Beindult a lakáslízingpiac

Eddig már három cég vágott bele a lakáslízingelésbe, és hamarosan két újabb szereplővel bővül a piac, így egyre több ajánlat közül válogathatunk. A PSZÁF-nál ugyanis több pénzintézet nyújtott be engedélykérelmet. Sok olyan pénzintézet van, mely már eddig is foglalkozott ingatlanlízinggel, ezek lakásokat is lízingelhetnek - ennek lehetőségeit vizsgálgatják most.

Régi-új cégek

Ingatlanokat lízingelni eddig is lehetett Magyarországon, igaz ezt a konstrukciót eddig vállalkozások vehették igénybe irodák, telephelyek vásárlására. Elsőként a Central European Credit Ingatlanhitel Rt. tette lehetővé lakásoknál is a lízinget október elején, két hete pedig az OTP-SCD Lízing Rt. jelentette be, hogy a piacra lép lakáslízing konstrukciójával. Az Index által megkérdezett bankok többsége vizsgálja a konstrukciót, a bevezetésről azonban később döntenek.

Két hete lépett a lakáslízing piacra az Argenta Lízing Rt., a cég finanszírozó partnere a Raiffeisen Bank. Az Argentánál új lakásoknál 15 százalék, használt lakásoknál 20 százalékos önrésszel lehet lakást lízingelni. A cégnél - ellentétben az OTP-SCD-vel - bármely lakásra lehet lízingszerződést kötni, amennyiben az a kiemelt övezetekben található. Vagyis lízingelni a fővárosban, Pest megyében, a megyeszékhelyeken, illetve az üdülőövezetekben lehet (Balaton, Velencei tó, Tisza tó). A cégnél 2-40 millió forintot lehet felvenni 1-35 évre. Egyelőre csak svájci frank alapú hiteleket ajánlanak, de hamarosan forintalapú kölcsönt is fel lehet venni. A cégtől kapott tájékoztatás szerint eddig nagyon sokan érdeklődtek az új konstrukció után, és már kötöttek is lízingszerződést.

Januártól a Biggeorge's Vagyonkezelő által alapított BG Magyarország Lízing Rt., valamint a BG Magyarország Ingatlanfinanszírozási Rt. kezdi meg működését. Ezek önerő nélküli lakáslízingelést is kínálnak BG Hitel & Lízing márkanév alatt. A Biggeorge's tulajdonosa, Nagygyörgy Tibor szerint az újdonság az lesz ugyanis a cégnél, hogy az új építésű lakásoknál az önerő nélküli finanszírozás nem csak a szerződött, hanem egyéb, a cég által megfelelőnek minősített projektek esetén is elérhető lesz.

A közeljövőben pedig a K&H Bank lép piacra ezzel a termékkel - tudta meg az Index.

Reklámok és valóság

Az új konstrukciót a pénzintézetek azzal próbálják vonzóvá tenni, hogy bárki igénybe veheti, így akár önerő nélkül is új lakásba költözhet. Vagyis a lakáslízinget azoknak ajánlják, akiknek nincs elegendő önerejük a hagyományos lakáshitelekhez, nem vehetnek igénybe (nem jogosultak vagy már igénybe vették) állami támogatást, de elegendő jövedelmük van a viszonylag magas havi részletek fizetésére. Lakáslízingnél ugyanis - éppen a "hitelösszeg" nagysága miatt - magasak lesznek a törlesztőrészletek. Az önerő nélküli lízing azonban nem mindenkinek jár. Az OTP-SCD-nél csak Budapesten, a megyeszékhelyeken és a nagyobb vidéki városokban élők kaphatnak százszázalékos finanszírozást, amennyiben a cég partnereinek listájából vásárolnak lakást. A CEC pedig 30-50 százalékos önrészt követel meg, igaz, azt ígéri, hogy jövedelemvizsgálat nélkül, kizárólag ingatlanfedezetre adnak kölcsönt.

A konstrukciónak azonban számos hátránya van - hívják fel a kritikusok a figyelmet. A lízingelt lakás ugyanis csak a futamidő végén kerül a vásárló tulajdonába. Kétséges, hogy Magyarországon sikeres lehet-e, hogy húsz-huszonöt évig fizetünk valamit, ami nem is a miénk. Ráadásul, ha valami miatt 10-15 évnyi kitartó részletfizetés után nem vagyunk képesek tovább fizetni, akkor elveszíthetjük a lakást.

A magas törlesztőrészletekből látszik, hogy a konstrukciót azoknak találták ki, akiknek viszonylag magas a jövedelme, és gyorsan akarnak a jelenleginél nagyobb lakásba költözni. Potenciális ügyfelek lehetnek azok, akik befektetési céllal szeretnének ingatlant, vagy ingatlanokat vásárolni. Vagy olyanoknak, akik nem akarják lekötni pénzüket, viszont használnák az ingatlant, esetleg abban bíznak, hogy idővel megnő annak értéke.

Még vizsgálódnak

A beruházók mindenesetre reménykednek, hogy a lakáslízing konstrukció hatására fellendül a lakáspiac. Vagyis azok is tudnak új lakást venni, akik szerettek volna elköltözni használt lakásukból, de már igénybe vették az állami támogatást, így erre nem volt lehetőségük.

A bankok is érdeklődnek az új konstrukció után. Az Index körkérdésére ugyan kevesen válaszoltak, de a válaszadók többsége tervezi a lakáslízing bevezetését. A Budapest Banktól azt a választ kaptuk, hogy vizsgálják a bevezetés lehetőségét, ennek időpontjáról és módjáról azonban még nem tudnak nyilatkozni. A Raiffeisen Bankban is egyeztetések folynak a témában, de itt sem tudtak konkrétumot mondani, és az Inter-Európa Banknál is azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egyelőre kivárnak.

Az ELLA nem tervezi, hogy lakáslízingelésbe fogjon. Ennek oka, hogy szerintük a lakásra vágyók közül kevesen engedhetik meg maguknak, hogy olyan magas lízingdíjat, vagyis törlesztőrészletet fizessenek, még akkor is, ha ez alacsonyabb induló összeg befizetésével jár.