Miért bukott meg a luxusadó?

Egyrészt a rossz adófizetési morál, másrészt az önkormányzatok érdektelensége miatt adtak le a várakozásoknál jóval kevesebb adóbevallást - mondta lapunknak Kónya László. A pénzügyi tárca illetékek és önkormányzati adók főosztályának vezetője szerint a testületek vélhetően az adminisztrációs többletterhek miatt eleve negatívan álltak az új adónemhez, és a négyzetméterárakat számos önkormányzatnál eleve úgy határozták meg, hogy a lehető legkevesebb bevallás érkezzen.

Ha valóban ilyen szándékok álltak a háttérben, azzal az adórendszert járatják le - mondta lapunknak Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Az önkormányzatok túlnyomó többsége már közvetlenül az új adónem kihirdetése után szkeptikusan nyilatkozott, és tartott attól, hogy az infrastruktúra és az értékbecslés költségei miatt még vesztesége is lehet.

A legtöbb városhoz hasonlóan a Győrött sem adtak le egyetlen bevallást sem. A közgyűlés úgy döntött, hogy nem kívánja terhelni a lakosságot a luxusadóval, ez alapján határoztuk meg az átlagértékeket is - mondta lapunknak Mezzöl Ferencné. A győri adóiroda vezetője szerint a kedvező négyzetméterárak ellenére egy-két ingatlan tulajdonosa adóköteles lehet, ezeket majd ellenőrizik. Az önkormányzatok egyébként idei költségvetésükben nem is számoltak a luxusadóval, így anyagi problémájuk az elmaradt bevétel miatt nem lehet. Kónya szerint a lakosságot megfelelően informálták az új adónemről, hiszen az önkormányzatok saját honlapjukon felhívták a figyelmet arra, és a luxusadóval a média is sokat foglalkozott. Zara viszont úgy véli, jóval intenzívebb tájékoztatásra lett volna szükség, mert a tulajdonosok többsége vélhetően nincs tisztában esetleges kötelezettségeivel. A szakértő szerint az adóelkerülés "eleve kódolva van", hiszen az emberek tudják, hogy nem érdemes bevallást tenni, mivel az önkormányzatoknak nincs elegendő kapacitásuk az ellenőrzésre.