Ambrus
-7 °C
3 °C

Igazolás kell a lakáshitelhez

2003.06.02. 09:01
Bár sokan nem tudtak róla, jelenleg is készül állami nyilvántartás a támogatott lakáshitellel rendelkező adósokról. Amint megváltozik a lakástámogatások rendszere - az erről szóló jogszabály megjelenése után tíz nappal, azaz legkorábban a jövő hét közepén -, ebből a nyilvántartásból kell igazolást hoznia a hiteligénylőnek, hogy nem rendelkezik támogatott kölcsönnel. Kérdéses, hogy az igazolást hogyan tudják kiterjeszteni a családtagokra.
Amennyiben a bankrendszer és a Pénzügyminisztérium igényli, az Államháztartási Hivatal (ÁHH) kész arra, hogy akár napi rendszerességgel befogadja, illetve információkat nyújtson azon személyek adatairól, akik államilag támogatott lakáshiteleket vettek fel a bankoktól - nyilatkozta Kerekes Ágnes, az ÁHH Államháztartási Összefoglaló Főosztályának vezetője.

Három éve gyűlnek az adósadatok

A hazai pénzintézetek az állami támogatás mellett nyújtott lakáshitelek 2000. februári bevezetése óta kötelesek a támogatott hitelben részesülők adatait a Magyar Államkincstár megbízásából eljáró ÁHH-nak megküldeni. Kerekes Ágnes szerint az eddig érvényben lévő szabályozás nem szabott konkrét határidőt arra, hogy a pénzintézeteknek milyen rendszerességgel kell eleget tenniük jelentési kötelezettségüknek.

A 16 jelenleg is adatszolgáltató bank eltérő időszakonként adja le az új szerződésesek listáját a hivatalnak. A főosztályvezető tájékoztatása szerint a legtöbben havonta juttatják el hozzájuk a listáikat, de van olyan bank, amely csak negyedévente jelent.

Eddig a hiteligénylők 4-5 százaléka vett fel többször kölcsönt

Az új szabályozás kapcsán felértékelődik a nyilvántartás, hiszen a május közepén elfogadott, ám eddig még nem jelent kormányrendelet kimondja: egy személynek a jövőben csak egy államilag támogatott lakáshitele lehet. Erről a pénzintézetek csak az ÁHH adatainak felhasználásával tudnak majd megbizonyosodni, hiszen máshol nincs és - adatvédelmi szempontok miatt - nem is lehet teljes lista. Kerekes Ágnes tájékoztatása szerint a kimutatásaikból az látszik, hogy az eddig nem tiltott többszöri hitelfelvételi lehetőséggel a hiteligénylők 4-5 százaléka élt.

A főosztályvezető elmondta: már eddig is volt rá példa, hogy valamelyik bank a hitelnyújtás előtt információt kért a hivataltól, hogy a hiteligénylő kapott-e már támogatott hitelt, mostantól viszont a hitelnyújtás egyik legfőbb kritériuma lesz az ÁHH-igazolás arról, hogy az igénylő még nem szerepel a listán.

Több költség és megválaszolatlan kérdések

Az új kormányrendelet vélhetően mind a bankok, mind az ÁHH számára igen szigorú határidőket szab majd meg annak érdekében, hogy a nyilvántartás valóban naprakész legyen. Ennek a bankokra eső többletköltségei vélhetően beépülnek majd a hitelbírálati díjakba, vagyis a hiteligénylőt terhelő, esetenként már most is százezer forint körüli összeg emelkedni fog.

Az viszont ma még kérdéses, hogy a kincstári nyilvántartási szolgáltatás felgyorsításának költségeit ki fogja állni. Ugyancsak kérdéses, hogy a nyilvántartás alapján hogyan szűrik ki azt: ne csak az igénylőnek, hanem családtagjainak se legyen támogatott kölcsöne. Hiszen a kormányrendelet szerint nem személyre, hanem családra terjedne a korlátozás.

Nem lesz adóslista

Kerekes Ágnes adatvédelmi okokra hivatkozva kizártnak tartja, hogy a lakáshitelt felvevők összegző adatait bármilyen harmadik félnek kiadhatnák, a korábban hitelt felvevők csak arra adtak felhatalmazást hitelszerződéseikben a bankoknak, hogy adataikat az állami támogatást folyósító Magyar Államkincstárral közölhetik.

Az ÁHH-nál lévő adatok így semmiképpen sem kerülhetnének be a Magyar Bankszövetség által megoldásként javasolt pozitív adóslistába, legfeljebb azon új szerződések, amelyeket már úgy kötnek az ügyféllel, hogy az tudja: adatait az új listára is felvezetik.

Kedden 14 órától Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott az Index Törzsasztalának vendége lesz. Kérdezzen ön is a kormány lakáspolitikával kapcsolatos terveiről!