Lassult az infláció

Idén januárban az egyhavi átlagos fogyasztói áremelkedés 0,7 százalék volt, 2004. januárhoz viszonyítva pedig 4,1 százalékkal növekedtek az árak. 2005. januárban az „alapdrágulás” 2004. januárhoz viszonyítva 3,8 százalék volt. Londoni elemzők 4,43 százalék, míg a hazaiak 4,7 százalék körüli áremelkedésre vártak.

Árstabilitás

A következetes monetáris politika eredménye,hogy belátható közelségbe került az árstabilitás elérése,és az euróbevezetés inflációs követelményének teljesítése – adta hírül a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank, csütörtöki közleménye szerint a több éve követett következetes monetáris politika legfőbb eredményének tekinti, hogy Magyarországon az infláció csökkenésével végre belátható közelségbe került az árstabilitás elérése és az euró bevezetés inflációs követelményének teljesítése.

A forint stabil árfolyama és az európai uniós csatlakozás után megerősödött importverseny alapvetően meghatározta az infláció csökkenését - áll a jegybank MTI-hez eljuttatott közleményében. Az MNB megállapítja: különösen fontos, hogy sikerült lehűteni az elmúlt év adóemelései kapcsán megemelkedett inflációs várakozásokat.

Egy hónap alatt – 2004. decemberhez viszonyítva – az élelmiszerek árai az átlagossal egyező mértékben, 0,7 százalékkal emelkedtek. Növekedett a sertészsiradék (3,2 százalék) valamint a házon kívüli étkezés (2,1 százalék) ára. Árcsökkenés következett be a cukor (1,6 százalék) és a liszt (1,4 százalék) esetében. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai átlagosan 0,6 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest.

A tömegközlekedés drágult

A szolgáltatások átlag feletti, két százalékos áremelkedésén belül, a helyi tömegközlekedés díjtételei tíz százalékkal, a tv-előfizetésé 6,6 százalékkal emelkedtek. Az egyéb cikkek, üzemanyagok áremelkedése az átlaggal közel azonos volt, a gyógyszer, gyógyáru 6,7 százalékkal drágult, míg a járműüzemanyag-árak egy százalékkal csökkentek. Kis mértékű áremelkedés történt a szeszes italok, dohányáruk főcsoportban és a háztartási energia körében is. A ruházkodási és a tartós fogyasztási cikkeknél árcsökkenés volt megfigyelhető.

Egy év alatt, 2004. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, két százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: a sertészsiradék 52, a sertéshús 22, a cukor 17 százalékkal drágult. Csökkent viszont az elmúlt 12 hónap alatt az idényáras élelmiszerek (22 százalék), a liszt (20 százalék), a tojás (13 százalék) ára.

A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2004. januárban, egy százaléknál kisebb áremelkedés volt a ruházkodási termékeknél, míg valamivel több mint egy százalék volt az egyéb cikkek, üzemanyagok drágulása 12 hónap alatt. A szolgáltatások az átlagot meghaladó, 6,5 százalékos áremelkedésén belül a csatornadíj 17 százalékkal nőtt, a helyi tömegközlekedés és a szemétszállítás egyaránt 14 százalékkal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése szintén az átlagosnál magasabb volt. A dohányáruk 19, az elektromos energia és a vezetékes gáz pedig egyaránt 12 százalékkal került többe, mint 2004. januárban.