Még hiányzik a lobbirendelet

Számos cég már komolyan készül a szeptembertől hatályba lépő lobbitörvény alkalmazására. Ezért, de különösen amiatt, hogy a jogszabály tanulmányozása során számos értelmezési kérdés felmerült, hasznos lenne, ha mielőbb megjelenne a törvény végrehajtási rendelete - mondta a Világgazdaságnak Szili Márta, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója. A szövetség aktívan figyelemmel kísérte, észrevételezte a törvény megalkotását, és most - az igazságügyi tárcával folytatott konzultáció alapján - igyekszik elősegíteni annak gyakorlatát is.

Az ügyvezető igazgató elmondta: sok nagyvállalat érdekében ma többnyire a cégvezető lép fel, de nem egynél található érdekkijárással foglalkozó munkatárs. Még nem tudható, mennyire lesz népszerű, de a vállalatok számára fontos lehetőség nyílik a munkaviszonyban való lobbizás törvényi rögzítésével. A törvény ugyanis kiterjed azokra a munkatársakra, akiknek feladata a cég érdekében való eljárás, a döntésbefolyásolás.

A vállalatnak tehát nem kell hivatásos lobbistát megbízni azért, hogy saját ügyeiért lobbizhasson. Más kérdés, hogy akit e célra alkalmaz, azt ugyanúgy be kell jelenteni a nyilvántartásba, mint a hivatásos érdekkijárót, és természetesen azt nemcsak az ezzel járó jogosultságok illetik meg, hanem rá is vonatkoznak a lobbistákat terhelő szigorú kötelezettségek. Mód van arra, hogy a lobbista munkatárs szakértőt vigyen magával a tárgyalásokra, aki a cégvezető is lehet.

Annak sincs akadálya, hogy változatlanul a vállalatvezető maga végezze a lobbizást, ilyenkor őt is be kell jelenteni. A vállalati lobbi-stratégia kérdése, hogy melyik megoldás a célravezetőbb. A törvény nem vonatkozik azokra a gazdasági, társadalmi érdekek védelmére létrehozott szervezetekre, amelyek tagságuk érdekeit képviselik a közhatalmi döntéshozó szerveknél. Nem terjed ki azokra az érdekegyeztetési mechanizmusokra sem, amelyeket a közhatalmi döntésekre hivatott szervek hoztak létre a gazdasági, társadalmi érdekek megismerése céljából - mondta Szili Márta.

A szakértő utalt arra: amennyire kedvezők lehetnek a lobbiszabályok, annyira érzékenyen érintheti a vállalatot, hogy a lobbistának negyedévente tájékoztatót kell készítenie tevékenységéről, így arról, milyen döntések kapcsán, kit, hányszor keresett fel. Hasonló kötelezettsége van a megkeresettnek is. A tájékoztatókat közzéteszik, így azok az információszerzés kincsestárát jelenthetik a konkurenciának. Így lehet, hogy bár nyer a cég a lobbizással, egyúttal veszít is a közzétételi kötelezettség által.

Ki lobbizhat Magyarországon?

Természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet egyaránt végezhet lobbitevékenységet, ha a törvény előírása szerinti nyilvántartásba felveszik. A bejelentés, illetve nyilvántartásba vétel nélküli lobbizásért akár tízmillió forint bírság is kiszabható. E súlyos szankciót elkerülendő ajánlatos tehát, hogy a vállalatok bejelentsék majd lobbistáikat.