Hogyan bukjunk kétszer egy lakásvásárláson?

Kétségbeesett levéllel fordult a Zugügyvédhez egy elkeseredett családapa, akit egy több mint tíz évig húzódó persorozat eredményeképpen nemcsak szabályosan vásárolt és az OTP-nek letörlesztett lakása tulajdonjogától fosztott meg, de használati díj címén visszamenőleg további milliók megfizetésére is kötelezett a magyar bíróság.

Első ránézésre annyira hihetetlennek tűnt a sztori, hogy továbbítottuk a Hoaxkábelnek, de aztán személyesen győződtünk meg róla, hogy a megdöbbentő történet valós. Szakértők szerint nem is egyedi eset.

Az eladó felszívódott

A pénzügyi előadóként dolgozó Tóth Imre 1992-ben újsághirdetés alapján keresett lakást, és talált is egy számára megfelelőt a békásmegyeri lakótelepen. Az eladóval, a földhivatalban is bejegyzett tulajdonos T. Jánossal annak rendje és módja szerint megegyezett, az adásvételi szerződéssel és a tulajdoni lappal lakáskölcsönt igényelt az OTP-nél, amit meg is kapott: az egymilliós vételárból ötszázezer forintot a bank közvetlenül az eladónak fizetett, a lakás tulajdonjogát a földhivatal átírta Tóth Imre nevére.

Az akkor még boldog vevő a bankban látta T. Jánost utoljára: a férfi a pénz átvétele után köddé vált. Tóth beköltözött a lakásba, ahová néhány hónappal később becsöngetett Sz. Károly, és arról érdeklődött, mi a fenét keres Tóth a lakásában, hogy került oda?

A vidéken élő Sz. Károly azt mondta Tóthnak, hogy a lakás az övé, T. János csak bérelte azt. Állítása szerint T. János ugyan meg akarta vásárolni a garzont, és készült is adásvételi szerződés köztük, T. János azonban eddig csak foglalót fizetett, a pénz fennmaradó részével adós maradt neki. Mint a pereskedés során később kiderült, a T. János és Sz. Károly között született adásvételi szerződés földhivatalhoz beadott, illetve Sz. Károlynál maradó példánya nem ugyanazt tartalmazta, és a bíróság végül írásszakértői vélemény alapján Sz. Károly példányát fogadta el hitelesnek, a lakás T. János nevére történő átírásának alapjául szolgáló példányt pedig hamisnak nyilvánította.

A volt tulajdonos perelt

Sz. Károly először csak a vitatott adásvétel után másfél évvel perelte be Tóthot, a T. János földhivatali tulajdonjogának bejegyzése előtti állapot visszaállítását kérve. Tóth büntetőfeljelentést tett T. János ellen csalás miatt, őt azonban nem találta meg a rendőrség, és bár a több mint tízéves persorozat során mindig beidézték, egyszer sem jelent meg, és a rendőrök sem hozták. Később a rendőrségen azt mondták Tóthnak, hogy az ügy elévült, ha csalt is T. János, öt év elteltével már nem vonható felelősségre érte. Eközben Tóth megházasodott, gyerekei születtek, és közben szorgalmasan törlesztett: a lakáshitelt tíz év alatt kamatostul visszafizette az OTP-nek.

Tóthék csúnyán ráfáztak

Sz. Károly közben több pert is indított Tóth ellen. A tulajdonjog ügyében első fokon a felperes nyert, Tóth ügyvédje azonban ellenkeresettel élt, amit első fokon aztán ők is megnyertek. Ekkor Sz. Károly fellebbezett, és a tulajdonjog mellett bérleti díj megállapítását is kérte. Noha Tóth jóhiszeműsége az egész eljárás során nem kérdőjeleződött meg, a bíróság több mint tizenkét évvel a vitatott adásvétel után Sz. Károly tulajdonjogát jogerősen visszaállította. Tóthéknak 2004-ben menniük kellett: ekkor minimális önerővel, egy újabb bankhitel mellett - eladósodva a családnál és a barátoknál is - vásárolták jelenlegi lakásukat, ahol már három kiskorú gyereküket nevelik.

A bérleti díj elbírálásának ügyét egy korábbi időpontban a bíróság visszautalta első fokra, az eljárás újrakezdődött, és 2005-ben Tóth ismét jogerősen pert vesztett: járulékokkal együtt 5,5 millió forint megfizetésére kötelezték használati díj címén. A bérleti díj megállapításánál a sajátjaként kezelt lakásba történt befektetéseit, a felújításokat nem vették figyelembe.

A végrehajtó nem alkuszik

Miután elveszítette az időközben 7 millióra nőtt piaci értékű lakás tulajdonjogát, és a megvásárlására anno felvett bankhitelt teljes egészében letörlesztette, Tóth Imrét jelenleg végrehajtó zaklatja: bankszámlájáról inkasszóval pénzt hívott le, azt zároltatta, és az új lakásban lévő tulajdonrészére is végrehajtást kért.

Az öttagú család kizárólag az apa keresetéből él, mivel feleségének a gyes letelte után felmondtak, így más lehetőség híján jelenleg főállású anya. A bérleti díj jogcímén keletkezett adósságra részletfizetési lehetőséget kértek Sz. Károly ügyvédjétől, illetve az adósság behajtásával megbízott végrehajtótól, de azok elutasítóak, és egyben, azonnal követelik az összeget. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankhitelből és kölcsönökből vásárolt új, oszthatatlan ingatlan felét nemsokára elárverezhetik a család feje fölül.

Tóthék nem értik, hogy ha sem a földhivatal, sem az OTP nem hibázott tizennégy éve, ha a rendőrség nem tudta előkeríteni a tettest, miért pont nekik kell az ügy összes negatív következményét viselni. "Hogyan lehet törvényes és jogos az, hogy bérleti díjat fizessek visszamenőleg egy olyan ingatlan után, amelyet megvásároltam és kifizettem, és aminek tulajdonjogát csak 2004-ben vesztettem el bírósági ítélet alapján?" - teszi fel a kérdést a károsult, miután már minden jogorvoslati lehetőséget kimerített, és ügyvédje szerint is fizetnie kéne, de egyszerűen már nincs miből.

A Zugügyvéd szakvéleménye

Az Index Zugügyvéde szerint sajnos a hatályos jog alapján elképzelhető egy ilyen történet. Az ügy során Tóth Imre egyet tehetett volna: amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem a tulajdonostól vette meg a lakást, kiköltözik, és az OTP-hitelt átteteti az új lakásra. A bérleti-használati díj megítélése sajnos jogszerű, még ha méltánytalan is. Viszont hiába próbálják végrehajtás alá vonni új lakásában a tulajdonrészt, minden bizonnyal terhelési és elidegenítési tillalommal terhelt az ingatlan, úgyhogy a lakáshitel kifizetéséig a végrehajtást a gyakorlatban nemigen tudják érvényesíteni, még ha a végrehajtási jogot rá is jegyzik a tulajdoni lapra.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!