Ennek is azon pontjait kritizálja, amelyek a lakáshitel kamattámogatását érintik. Lenkovics szerint ugyanis nem a bankok dolga lenne, hogy eldöntsék, a hiteligénylő jogosult-e a támogatásra - úgy véli, ez állami feladat, amelyről közigazgatási szervnek kellene döntést hoznia, még a hitelkérelem benyújtása előtt. Az ombudsman a rendelet módosítására kérte fel a miniszterelnököt.
Lenkovics kritizálta azt is, hogy a méltányolható lakásigény mértékén 2001 óta nem változtatott a kormány. Egy a Napi Gazdaságnak nyilatkozó bankár szerint valóban jelentős probléma, hogy az árak elmúlt években való gyors növekedése mellett még mindig a nég év előtti árakkal kell kalkulálni.
A lakásrendelet módosításával ugyan a bankár is egyetért államigazgatási szempontból, ám ez a hiteligénylők egyablakos kiszolgálását lehetetlenítené el, hiszen a banki ügyintézés előtt még egy, egyelőre nem nevesített állami intézmény - korábban ez az önkormányzat lett volna - igazolását is be kellene gyüjteni.
Ez jelentős költséget róna az államra, amely most a bankoknak ugyanezért az "ellenőrző feladatért" nem fizet semmit, így viszont országos ellenőrző rendszert kellene létrehozni, működtetni.
A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott, hogy a hiteligénylőknek jelentős többletterhet jelentene, ha egy akár hatvannapos hatósági eljárásban kellene engedélyezni lakáshitelük állami támogatását. Ha a hiteligénylő úgy látja, hogy kérelmét a lakás célú állami támogatásról szóló kormányrendelet megsértésével utasította el a pénzintézet, panaszával a PSZÁF-hez fordulhat - mondta Batiz András.