Mária
-7 °C
3 °C

Bátor és ambiciózus, de nem hiteles a Gyurcsány-pakk

2006.06.12. 14:18
Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint a bevételi oldalra összpontosít a magyar kormány által a hétvégén ismertetett költségvetési program. A hiánycélokat "rendkívül ambiciózusnak" tartják, az eurócsatlakozást a kormány terveihez képest jóval későbbre várják. Mindenesetre annak, hogy valami történt, örülnek, és szerintük a hitelminősítők egyelőre hajlandók lesznek várni a magyar adóskockázat leminősítésével.

A Dresdner bankcsoport londoni elemzői szerint a kormány valószínűleg az általa legracionálisabbnak tartott lehetőséget választotta: olyan költségvetési konszolidációs lépések sorát jelentette be, amelyekkel semlegesíteni akarja a befektetők, a hitelminősítők és az EU részéről megnyilvánuló mind erősebb nyomást, de ezzel együtt minimalizálni próbálja az intézkedések politikai árát a közelgő önkormányzati választások előtt. Az eredmény egy olyan program, amely bizonyos mértékig javítja az ingatag rövid távú költségvetési kilátásokat, ahhoz azonban változatlanul kevés, hogy általa teljesíthető legyen a 2010-es eurócsatlakozási céldátum, áll a DrKW hétfői elemzésében.

Gillian Edgeworth, a Deutsche Bank londoni befektetési és elemző részlegének európai feltörekvő piaci közgazdásza szerint önmagában kedvező jelenség, hogy a kormány hozzákezdett a költségvetési probléma kezeléséhez. A csomag összetételét azonban aggályosnak tartja, mivel sokkal nagyobb a hangsúly az adóemelésen és általában a bevételnövelésen, mint a közszféra áramvonalasításán és a kiadáscsökkentésen.

Nem lehet pontosan tervezni az adóval

A Dresdner szerint a program fő bizonytalansági pontja az, hogy a korábbi tapasztalatok - legutóbb az idei áfacsökkentés - alapján igen széles a hibalehetőség az adóváltozásoktól várt bevételi többletek előrejelzésében. Ezért a ház év végére 8,5, jövőre 7,0, 2008-ra 4,5 százalékos GDP-arányos hiányt jósol.

A Deutsche Bank-os Edgeworth szerint ha a programot teljes mértékben végrehajtják, és ez a várt deficitcsökkentést eredményezi, az elégséges lehet legalábbis a magyar adóskockázati besorolások visszaminősítésének elhalasztásához. Ennek ellenére szerinte is túlbecsülte a kormány az adóemelések hatását, és félő, hogy ezek nem hozzák a jövőre várt mértékű deficitcsökkentést.

Mindemellett megvan az a kockázat is, hogy az intézkedések egy részét kiadásnöveléssel ellentételezik, vagy a programot felvizezik a törvényhozási vagy végrehajtási szakaszban - gondolják a Goldman Sachs elemzői.

Az MNB és az infláció

Dwyfor Evans, a Bank of America londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokért felelős alelnöke szerint "rendkívüli kihívás" a kormány számára a 2006-ra várt 8 százalékról a jövőre valószínűsített 5 százalékra csökkenteni a költségvetési hiányt. Evans szerint a csomag nagyon a bevételi oldalra, ezen belül is az adóemelésekre összpontosít. Ám az áfa és a társasági adó emelésének inflációs hatásai is lesznek, és ezért nem lenne meglepő, ha a jegybank a jelenleginél sokkal keményebbé válna már az év második felétől.

Az MNB az inflációs előrejelzések kiigazítása miatt valószínűleg a vártnál hamarabb kezd monetáris szigorításba, aminek tovagyűrűző hatása lesz a növekedésre, ennek pedig éppen a költségvetési bevételekre. Ezért is tűnik a program "túlzottan derűlátónak abban az értelemben, hogy a kormány végül mit tud majd belőle teljesíteni".

Evans szerint az infláció csökkenése az idén nem lesz olyan agresszív mértékű, ahogy az MNB eddig várta, és az euróövezeti jegybank, valamint az amerikai Federal Reserve is emel, szűkítve a magyar konstrukciók kínálta hozamelőnyt. Most már nem lehet kizárni egy fél-egy százalékpont közötti kamatemelést a második félévben. De ezt a piac még nem árazta be teljesen.

A londoni Dresdner-részleg szerint a kormányprogram azzal számol, hogy a csomagnak csak mérsékelt hatása lesz a belső keresletre és így a GDP-növekedésre, a DrKW azonban a magánfogyasztás erőteljesebb lassulását jósolja, nem utolsósorban az infláció középtávra várt gyorsulása miatt. Ez alacsonyabb GDP-növekedést és nagyobb költségvetési hiányt fog okozni, lehetetlenné téve a maastrichti feltételek teljesítését 2008-ra, áll az elemzésben.

Euró majd egyszer

A Crédit Suisse szerint a 2010-2011-es dátummal két probléma van. Az egyik az, hogy végrehajthatatlan két év alatt az ehhez szükséges, a GDP 5 százalékának megfelelő deficitcsökkentés, a másik pedig, hogy ha "valamilyen csoda folytán" ez sikerülne is, nem biztos, hogy az EU-bizottság és az eurójegybank ezzel elégedett lesz, mert ezek az intézmények nem csupán azt várják, hogy a hiány 3 százalék alá csökkenjen, hanem azt is, hogy tartósan ott maradjon.

A Deutsche Bank londoni szakértője szerint még a most ismertetett csomaggal együtt is "nagyon derűlátó" a magyar eurócsatlakozás 2011-re várt dátuma; a ház alapeseti forgatókönyve 2013-2014-es csatlakozással számol.

A Bank of America szerint piaci szempontból gyakorlatilag lényegtelen, hogy Magyarország 2010-ben vagy 2011-ben csatlakozik-e, egy-két éves késésnek nem lesz érzékelhető piaci hatása. Valós hatása annak lenne, ha az MNB olyan véleménnyel állna elő, miszerint az egész költségvetési csomag irreális, és Magyarország akár 2015-ig sem lesz képes belépni az euróövezetbe, mondta Evans.

Hitelesség

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokért felelős alelnöke nagyon bátornak és ambiciózusnak nevezte a programot, de hitelességéről nincsen meggyőződve: Magyarországon az utóbbi öt évben nagyon gyenge volt a költségvetési tervezés, ami miatt más országokban nem tapasztalható mértékben tértek el a számok a céloktól. A másik fő hitelességi probléma az, hogy a program csak jövőre a GDP-érték 3 százalékának megfelelő szigorítással számol, és a további 2 százalékos GDP-arányos deficitcsökkentéssel 2008-ban, ami "nagyon ambiciózus, nagyon agresszív ... különösen akkor, ha a várakozásoknak megfelelően jövőre lassul a növekedés", mondta Desbarres.