Leáll a magyar ipar?

Ritka évvége lesz az idén, a december 24-től 31-ig tartó időszak magában foglal egy teljes munkahetet. A korábbi években általában a karácsony és szilveszter között eltelt hét napot megszakította egy hétvége. Dacára annak, hogy egy teljes munkahétről beszélhetünk, számos cég takarékra állítja magát, ami akár a gazdasági adatokban is jelentkezhetne.

Eltérés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint előre nem lehet megbecsülni az esetleges kiesést. A jegybank akkor vizsgálja meg az utolsó hét gazdasági hatásait, ha az utolsó hónapról, illetve negyedévről szóló ipari termelési és GDP-adatokból az derül ki, hogy szignifikáns eltérés lehet a korrigált és az eredeti számok között.

Némi támpontot adhat a korrekció mértékére az MNB augusztusi inflációs jelentése, amely külön foglalkozik a munkanap-, illetve a szökőnaphatással. A tanulmány szerint a KSH által közölt első negyedéves 4,2 százalékos GDP-bővülés a szökőnaphatással korrigálva csak 3,6 százalékot mutatott. A jelentős első negyedéves különbség ellenére a teljes éves adatban várhatóan legfeljebb 0,2 százalékos eltérés mutatható ki a naptári hatásoktól tisztított, szezonálisan korrigált idősor alapján készített GDP-adat és az eredeti idősorból számított GDP között.

Nem jelentős

A jelentés hozzáteszi, hogy a rendelkezésre álló idősorok rövidek, ezért a munkanap- és szökőnaphatás nem mondható jelentősnek. A jegybank szakértője közölte: bár az utolsó heti üzemszünetek negatív hatást gyakorolnak a GDP alakulására, ám az vélhetően nem jelentős mértékű, mert csak a cégek egy részénél van példa ilyen intézkedésre.

Fórián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője szerint az utolsó heti üzemszüneteknek nincs komoly következménye a GDP-re, részben azért, mert a GDP nem lineárisan, napról napra képződik. A szakértő hozzátette: az év utolsó hete általában amúgy is inaktív időszaknak számít, szerinte a leállások hatása marginális a gazdasági növekedés szempontjából.