Az EU-csatlakozás után is lesz mákos bejgli

2002.10.22. 11:17
Nem megalapozottak azok a félelmek, amelyek szerint az étkezési mák hazai termelési feltételei az Európai Unióhoz való csatlakozást követően annyira megszigorodnak, hogy drasztikusan csökkenni fog a belföldi fogyasztás - állítja az agrártárca illetékese. Az ipari mák esetében sem tudnak a szakemberek olyan várható korlátozásról, amely miatt szükségszerűen visszaesne a termelés. Magyarország egyébként nagyhatalomnak számít a világ morfinpiacán, hiszen a globális forgalomnak mintegy 10 százalékát biztosítja.
Az étkezési mák termesztésével kapcsolatos szabályokat a közeljövőben módosítani szándékozik a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium - tudta meg a Napi Gazdaság Szenci Győzőnétől, az agrártárca szakértőjétől. A még csak körvonalakban létező elképzelés szerint bizonyos vetésterület fölött bejelentési kötelezettség terhelné a gazdákat. (Eddig csak a mákszalma betakarítás utáni elégetése vagy mákalkaloida-gyárnak való felajánlása volt a kiköütés. Mákszalmának a magoktól megfosztott gubót nevezi a szaknyelv.)

Ez - vélik a tárcánál - bizonyosan nem fogja csökkenteni a hazai mákfogyasztást. Ilyen következményekkel járó intézkedésekkel az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán sem kell számolni, így attól sem kell tartani, hogy néhány év múlva karácsonykor már nem kerülhet mákos bejgli az asztalra.

A mákkal kapcsolatban elterjedt elképzelések között más tévhit is akad. Az EU-ban ugyanis nincs egységes szabályozás a máktermelést illetően. A tagállamok a termesztés feltételeit külön-külön alakítják ki - Franciaországban és Spanyolországban például jelentős mennyiségű ipari mákot takarítanak be. A magyar köztudatban élő félelem valószínűleg azzal magyarázható, hogy a nyugat-európai országok jelentős részében a mák nem tartozik az étrendhez, ezért kereskedelmi forgalomban alig lehet kapni. Akad olyan ország is, ahol csak gyógyszertárakban árulják.

A morfintermelés 8-10 százalékát mi adjuk

Az EU-csatlakozás következtében az ipari mák esetében sem kell tartani a termelés visszaesésétől - tájékoztatta a Napi Gazdaságot Velenczei Vladimir, az ICN Magyarország Rt. Vezérigazgatóhelyettese. Magyarország egyébként a világ morfinpiacának egyik meghatározó szereplője, ugyanis a nemzetközi piacon évente értékesített mintegy 300 tonnányi hatóanyag 8-10 százalékát adja. Ez a meglehetősen nagy arány elsősorban azzal magyarázható, hogy az ágazatnak nagy múltja van Magyarországon, például a morfin mákszalmából való előállítását Kabay János szabadalmaztatta.

Magyarországon a magas alkaloidatartalmú ipari mák vetésterülete 10-16 ezer hektár között ingadozik. Ez elegendő ahhoz, hogy az ICN 30 tonnás évi kapcitású morfingyárának alapanyagot bizosítson. (Az ICN termelésének csaknem teljes egészét külföldön értékesíti.) Az ipari mák hazai termelését - szemben az étkezési mákéval - meglehetősen keményen szabályozzák. Termelésre szóló szerződést csak az ICN hat termeltetési felügyelőjével lehet kötni. A vetőmagot a cég bizosítja, s a fel nem használt mennyiséggel grammra el kell számolni. A földeket a felügyelők folyamatosan ellenőrzik, a termelő pedig a virágzástól a betakarításig őriztetni köteles az ültetvényt.

A magyar morfin atyja
Kabay János 1896. december 27-én született Büdszentmihályon. 1915-ben a műegyetem Vegyészmérnöki Karára iratkozott be, de tanulmányai elvégzésében megakadályozta a világháború. Katonának vonult be, majd a háború után bátyja hajdúnánási gyógyszertárában gyakornokoskodott.

1920-ban gyógyszerészetre iratkozott be és 1923-ban gyógyszerész oklevelet nyert. A Gyógynövénykísérleti Állomáson vállalt állást. A morfiumot mindezideig ópiumból állították elő. Fáradságos kísérletek után sikerült egy megfelelő eljárást találnia, melyre 1925-ben nyújtotta be első szabadalmát, melyet sok már követett e területen.

1927-ben alapította igen csekély tőkével az Alkaloida Vegyészeti Gyárat Büdszentmihályon. Gyára sokáig súlyos anyagi nehézségekkel küzdött, gyakran az összeomlás előtt állt. Az anyagiak előteremtése állandó problémákat, gondokat okozott, ám ezek ellenére Kabay szívósan folytatta kutatásait. Jobb módszert keresett. A zöld mákból való előállításnak sok hátránya volt. Sikerült végre módszert kidolgozni a száraz, csépelt mákból történő gyártásra is. Ekkor már az állam is felismerte Kabay felfedezéseinek nemzetgazdasági jelentőségét és némi támogatást nyújtott a morfium előállítási kísérleteihez.

A harmincas évek elején az Alkaloida gyár már el tudta látni az ország szükségletét, csakhamar exportra is termelt. Kutatásait azonban Kabay most sem szüntette meg, a hozamot akarta növelni még jobb módszerrel. A gyár felvirágzását nem érhette meg. 1936. január 29-én hunyt el.

Forrás: KFKI