Szilárda
0 °C
6 °C

Kevesebb lakás épül

2006.11.03. 10:41
Kapcsolódó cikkek (1)
Szeptember végéig közel 19 ezer felépített lakás kapott használatbavételi engedélyt, és több mint 31 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt, ami az építési és a használatbavételi engedélyek 19-19 százalékos csökkenését jelenti az előző év hasonló időszakához viszonyítva - tette közzé a KSH.

A lakásépítésben a korábbi években tapasztalt évközi ütemezettség 2006-ban megváltozott: a befejezett lakások számának a korábbi években tapasztalt folyamatos növekedése helyett a harmadik negyedévben stagnált az új építkezések száma, 2005 első-harmadik negyedévéhez viszonyítva pedig közel 20 százalékkal csökkent mind a befejezett, mind az építési engedélyt kapott lakások száma - tette közzé honlapján a Központi Statisztikai Hivatal.

Az év első kilenc hónapjában a lakásépítés csökkenését erőteljesen befolyásolta a fővárosi építkezések visszaesése. Budapesten csaknem 35 százalékkal kevesebb új lakás épült, mint 2005 hasonló időszakában. Ennél is nagyobb mértékben, több mint 40 százalékkal csökkent a vállalkozói, illetve értékesítésre épült lakások száma, miközben az országos arányok e két tekintetben közel egynegyedes csökkenést mutatnak.

Ugyanakkor a lakossági építkezések száma 25 százalékkal nőtt a fővárosban, míg országosan 23 százalékkal ez is csökkent. A városok lakásépítése a fővároséval szemben éppen ellenkező irányban változott: az átlagosnál kisebb (13 százalékos) visszaesés mellett az értékesítési célú, vállalkozói lakásépítés növekedett, s kevesebb lakást építtettek a természetes személyek. A településtípusok közötti ellentétes irányú folyamat eredőjeként országos átlagban 2005-höz képest nem változott a két fő építtetői csoport súlya: a természetes személyek és a vállalkozások adják most is a lakásépítés 56, illetve 40 százalékát. Az önkormányzatok fele annyi (175) lakást építtettek, mint az előző év hasonló időszakában. Az új lakások átlagos nagysága kis mértékben növekedett, 91 négyzetméter. A fent említett építési jellemzők függvényében eltolódott a kis- és nagylakások aránya a különböző településtípusokban. Így a fővárosban átlagosan 8 négyzetméterrel nagyobb lakások épültek, mint tavaly, míg a nagyvárosokban 7 négyzetméterrel, a többi városban 2 négyzetméterrel csökkent az átlagos alapterület.

A használatba vett lakások száma 5 megye kivételével mindenütt csökkent. A növekedést mutató megyék közül csak két - jellemzően kis lakásépítésű - megyében (Fejér és Nógrád) jelentősebb a növekedés. A fővároson kívül Győr-Moson-Sopron, Zala, Somogy, Heves, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun megyékben a legnagyobb (22-27 százalékos) a használatba vett lakások csökkenése. A kiadott új lakásépítési engedélyek számának visszaesése Budapesten kívül elsősorban a nagyvárosi építkezéseket érintette. A kisebb városokban és a községekben lényegesen kisebb mértékben csökkent az építési kedv. Az építési engedélyek száma Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben csökkent a legerősebben.

Az üdülőépítés jelentősége továbbra is csekély: 435 új üdülőegység építésére adtak engedélyt, és 348 felépült üdülőegység kapott használatbavételi engedélyt az első félév során. Az építési engedélyt kapott üdülőegységek száma 36 százalékkal, a használatba vetteké 44 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában volt. A lakásmegszűnés hasonló nagyságú, mint 2005 első kilenc hónapjában - 2481 lakás -, összetételeviszont változott. 2006 első kilenc hónapjában magas arányúnak mondható a fővárosban városrendezési okból történő megszűnő, ezen belül főleg önkormányzati tulajdonú lakások száma.

A Budapesten megszűnt lakások közel fele, országos átlagban csaknem egyötöde állami, önkormányzati tulajdonú volt. 2940 ezer négyzetméter lakóépület és 2830 ezer négyzetméter nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt 2006 első felében. A lakóépületeknél ez 14 százalékos csökkenést jelent, ezen belül a három és többlakásos épületeknél 27 százalékos a visszaesés. A létesítendő új nem lakóépületek alapterülete összességében stagnálást mutat. Épületfajtánként az ipari épületek növekvő aránya jellemző, amelyek a nem lakóépületek beépítendő területének csaknem felét adják. 2005 első kilenc hónapjához viszonyítva ipari célra egynegyedével nagyobb terület beépítését tervezik, miközben új mezőgazdasági, illetve kereskedelmi épületet csaknem ugyanennyivel kisebb alapterületen kívánnak megvalósítani.