Mária
-6 °C
-2 °C

A lakosság várja a magyar eurót

2005.01.07. 13:14
A Magyar Nemzeti Bank megbízásából készített felmérésből kiderül, hogy a lakosság egy jelentős részének vannak elképzelései az európai közös valuta bevezetéséről, és a többség bízik az intézményben.
A lakosság egyre érdeklődőbb az euró bevezetése iránt, ám a kérdés még mindig megosztja a társadalmat. A lakosság 65 százaléka bízik az MNB döntéseinek szakszerűségében és megalapozottságában, a jegybankot hitelesebbnek tartják a bíróságoknál, a Pénzügyminisztériumnál és a parlamentnél.

A Magyar Nemzeti Bank felkérésére a TÁRKI Társadalomkutató Intézet tavaly októberében végzett személyes megkérdezésen alapuló, ezer fős reprezentatív közvélemény-kutatást az MNB lakossági megítéléséről, tevékenységi körének ismertségéről és az euró-bevezetéssel kapcsolatos várakozásokról.

Az inflációt mindenki ismeri

Az emberek makrogazdasági ismeretei alacsony fokúak, sőt kíváncsiságuk is korlátozott a témában. Az euró bevezetését növekvő érdeklődés, de nem osztatlan támogatás övezi. A többség (71 százalék) tudja, hogy kötelező bevezetni az európai valutát, sőt tisztában van azzal is, hogy ennek pénzügyi-gazdasági feltételei vannak (67 százalék). A maastrichti kritériumok közül a legismertebb az infláció leszorításának feltétele.

Az elmúlt évek többszöri céldátum-változtatása egyértelműen elbizonytalanította a közvéleményt, a megkérdezettek 38 százaléka 2010-re tette az eurózóna csatlakozás időpontját, a másik nagy csoport (24 százalék) azonban 2008-at jelölte meg és nagy az egyéb dátumok közötti szóródás is. Az euróbevezetés legfontosabb rövid távú előnyeként a jegybank által is gyakran megfogalmazott legfontosabb célkitűzések (az infláció leszorítása, az árstabilitás elérése és fenntartása) jelennek meg a lakossági vélekedésben.

Hosszú távon egyébként optimisták az emberek: a lakosság csaknem fele minden területen javulást vár, a többség az életszínvonal emelkedésével (75 százalék), gyermekük lehetőségeinek bővülésével (75 százalék) és a bérek emelkedésével (73 százalék) számol.

Bizalom és közöny

A lakosság 65 százaléka megbízik az MNB döntéseinek szakszerűségében és megalapozottságában, ez az arány tavaly még csak 29 százalékos volt. A jegybankot jelenleg hitelesebbnek tartják a bíróságoknál, a Pénzügyminisztériumnál és a parlamentnél. A pénzintézet függetlenségével kapcsolatos tájékozottság tíz százalékponttal nőtt tavaly óta: ma már a lakosság 42 százaléka van tisztában azzal, hogy a jegybank nem tartozik semmilyen intézmény alá.

Bizonyos szintű közöny is övezi az MNB-t: az embereknek mindössze 21 százaléka szeretne további információt a bankról, s ez a csoport főként azokból áll, akik már most is érdeklődnek a jegybanki tevékenységek iránt.

Tavaly kiugróan nagy jelentőséget tulajdonítottak az emberek a jegybank kereskedelmi bankok fölötti ellenőrzési funkciójának. A legtöbben úgy vélték, hogy ha nem lenne MNB, akkor a kereskedelmi bankok csak saját érdekeiknek megfelelően működnének - ezzel a válaszadók kétharmada értett egyet. A megkérdezettek 62 százaléka értékelte úgy, hogy az MNB tevékenysége nélkül nagyobb lenne az infláció.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.