Katasztrofális devizahatások a lakáshiteleknél

2008 első hat hónapjában ugyanis az engedélyezett hitelek számának 80, összegének pedig közel 90 százalékát tette ki a deviza. Ugyanekkor a lakáscélú hitelek összegének már csak nyolc százaléka volt állami támogatású, szemben az előző év 15 százalékos arányával.

A különböző adatok együttes áttekintése alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy a visszaszoruló devizát aligha lesz képes pótolni a forint. A forinthitelek ugyanis a korábbi devizahiteleknél jóval drágábbak, így a lehetséges adósok köre biztosan szűkül.

Ugyanerre hat a szigorúbbá váló adósminősítés, de az elvárt önerő bizonyosan bekövetkező emelése is. A vizsgált időszakban a KSH adatai szerint egy ügyfél részére a finanszírozók átlagosan 6,3 millió forint összegű hitelt engedélyeztek, ami 15 százalékos éves dinamikát jelent. A lakáscélú hitelek futamideje tovább nőtt, az első félév végére már elérte a 15 évet. A lakásépítés és újlakás-vásárlás esetén a futamidő 18 év körül állandósult.

Ez azt jelenti, hogy a hitelképes kör kiszélesítéséhez sok tartalék ezen a téren sincs igazán (a meghosszabbodó futamidővel csökkenthetők az adós terhei - esetleg éppen a még elviselhető szintig). Nem túl megnyugtató ugyanakkor az sem, hogy 2008 első félévében a lakáshiteleknél csökkent a problémamentes, és nőtt a külön figyelendő minősítésű állományarány.

Tény viszont, hogy az állomány több mint 88 százaléka még mindig bonyodalom nélküli volt, az átlag alatti, illetve kétes hitelek pedig mindössze egy százalékot tettek ki. Az idei első hat hónapban egyébként összesen 71 ezer lakáshitelt engedélyeztek a bankok, jelzálog-hitelintézetek és takarékok - közel 450 milliárd forint értékben.