További Magyar cikkek
A strómanok vagy tönkrement cégek, illetve a fiktív gépkocsik felhasználásával elkövetett lízingcsalások, a gépjármű értékével – például önerővel – kapcsolatos csalások esetében a csalók azzal a céllal keresik meg a finanszírozó cégeket, hogy a lízingelt, vagy kölcsönre vett autót eladják, vagy a folyósított összeget egyszerűen ellopják. A Lízingszövetség tapasztalatai szerint ezekben az ügyekben tett feljelentések mintegy húsz százalékban a rendőrség megtagadta a nyomozás elindítását, a megkezdett nyomozásoknak pedig több, mint húsz százaléka eredmény nélkül megszűnt 2007 év végéig.
Új szabályozás kellene
Lévai Gábor hangsúlyozta, hogy e bűncselekmények ellen a Lízingszövetség szerint három területen kell felvenni a harcot: meg kell teremteni a gépjármű vásárlás tényleges költségeinek és kockázatainak transzparenciáját, meg kell előzni a lízingcsalásokat, és támogatni kell az ügyfelek tudatos hiteldöntéseit. Szükség van a zálogjogi nyilvántartás szabályainak módosítására, hiszen a jelenlegi rendszerben semmi nem védi a hitelezőt: ha a cég tönkremegy, a lízingelt gépjármű bekerül a végrehajtási vagyonba és elárverezik. A Lízingszövetség 2006 októberében kezdeményezett egyszerű jogszabály módosítási javaslatára, amely szerint a gépjármű zálogjog a járműnyilvántartásba kerüljön bejegyzésre, azóta sem történt érdemi előrelépés.
A finanszírozási csalások többségében a lopott gépjárművet külföldön értékesítik, és ezt meg is tehetik, hiszen a forgalmi engedélyben nincs nyoma annak, hogy nem idegeníthető el. Éppen ezért a Lízingszövetség javasolja, hogy kerüljön be a forgalmi engedélybe minden, a jármű eladását tiltó terhelés, így például a zálog- vagy a haszonélvezeti jog.
A jelenlegi negatív adóslista helyett érdemes lenne egy teljes körű, önkéntes adatszolgáltatási alapon működő, az EU-ban is elterjedt pozitív adóslistát létrehozni. Az ügyfelek számára ez kockázat alapú árazást jelentene, ami kisebb költséget eredményez, a hitelezőknek nagyobb biztonságot. A gazdaság egészének pedig stabilitást jelentene, hiszen a fogyasztást csak a reális fizetőképes kereslet mértékéig engedné növekedni.
A finanszírozási csalások egy részét hamisított munkáltatói igazolással követik el, mivel a finanszírozó cégeknek nincs módjuk ezek ellenőrzésére. A strómanok és a hamis papírral rendelkezők kiszűrésére a Lízingszövetség együttműködést kezdeményez az APEH és az OEP vezetőivel annak érdekében, hogy adatbázisaikból lekérdezhető legyen, fizet-e az ügyfél személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot.
Minimális önrész
A Lízingszövetség által az elmúlt évben megrendelt, a finanszírozási csalások során alkalmazott módszerekre vonatkozó kutatás szerint a legnehezebben kezelhető visszaélés az önrésszel kapcsolatos, amelynek mértékét általában tíz százalékban határozzák meg a kereskedők, de nem ritka az olyan akció, amikor 0 százalék befizetésével, vagyis önerő nélkül is elvihető az autó. Előfordul, hogy a kereskedők felbruttósítják a kocsik árát, hogy így a vevőnek csak papíron kelljen önrészt fizetnie. A kereskedő a banknak magasabb vételárat igazol, így a finanszírozó fizeti ki a teljes árat. Mivel ezt a fajta visszaélést nagyon nehéz a bíróságon érvényesíteni, a Lízingszövetség szigorú intézkedést, kötelező önrész bevezetését javasolja. A hatóságilag megállapított tíz százalékos önrész mellett a kereskedők számára transzparens árképzést írna elő.
A Lízingszövetség által a Kriminálexpon megfogalmazott stratégiának része a bűnüldözés munkájának segítése is, ami egy országos hatáskörű finanszírozási csalásokkal foglalkozó munkacsoport létrehozását és a finanszírozó cégekkel való együttműködés kereteinek megteremtését jelenti. Ezen kívül a hatóságok munkatársainak továbbképzését és a nemzetközi együttműködések hatékonyságának növelését is. Ez utóbbi érdekében a Lízingszövetség létrehozott egy pénzügyi alapot, amiből a rendőrség ilyen jellegű külföldi munkája támogatható.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
