Gyöngyi
9 °C
9 °C

Nem lehetett volna titkos erőműszerződés 1995-ben sem

2008.05.21. 12:54
Kedden a Legfelsõbb Bíróság is úgy döntött, hogy a Mátrai Erõmû 1995-ös eladásáról kötött szerzõdés titkos melléklete közérdekû adat. A melléklet szerint az ÁPV az utolsó pillanatban 26 millió dollárral megemelte a vételárat és cserébe késõbb teljesíthetetlennek bizonyuló ígéreteket tett az állam nevében.

Kedden harmadszorra is elvesztette az ÁPV Rt. (illetve most már jogutódja, a Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.) azt a pert, amit azért indítottak ellene, mert nem akart kiadni egy 1995-ös titkos szerzõdést. Az iratok kiadását a Manager Magazin egy volt újságírója kezdeményezte, jogi képviseletét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyszolgálata látta el.

A vitatott szerzõdést 1995-ben kötötték, amikor az állam eladta a Mátrai Erõmû többségi tulajdonrészét az RWE nevû német cégnek. A szerzõdéshez egy titkos záradékot csatoltak, azután, hogy hivatalosan kihirdették gyõztesnek az RWE-t. A titkos záradék 26 millió dollárral megemelte a 74 milliós vételárat, cserébe pedig az ÁPV garanciákat ígért az RWE-nek, hogy bõvítheti az erõmûvet és az ott termelt áramot az állam jutányos áron át is veszi majd.

A titkos záradékról 1999-ben lehetett elõször hallani, amikor az Orbán-kormány teljesíthetetlennek érezte az abban ígért garanciákat. A záradék felmondása miatt az államnak kamatostul kellett visszaadnia a 26 millió dollárt.

A titkos záradékot 1995-ben Suchman Tamás akkori privatizációs miniszter és Kocsis István, az MVM élérõl a közelmúltban eltávolított akkori ÁPV-s vezetõ írták alá. A Manager Magazin egy Kocsis Istvánról szóló cikkhez kérte ki a titkos záradékot, amit az ÁPV nem adott át, mert üzleti titoknak tartotta az abban foglaltakat.

Elsõ fokon a pert az újság megnyerte, de az ÁPV fellebbezett. Tavaly õsszel a Fõvárosi Ítélõtábla ismét kimondta, hogy a titkos záradék közérdekû adat. Az ÁPV ezután kiadta a szerzõdés szinte teljes dokumentációját (csak a pályázaton vesztes cégek néhány adata hiányzott). Mivel idõközben a Manager Magazin szerkesztõsége átalakult, a kiadott szerzõdést elõször az Index hozhatta nyilvánosságra.

Az ÁPV elvi okokból ezután is jogorvoslatot kért, így került az ügy a Legfelsõbb Bíróság elé. Az idõközben Nemzeti Vagyonkezelõvé vált szervezet azzal érvelt, hogy a záradék megkötésekor még mások voltak az adatvédelmi törvények, azok rájuk nem is teljesen vonatkoznak, ráadásul szerintük nem volt világos, hogy milyen dokumentumokat kellett volna kiadniuk.

A Legfelsõbb Bíróság nem fogadta el a társaság érveit és helyben hagyta a korábbi ítéletet. Az LB keddi döntése szerint az állami vagyon értékesítése közérdekû adat. A bíróság szerint egyértelmû volt, hogy a pert kezdeményezõ újságíró mire kíváncsi. Ráadásul az adatvédelmi törvények változásai néhány kivételtõl eltekintve visszamenõleg is érvényesek, bár ebben az esetben már az 1995-ös törvény is biztosította az adatok kikérhetõségét.