Lassultak a hiperek és a diszkontok

2006.09.18. 12:02
Lassult a hipermarketek és a diszkontok terjeszkedése is idén az első fél évben. Ugyanakkor továbbra is ez a két bolttípus a hazai élelmiszer-kiskereskedelem motorja. A kategória ACNielsen által mért kiskereskedelmi forgalmában a diszkontok és a hazai tulajdonú láncok kismértékben növelték piaci részesedésüket 2005. július-2006. júniusban.

A modern csatornák közül 2006 első hét hónapja során a hipermarket 6, a diszkont 18, a szupermarket 10 üzlettel bővült. A hipermarketek fontos jellemzője, hogy az ACNielsen által mért kategóriákból a háztartási vegyi áru értékben mért forgalmából igen magas arányban, 38 százalékkal részesednek 2005. július-2006. június között. Élelmiszerből ez az arány 29 százalék.

Kereskedelmi márkák

A diszkontok fontos jellemzője pedig az, hogy különösen az élelmiszerek forgalmazásában erősítették pozíciójukat: 17 százalékra növelték piaci részesedésüket 2005. július-2006. júniusban, az előző hasonló időszak 15 százalékával szemben. Háztartási vegyi áruból és kozmetikumból az egy évvel korábbi 9 százalékos részesedésről érzékelhetően nem lépett előre a diszkont.

A kemény diszkontok terjeszkedésének egyik következménye, hogy növekszik a kereskedelmi márkás termékek piaci részesedése. Az ACNielsen által felmért élelmiszerekből a diszkont eladás 27 százaléka jutott saját márkás termékekre 2004. július-2005. júniusban, rá egy évre pedig már 43 százalék. Ebben döntő szerepet játszik a Lidl terjeszkedése és a Plus választékpolitikájának új stratégiája.


A non food kategóriákban is erősödtek a diszkontok kereskedelmi márkái: értékben mért eladásuk a diszkontokban az előző évben még 31, 2005. július-2006. júniusban már 44 százalék. Sőt, egyes kategóriákban a diszkontok saját márkáinak részaránya meghaladja a 85 százalékot is.

Több bolt Keleten

Érdekes képet mutat a bolthálózat regionális megoszlása: A lakosság számarányához képest legsűrűbb a bolthálózat északkeleten. Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében él a lakosság 24 százaléka, és ott működik az összes élelmiszerbolt 28 százaléka. Magyarán ott a leginkább elaprózott a bolthálózat.

A másik oldalon Budapesten és Pest megyében a lakosság 28 százaléka tömörül, de az üzletekből csak 21 százalék jut erre a régióra. Kevesebb bolt várja ott a vásárlókat, de nagyobb átlagos eladótérrel. Egy üzletre viszonylag magas forgalom jut. A többi régióban a boltok számaránya nagyjából megfelel a lakosság számarányának. Északnyugatra az összes üzlet 19, délnyugatra 15, délkeletre 16 százaléka jut.