Civilnek hazudják magukat a lobbisták
Közzétették a tavalyi utolsó negyedéves lobbitevékenységrõl szóló beszámolót. A Központi Igazságügyi Hivatal adatai szerint október-decemberben csak ötször éltek a lobbitörvény adta lehetõségekkel. A szakértõ szerint a legtöbbször civil szervezetnek álcázzak magukat a lobbisták, rájuk ugyanis nem vonatkozik a törvény.
A Központi Igazságügyi Hivatal (KIH) honlapján olvasható beszámolók szerint 2006 utolsó negyedévében mindössze ötször éltek a lobbizás adta lehetõséggel az arra jogosultak. A legtöbb hivatásos érdekkijárót a Miniszterelnöki Hivatalban fogadták.
Szilvásy György kancelláriaminiszternél egy cég megbízásából jártak közben azért, hogy az informatikai tárgyú közbeszerzéseknél – az uniós gyakorlatnak megfelelõen – zárják ki a márkanévhez köthetõ specifikációkat. Lobbiztak a környezetvédelmi termékdíj-szabályozással, valamint az eldobható palackokra vonatkozó betétdíj tervezett bevezetésével kapcsolatban is.
Simon Géza, közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztostól információt kértek cégek részére az afganisztáni fejlesztési program keretében megvalósuló it-jellegû termékbeszerzések támogatásáról, illetve távközlési, számítástechnikai szolgáltatások nyújtásáról.
A Mol-csoport meghatalmazott lobbistája jogszabály-módosító javaslatot postázott a pénzügyi tárcának a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló törvényhez. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétõl egy hitelintézetekkel kapcsolatos EU direktíva átvételét kérték, a szociális minisztériumban pedig a fogyasztóvédelem erõteljesebb fellépését követelték a dohányreklámok visszaszorítása érdekében.
Álcivilek
A KIH lobbi-listáján jelenleg valamivel több mint száz magánszemély és 21 szervezet szerepel, ám a nagy nevek egyelõre hiányoznak a felsorolásból. A terület szakértõi szerint a tavaly elfogadott törvény egyes elõírásai életszerûtlenek és betarthatatlanok.
Az érdekkijárók jelentõs hányadát adó civil szervezetekre – köztük a gazdasági társulásokra és a szakmai szövetségekre – a jogszabály nem vonatkozik, ezért számos hivatásos lobbicég döntött úgy, hogy civilnek álcázza magát. Az álcivil szervezeteket Morenth Péter, a Nemzetközi Lobbisták Egyesületének elnöke szerint nem fenyegeti a lebukás veszélye, annak ellenére, hogy a közhatalmi szervezeteknek negyedévente arról is be kell számolniuk, hogy ki, mikor, milyen ügyben járt el náluk. Úgy véli, a profi lobbistának egyébként az az érdeke, hogy a fontos ügyekben tett látogatásnak nyoma legyen, ezzel a megbízójának leadott jelentést támasztja alá.
A zavaros helyzet tisztázásához a szakmai szövetségek szerint törvénymódosítására lenne szükség, amit az eddigi tapasztalatok alapján az igazságügyi tárca is támogat – mondta Morenth. Hosszú távon mindenképpen szükség lenne egy lobbikamarára is, amely a szakszerûséget biztosíthatná.
Jelenleg a lobbiigazolványra való jogosultság egyetlen feltétele a felsõfokú végzettség, Morenth szerint azonban figyelembe kellene venni a szakmai jártasságot és a referenciákat is, ami kamarához vagy köztestülethez illõ feladat. Morenth úgy véli, pozitív fogadtatás esetén az év második felében elindulhat a kamara szervezése, és egy éven belül sor kerülhet a törvény módosítására is.
Egy év türelmi idõ
Egyelõre nem kellene leírni a törvényt, minden valamirevaló jogszabálynak kell egy éves kifutás ahhoz, hogy elemezhetõ legyen – mondta Szabó Lajos. A KIH fõigazgató-helyettese szerint magyarázat a viszonylagos érdektelenségre, hogy a törvény a 2006. szeptember elseje utáni idõszakra terjed ki, márpedig õsszel az országgyûlés munkája a költségvetés megalkotására irányult, lobbizni viszont jóváhagyott büdzsével kapcsolatban érdemes – tehát december közepe tájától. Az önkormányzatoknál sem volt helye a lobbizásnak Szabó szerint, mivel a választások után a képviselõ-testületek az új szervezeti és mûködési szabályzatukkal, illetve a költségvetési rendeletek megalkotásával voltak elfoglalva.
A közhatalmi döntéshozó szerveknek a jogszabály szerint el kellene utasítaniuk az igazolvánnyal nem rendelkezõ, lobbizással próbálkozó személyt, és jelenteni a KIH-nek az esetet, amely vizsgálatot folytat le. Eddig erre nem került sor, a KIH pedig hivatalból nem nyomoz. A KIH legfeljebb10 millió forintos bírsággal sújthatja azokat, akik lobbiigazolvány nélkül folytattak érdekkijárást, és a szankció összegét akár az ötszörösére is emelheti többszörös jogsértés esetén. Az ügyek többsége nyilván a bíróságon végzi majd, és akár valódi civil szervezeteket is érinthet.
