Titkos szerződések és feketelista

2005.04.14. 12:30
Könnyű és olcsó lakáshitel, ingyenes értékbecslés, kisebb kamat, kevesebb folyósítási jutalék - a nagy verseny miatt a lakáshiteleket kínáló bankok reklámjaikban minden megígérnek. Cikksorozatunk első részében rámutatunk, milyen buktatói lehetnek a lakáshitelnek.
A Fészekrakó program bevezetése óta fellendült a kereslet a lakáshitelek iránt, a kormányzat az év végére 8-10 ezer hitelszerződés aláírását jósolja. Az érdeklődőknek azonban résen kell lenni, és sok utánajárással kell számolni, míg eljutnak a szerződés aláírásáig a lakástulajdonossal, illetve a bankkal.

A program egyik legfontosabb eleme, hogy azok a fiatalok is lakást tudjanak venni, akiknek nincs elzálogosítható ingatlanjuk, illetve több millió megtakarított pénzük. A programmal a 30 év alattiak ezért tíz százaléknyi önrésszel is lakást tudnak venni. Az önrész lehet készpénz, szolcpol, munkáltatói vagy önkormányzati támogatás - az utóbbi három esetben tehát készpénz nélkül is lakáshoz juthatna a fiatal. A hitelfelvétel előtt azonban nagyon sok költséggel kell számolni.

Tíz százalék foglaló

Hitelkérelmet csak akkor lehet benyújtani, ha már van aláírt adásvételi szerződés a megvásárolni kívánt lakásról. Az építtetők azonban minimum tíz százalék foglalót kérnek, amit az általuk megadott számlára kell átutalni, tehát ezzel az összeggel rendelkeznie kell a lakásvásárlónak. Csak az építtető jóindulatán, és a bankkal kötött szerződésén múlik, hogy megelégszik-e kevesebb foglalóval.

A foglalót azért kell kifizetni, hogy a szándék komolyságát jelezze a lakásvásárló. Ha a szerződés a vásárló hibájából mégsem jön létre, például nem kapja meg a hitelt a banktól, akkor elveszítheti a foglalót. Ez 10-12 milliós lakásnál 1-1,2 millió forintot jelent. Hogy megelőzzük a pénz elvesztését, érdemes előzetesen megkeresni a bankot, mekkora hitelt hajlandó adni.

Előzetes hitelbírálat

A hitelkérelem beadása előtt egyes pénzintézeteknél lehet előzetes hitelbírálatot kérni. A legtöbb banknál csak előzetes hitelfelmérésre van lehetőség, vagyis az ügyfél által beadott adatok alapján tájékoztatják, hogy mekkora hitelt vehet fel. Ez a helyzet az OTP Banknál, az Inter-Európa Banknál, a HVB-nél, a CIB-nél, az Erste Banknál és az ELLÁ-nál. Ezekben az esetekben nem vizsgálják a banki feketelistát, azt csak a hitelkérelem benyújtása után nézik meg. Az ELLA banknál ötezer forintért megnézik a feketelistát.

A Budapest Banknál 15 ezer forintért végeznek előzetes hitelvizsgálatot. Az MKB-nál ingyenes az előzetes hitelbírálat, a pénzintézet kötelezettséget vállaló nyilatkozatot is tesz. A Raiffeisen banknál a hiteligénylés benyújtható adásvételi szerződés nélkül is, ekkor tudják elvégezni az előzetes hitelbírálatot. Mindhárom pénzintézetnél leellenőrzik a banki feketelistát.

A törlesztés napja

Törlesztésnél fontos lehet, az adott hónapban melyik napra esik a havi részlet kifizetése, hiszen van olyan, aki a hónap elején kapja meg a fizetését, de előfordul olyan, a hónap közepén van a fizetésnap. Megkérdeztük a bankokat, van-e lehetőség a törlesztés napjának megválasztására.

Az OTP Banknál és a HVB-nél a törlesztés esedékessége a kölcsönszerződésben rögzített nap, amit a bank határoz meg. Az ELLÁ-nál a törlesztés napja a folyósítás napja, de tervezik annak bevezetését, hogy az ügyfél maga választhassa meg, a hó melyik napján törlesztene. A bank javaslata, hogy addig a folyósítás napjának megválasztásával befolyásolják a törlesztés napját. Ugyanez a helyzet a Raiffeisen Banknál.

Az MKB-nál 1-28. között az ügyfél kiválaszthatja, mikor törlesztene, és a CIB-nél is van erre lehetőség. Az Erste Banknál a törlesztés napja minden hónap 15-e. Az Inter-Európa Banknál a hiteltípustól függ a törlesztés napja: piaci kamatozású deviza és forint jelzáloghiteleknél elseje és 15-e, Lakáshitel Max-nál 10-e, Lakáshitel Plusznál pedig 20-a a törlesztés napja.

Titkos szerződések

A HVG március közepén megjelent számában egy olyan esetről számolt be, hogy a bank nem adta oda tanulmányozásra a szerződést. Sőt, a cikk szerint, miután a hitelfelvevő ügyvéddel jelent meg az aláírásnál, és kifogásolt bizonyos részeket a szerződésben, az ügyintéző úgy ítélte meg, hogy az ügyfél mégsem hitelképes, és végül nem adtak hitelt. Az Index kérdésére majdnem mindegyik pénzintézetnél azt állították, hogy kiadják előre a szerződést.

Az Inter-Európa Banknál úgynevezett átbeszélésre is lehetőség van, vagyis elmagyarázzák a szerződés tartalmát. Az Erste Banknál azt közölték, hogy kérésre a szerződésmintát kiadják. A Budapest Banknál, a Raiffeisennél, a CIB-nél és az OTP Banknál átadják a szerződést előzetesen, a HVB-nél akár e-mailben is kiküldik.

Az ELLA válasza szerint vannak ugyan szerződésminták, de minden hitelügylet annyira egyedi, hogy szerződésmintával nincs kisegítve az ügyfél. Emiatt a konkrét szerződést először csak szerződéskötéskor látja az ügyfél, akkor kell alaposan áttanulmányoznia.