Emánuel
3 °C
12 °C

A lakosság várja a magyar eurót

2005.01.07. 13:14
A Magyar Nemzeti Bank megbízásából készített felmérésből kiderül, hogy a lakosság egy jelentős részének vannak elképzelései az európai közös valuta bevezetéséről, és a többség bízik az intézményben.
A lakosság egyre érdeklődőbb az euró bevezetése iránt, ám a kérdés még mindig megosztja a társadalmat. A lakosság 65 százaléka bízik az MNB döntéseinek szakszerűségében és megalapozottságában, a jegybankot hitelesebbnek tartják a bíróságoknál, a Pénzügyminisztériumnál és a parlamentnél.

A Magyar Nemzeti Bank felkérésére a TÁRKI Társadalomkutató Intézet tavaly októberében végzett személyes megkérdezésen alapuló, ezer fős reprezentatív közvélemény-kutatást az MNB lakossági megítéléséről, tevékenységi körének ismertségéről és az euró-bevezetéssel kapcsolatos várakozásokról.

Az inflációt mindenki ismeri

Az emberek makrogazdasági ismeretei alacsony fokúak, sőt kíváncsiságuk is korlátozott a témában. Az euró bevezetését növekvő érdeklődés, de nem osztatlan támogatás övezi. A többség (71 százalék) tudja, hogy kötelező bevezetni az európai valutát, sőt tisztában van azzal is, hogy ennek pénzügyi-gazdasági feltételei vannak (67 százalék). A maastrichti kritériumok közül a legismertebb az infláció leszorításának feltétele.

Az elmúlt évek többszöri céldátum-változtatása egyértelműen elbizonytalanította a közvéleményt, a megkérdezettek 38 százaléka 2010-re tette az eurózóna csatlakozás időpontját, a másik nagy csoport (24 százalék) azonban 2008-at jelölte meg és nagy az egyéb dátumok közötti szóródás is. Az euróbevezetés legfontosabb rövid távú előnyeként a jegybank által is gyakran megfogalmazott legfontosabb célkitűzések (az infláció leszorítása, az árstabilitás elérése és fenntartása) jelennek meg a lakossági vélekedésben.

Hosszú távon egyébként optimisták az emberek: a lakosság csaknem fele minden területen javulást vár, a többség az életszínvonal emelkedésével (75 százalék), gyermekük lehetőségeinek bővülésével (75 százalék) és a bérek emelkedésével (73 százalék) számol.

Bizalom és közöny

A lakosság 65 százaléka megbízik az MNB döntéseinek szakszerűségében és megalapozottságában, ez az arány tavaly még csak 29 százalékos volt. A jegybankot jelenleg hitelesebbnek tartják a bíróságoknál, a Pénzügyminisztériumnál és a parlamentnél. A pénzintézet függetlenségével kapcsolatos tájékozottság tíz százalékponttal nőtt tavaly óta: ma már a lakosság 42 százaléka van tisztában azzal, hogy a jegybank nem tartozik semmilyen intézmény alá.

Bizonyos szintű közöny is övezi az MNB-t: az embereknek mindössze 21 százaléka szeretne további információt a bankról, s ez a csoport főként azokból áll, akik már most is érdeklődnek a jegybanki tevékenységek iránt.

Tavaly kiugróan nagy jelentőséget tulajdonítottak az emberek a jegybank kereskedelmi bankok fölötti ellenőrzési funkciójának. A legtöbben úgy vélték, hogy ha nem lenne MNB, akkor a kereskedelmi bankok csak saját érdekeiknek megfelelően működnének - ezzel a válaszadók kétharmada értett egyet. A megkérdezettek 62 százaléka értékelte úgy, hogy az MNB tevékenysége nélkül nagyobb lenne az infláció.