirdetéssel egy-két hét alatt biztosan talál bérlőt a tulajdonos, máskor kicsit érzékelhető a túlkínálat, de akkor sem kell egy hónapnál tovább várnia a bérbeadónak.