Olcsók a luxusingatlanok Budapesten

Luxuskategóriába szokás sorolni a divatosnak számító loft típusú lakásokat, a penthouse-okat, és természetesen, a minőségükben, felszereltségükben (például dupla garázs, úszómedence, automatizált berendezések, portaszolgálat, biztonsági őr és kamerarendszer, fitness), méretükben és nem utolsó sorban, elhelyezkedésükben az átlagnál jóval többet és jóval magasabb színvonalon nyújtó ingatlanokat – olvasható Ditróy Gergely, az Ecorys Magyarország elemzőjének elemzésében.

Ma egy átlagos budapesti újépítésű lakás mérete megközelítőleg 65 négyzetméter, 15 négyzetméter terasszal, amely átlagosan 27 millió forintjába kerül a vásárlónak, négyzetméterenként 360-365 ezerbe. Elhelyezkedését tekintve az ingatlan nagy valószínűséggel a VIII., XI., XIII., XIV. kerületben található, egy 72 lakásos társasházban. Ezzel szemben az Ecorys Magyarország nemzetközi tanácsadó cég felmérése szerint a luxuslakások legalább 100 négyzetméteresek, az átlagnál négyszer nagyobb terasszal vagy saját kerttel rendelkeznek, átlagáruk 900 ezer forint/négyzetméter körül mozog, jellemzően budai kerületben (I., II., XII.), a Duna-parton, vagy magas presztízsű belvárosi területen, az átlagnál jóval alacsonyabb lakásszámú projektben találhatók.

Az ezredforduló elején a szűkebb vásárlóréteg és az ingatlanfejlesztők alacsonyabb tőkeereje miatt kisebb 4-10, ritkábban 20-30 lakásos, akkori értelemben vett "luxus" fejlesztések voltak jelen a piacon. Ezek között is jellemzően azok a fejlesztések voltak többségben, ahol a luxust, a projekten belül, méretében és felszereltségében csak néhány tetőtéri (penthouse) vagy saját kerttel rendelkező lakás számára tudta biztosítani. Ezek az új építésű társasházak, az elhelyezkedésük (budai hegyvidék, Vár), a jobbminőségű alapanyagok, és a lakások kis részének kijáró panoráma vagy kert miatt nevezték magukat magas presztízsűeknek.

A családi házak és a néhány lakásos luxus-építések mellett, az utóbbi években a nagyszabású fejlesztések jelentek meg a piacon, mivel pontosan az alacsony lakásszám az, ami manapság gátat szabhat a megnövekedett és összetett luxusigények kielégítésének. A luxus-szolgáltatások gyakran nagy teret (uszoda, fitness), állandó személyzetet (biztonsági-, takarító-, kertészeti és sofőrszolgálat) és karbantartást igényelnek, amit kicsiben csak igen magas egy lakásra jutó költségekkel lehet kivitelezni és fenntartani. Nem csoda, hogy az ilyen új típusú szolgáltatások kielégítése érdekében, egyre nagyobb számban jelennek meg magas lakásszámú luxusprojektek a piacon.

Ezek az új típusú, extra magas szintű szolgáltatásokat is nyújtó fejlesztések (pl. Excelsior Budapest Spa, Palazzo Dorottya), hasonlóan az úttörőnek számító Anjou Residence-hez, egymillió forinttól kínálják a lakások négyzetméterét. Ezen fejlesztéseknél az egyedi helyszín (panoráma, világörökség, belváros) találkozik magas minőséggel és a szolgáltatások (termál spa, törökfürdő, wellness, magas biztonsági követelmények, kereskedelmi és vendéglátó egységek) széles körével.

Kérdés azonban, hogy folytatódik-e a trend? Fenntartható-e a luxus-szolgáltatások hiányából, és a nemzetközi piac szemszögéből nézve, a luxus-lakáspiac alulárazottságából következő, ma még növekvő kereslet, vagy a középkategóriás újlakások esetében tapasztalható kereslet visszaesés egy idő után eléri ezt a piaci szegmenst is. Elsősorban a hazai gazdasági helyzet, illetve a befektetni kívánó külföldi vevők aktivitása fogja befolyásolni a luxuslakások piacát az elkövetkezendő években, és akkor elválik hogy visszatérünk-e a tömegluxustól a privátluxushoz.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!