Natália
-3 °C
7 °C

Az IT-szektorban a legjobb dolgozni

2006.10.26. 23:06
A HVG-Hewitt legjobb munkahely felmérés eredményei alapján 2006-ban Magyarország legjobb munkahelye a Pannonpower Társaságcsoport, a Mapei Kft. és a Microsoft Magyarország Kft. lett. A Hewitt hatodik alkalommal végezte el a felmérést Magyarországon, idén a HVG partnerségével. A felmérésében 123 vállalat 23 858 munkavállalója vett részt.

Pannonpower Társaságcsoport, Mapei Kft., Microsoft Magyarország Kft. - ők lettek a HVG-Hewitt Legjobb Munkahely Felmérés idei győztesei. A felmérésben összesen 123 vállalat 23 858 munkatársát kérdezték meg. Válaszaikból kiderült, hogy a gazdaságot érintő megszorító intézkedések hatásival már számolnak a magyar munkavállalók: jelentős részük számol kiadásai növekedésével, bevételeinek csökkenésével vagy akár állása elvesztésével.

Éppen ezért jelenlegi munkahelyüket is jobban megbecsülik a dolgozók, jobban kötődnek cégükhöz. A felmérés másik fontos eredménye, hogy a legjobb munkahelyeknél a felsővezetés értékként kezel minden egyes munkavállalót. Talán pont ennek köszönhető, hogy a nagy részben a szellemi tőkére alapozó IT szektor vállalatai minden évben jól szerepelnek a felmérésben. Más ágazatokban is megvalósítható azonban ez a hozzáállás, hiszen a idén építőiparban, energiaiparban, gyógyszeriparban működő vállalatok is az elsők között végeztek. A Hewitt Magyarországon hatodik alkalommal végezte el a felmérést, idén a HVG partnerségével.

Megszorítások hatásai

Nem kérdéses, hogy a gazdaságot érintő megszorító intézkedéseket a magyar munkavállalók a saját bőrükön érzik. A vélemények nem tanúskodnak túlzott optimizmusról: a bevételek csökkenése mellett növekvő kiadásokra számítanak a hazai dolgozók. Minden ötödik magyar munkavállaló szerint még állása is veszélybe kerülhet a gazdasági változások hatására. Ez azzal is jár, hogy a meglevő, biztos munkahely felértékelődik szemükben, jobban megbecsülik jelenlegi munkahelyüket. Félelmük nem teljesen megalapozatlan, bár a magyar felsővezetők 65 százaléka még 3-5 éves távlatban sem valószínűsít cégénél jelentős leépítéseket.

Az érem másik oldalán viszont az látszik, hogy ha idén nem is, de egy-két éves távlatban minden negyedik felsővezető számot vet ezzel a lehetőséggel. "A dolgozók fizetésének, motiválásának kérdése égető probléma, a magyar vállalatoknak el kell gondolkozniuk, hogyan tudják ösztönözni munkatársaikat, akár pénz nélkül is."- emelte ki Veres Rita, a felmérés regionális vezetője. Bíztató ugyanakkor, hogy a tavalyi évhez képest a felsővezetők nem látják borúsabbnak a jövőt: hasonló arányban számítanak a források esetleges csökkenésére, a versenypiaci nyomás erősödésére, vagy akár olyan kényszerhelyzetre, amikor a leépítés elkerülhetetlen.

Fizetés vs szabadidő

A fizetéssel kapcsolatos kérdés minden évben a legrosszabb eredményű kérdések között szerepel, bármilyen szempontból vizsgáljuk is. Ez azonban nemcsak magyar sajátosság: akár Nyugat-Európát, akár környező szomszédjainkat nézzük - hiába a bér- és életszínvonalbeli különbség - hasonló a helyzet. A legnagyobb elégedetlenség Magyarországon a fizetések teljesítményarányosságával kapcsolatban mutatkozik. A dolgozók 35 százaléka úgy gondolja, hogy ha jobban dolgozik, akkor az semmilyen hatással nincs a fizetésére.

A fizetések problémája a hazai felsővezetőket is érinti, ha nem is ugyanúgy; mint a dolgozókat, hiszen kompenzációjuk szintjével nagyrészt elégedettek: 70 százalékuk úgy érzi, jelenlegi fizetése lehetőséget ad számára arra, hogy az elképzeléseinek megfelelő életszínvonalon élhessen. Kérdés azonban, hogy milyen árat fizetnek ezért az elégedettségért. Egy átlagos felsővezető egy átlagos héten 53,19 órát dolgozik, ami napi szinten 10,63 óra munkával töltött időt jelent (15 százalékuk pedig több mint 60 órát dolgozik hetente).

Nem meglepő tehát, hogy csak alig több mint minden második felsővezető (54 százalék) tudja megteremteni munkája és magánélete egyensúlyát, ahogy az sem, hogy sokuk szemében a szabadidő felértékelődött - a pénz rovására. Közel minden negyedik magyar felsővezető (24 százalék) döntene több szabadidő mellett a fizetésemelés helyett - ha lehetősége nyílna erre a választásra.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a magyar dolgozók 38 százaléka érzi azt, hogy a vállalat vezetése a cég legértékesebb erőforrásaként bánik a dolgozókkal, míg minden ötödik dolgozó határozottan elégedetlen ezen a téren. A legjobbaknál ezzel szemben a dolgozók döntő többsége, 67 százaléka egyértelműen úgy látja, hogy a legértékesebb erőforrásként kezelik őket. Hasonló a helyzet azon kérdés tekintetében, amely azt firtatja, vajon a döntéseknél az üzleti szempontok mellett a dolgozói érdekeket is figyelembe veszik-e (itt 40 százalék az egyetértők aránya, míg az élen végzetteknél 74 százalék).

A "biorobot megközelítést" képviselő cégek általában nem kíváncsiak a dolgozók ötleteire, véleményére, sőt gyakran még az alapvető kérdésekről is elfelejtik tájékoztatni munkatársaikat. A döntéshozatalba való bevonásról pedig már szó sem esik, pedig ezért nagy árat fizethetnek a cégek, hiszen közvetlen hatással van a dolgozók motivációjára.

IT szektor - az álomiparág

A legjobb munkahelyek idei listáján két IT vállalat is szerepel, és az elmúlt két évben egyre szembetűnőbb, hogy - még ha nem is kerülnek be a legjobbak közé - az IT szektorban tevékenykedő cégek a lista első harmadában szerepelnek. Ezzel szemben hagyományosan rossz a híre a termeléssel foglalkozó vállalatoknak. Az biztosan látszik, hogy egy humán tőkére alapozó cég számára nem megengedhető, hogy ne foglalkozzon kiemelt módon munkatársaival, és az IT szektor vállalatainál általában kiemelkedően magas dolgozói elégedettséget és elkötelezettséget figyelhetünk meg.

Ennek hátterében azonban nem az áll, hogy jobban kedvelnék mindennapi feladataikat. A rugalmasabb munkaidő, kisebb stressz, a jobb technikai ellátottság, a kollégák közötti jobb megbecsülés, elismertség áll az első helyen a különbségek között. Nem meglepő eltérés a fizetés versenyképességével való elégedettség, igaz, az IT cégek dolgozóinak is csak 47 százaléka elégedett fizetésével más elhelyezkedési lehetőségeihez viszonyítva.