Inkább román vagy ukrán kötvényeket vesznek
Az amerikai befektetési bank által megkérdezett 187 alapkezelő több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy az általa kezelt eszközök között a magyar kötvények súlya nem éri el a piaci benchmark szerepét betöltő eszközkosárnak megfelelő értéket. Az okok között az elemzők hazánk részben eurózóna-csatlakozásának lehetséges elhúzódását említik.
Emellett komoly súllyal esik latba az azzal együtt járó gazdaságpolitikai kihívások nagysága. Ezek a kihívások a hazai befektetési eszközök árfolyamára az elmúlt két hétben jelentős nyomást gyakoroltak. A JP Morgan összefoglalója szerint a befektetési alapok Románia és Ukrajna kötvénypiacát részesítik előnyben, az alapkezelők többségénél ezek túlsúlyban vannak a benchmarkértékekhez képest.
Százmilliárd forintnyi kötvényt adtak el
A külföldi befektetők idegenkedésének az elmúlt hetekben számos jele volt. A kezükben lévő hazai kötvénymennyiség - ami a 2800 milliárd forint feletti teljes állomány közel 70 százalékát teszi ki - a közelmúltban 100 milliárd forintot meghaladóan csökkent.
Az alapok az így felszabaduló pénz jelentős részét ki is vonták az országból. Mindez nagyban hozzájárul a forint gyengüléséhez is.
A kiszámíthatatlanság bizalomvesztéshez vezetett
A hazai monetáris politika elmúlt időkben mutatott kiszámíthatatlansága a legtöbb befektető szemében bizalomveszteségként csapódott le. Mindaddig, amíg a jegybank az elvesztett hitelességét nem képes helyreállítani, elemzők szerint a jelenlegihez hasonlóan magas kamatszint sem biztos, hogy alkalmas lesz a befektetők visszacsalogatására.
A JP Morgan-tanulmányban jelzett folyamat is erre utal: a porfóliósúlyok változtatása nem pillanatok kérdése az alapkezelőknél. A hazai pénzpiac vezető szereplőinek így elsősorban arra kell koncentrálniuk, hogy az elvesztett bizalmat a lehető legrövidebb időn belül helyreállítsák. Az Államadósság Kezelő Központ feladata sem lehet más, mint hogy biztosítsa működésének tartós kiszámíthatóságát - mondta lapunknak Szarvas Ferenc vezérigazgató.