További Magyar cikkek
Nem tekintem barátságos lépésnek, hogy egy állami tulajdonban lévő külföldi társaság, előzetes értesítés nélkül azzal a szándékkal vásárol részesedést egy másik cégben, hogy megszerezze a kontrollt. Minden eszközzel azon leszünk, hogy meghiúsítsuk ezt – ezt Gyurcsány Ferenc jelentette ki június 27-én, néhány nappal azután, hogy kiderült: az osztrák OMV a korábbi (szintén títokban szerzett) tízszázalékos részesedését 18,6 százalékra növelte a Molban.
A kormány egy darabig még titkolózott azt illetően, milyen lépésekre is kerül majd sor, de hamarosan két ponton is segédkezet nyújtott az állam. Előbb (hangsúlyozottan üzleti szempontok alapján, bármiféle kormányzati befolyást cáfolva) az állami tulajdonú MFB lépett be egy tízszázalékos Mol-részvénycsomag kölcsönvevőjeként, lehetővé téve a további sajátrészvény-vásárlást. Július közepén a kormányfő – az MTI értesülése szerint – olyan szabályozás előkészítésére kérte fel az Igazságügyi Minisztériumot, amely biztosítja, hogy azok a vállalatok, amelyek külföldi állam közvetlen vagy közvetett irányítása alatt állnak, ne szerezhessenek irányítást a Magyarország számára stratégiailag fontos cégekben és üzletágakban.
Mégsem az lett, aminek szánták
A határidő augusztus 28. volt, az IRM a múlt hét végére végzett a feladattal. A megoldás azonban távolról sem az eredeti elképzelés szellemét tükrözi. Egyebek között – alighanem az uniós előírásokra tekintettel, de mindenesetre nehéz lenne pusztán véletlen egybeesésének tekinteni – a Mol éppen a múlt hét végén jelentette be a CEZ-el kötött megállapodását, amelynek értelmében a többségi állami tulajdonban levő cseh energetikai cég tízszázalékos tulajdonrészt is szerez a magyar vállalatban.
A cseh sajtó azonnal politikai egyeztetésekről is írt – ezek aligha voltak megkerülhetőek azok után, ahogy a kormány alig két hónappal ezelőtt kiállt a Mol mellett, az OMV ellen. Uniós szabályok ide vagy oda, a végül elkészült törvénytervezet semmiféle akadályt nem gördít más államok megjelenése elé a magyar stratégiai cégekben.
Mindenki egy kicsit jobban
A tervezet a jelenleg is hatályos szabályozók egyértelműsítésével, egyes ismert eszközök, intézmények használatának pontosításával, illetve előírásával teszi egyértelműbbé a befolyásszerzés szabályait a hazai cégekben, illetve átláthatóbbá az esetleges felvásárlások folyamatát. A törvénytervezet több vonatkozásban is erősíti a befolyásszerzés által érintett céltársaság részvényeseinek döntési szabadságát.
Így a jövőben – mint az IRM szakértői az Indexnek küldött válaszukban írták – az úgynevezett céltársaság részvényesei határozhatnak az alapszabályban arról, korlátozzák-e a menedzsment önálló cselekvési lehetőségét a felvásárlás támogatása vagy megakadályozása tekintetében. (A hatályos törvény fő szabályként maga dönti el a részvényesek helyett, hogy az ügyvezetés mire jogosult, és mire nem.) Hasonlóképpen a tervezet elfogadását követően maguk a részvényesek határozhatják meg az alapszabályban, hogy az igazgatóság tagjainak visszahívására egyszerű vagy minősített többségű szavazati arány mellett kerüljön-e sor. (A hatályos törvény elvonja a részvényesek döntési jogát, amikor rögzíti, hogy a visszahíváshoz az alapszabály nem írhat elő minősített többséget.)
A törvénytervezet csökkenteni próbálja a rosszhiszemű törvényértelmezés kockázatát. Így kizárja, hogy hat hónapon belül több alkalommal is tehessen valaki önkéntes vételi ajánlatot a céltársaság részvényeire. Ily módon lényegében megbénítható az adott cég üzleti tevékenységének folytatása. Visszaélésekhez vezethet a tőkepiaci törvény "befolyásszerzésre" vonatkozó fogalommeghatározása. A törvénymódosítás a céltársaság és kisbefektetői védelmében korrigálja a definíciót.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
