Vilma
-8 °C
3 °C

Végre elvihetik a Malévot?

2006.09.12. 20:58
Kedvezőbb nemzetközi helyzet, megerősödött társaság - az ÁPV szerint most jobb esély van a Malév három év alatt háromszor kudarcba fulladt értékesítésére. A vagyonkezelőnél nem tudnak arról, hogy a Ferihegyi reptér gazdát cserélne, de egy ilyen lépéshez 2011-ig biztosan állami hozzájárulás is kell.

Az első, 2003-as klasszikus privatizációs pályázat óta - a Malév részvényeinek egy részét a 90-es években eladták az Alitaliának, majd visszavásárolták - tavaly őszig szinte folyamatosan próbálták értékesíteni a nemzeti légitársaságot, ami sem a társaságnak, sem a magánosítás sikerének nem tett jót. Ki kellett értékelni, miért nem sikerült az ÁPV Rt. számára is elfogadható ajánlatokat kapni, a feltételekkel, a társasággal vagy egyéb körülményekkel volt-e probléma - mondta az Indexnek Oravecz Péter, a vagyonkezelő szóvivője. A jelenlegi kiírás lényegében megegyezik a korábbiakkal, a körülmények azonban változtak - hangsúlyozta.

Nemcsak eltelt egy év privatizációs kudarc nélkül, de kedvezőbbé vált a helyzet a 2001-ben világszerte megroggyant légiközlekedésben is. A Malév az elmúlt egy évben, miközben eladott a szakmai működéshez nem szorosan kötődő üzletágakat, fejlesztette a szakmai működéshez alapvetően szükséges tevékenységét, és elnyerte a stratégiai fontosságú légiszövetségi tagságot a Oneworldben.

Nemcsak az ár számít

Továbbadják Ferihegyet?
Médiaspekulációnak tartjuk a megjelent híreket, ezért nem is kommentáljuk azokat - mondta az Indexnek Szollár Domokos, a Budapest Airport szóvivője arról, hogy a Ferihegyi reptér privatizációjában győztes angol BAA-t felvásároló spanyol Ferrovial eladná a megszerzett portfólióból a magyar légikikötőt. A vevők között a német Fraport (többek között a frankfurti és a frankfurt-hahni repülőterek üzemeltetője), illetve a Hochtief (többek között a düsseldorfi, a hamburgi és az athéni repülőterek üzemeltetője) neve forog a sajtóban. Az ÁPV Rt.-nél az Index érdeklődésére elmondták: a tavalyi privatizációs szerződés alapján 2011-ig csak állami belegyezéssel lehet a repteret továbbadni, ám azt állították, az erre vonatkozó hírek ellenére semmiféle ezzel kapcsolatos megkeresés nem érkezett hozzájuk.

Nem az ár a legfontosabb kérdés a privatizáció során, mondta a szóvivő, aki a legszigorúbb üzleti titoknak nevezte, mekkora értéket képvisel az egyébként 30 milliárd forint feletti adóssággal küszködő légitársaság eszközparkja. A vagyonértékelés folyik, hogy amikor a privatizációs eljárásban az igazgatóság elé kerül a döntés, friss adatokkal dolgozzanak, de ha ez most készen lenne, az eljárás sikere érdekében sem hoznánk nyilvánosságra adatokat - mondta Oravecz. Kiemelte: eddig sem az alacsony árajánlatok miatt bukott el a magánosítás, a korábbi ajánlatokból az adósságkezelés, a nemzeti légitársasági jelleg megőrzése, az üzletmenet és a fennmaradás biztosítása ennél fontosabb szempont volt.

A szóvivő a cég idei várható eredményéről nem tudott nyilatkozni, erről Gönci János vezérigazgató az Indexnek júniusban azt mondta: az idén már meglesz a tavalyra is várt nullszaldó az adózás előtti eredményben. Az üzemi eredmény - amelybe nem számítanak bele esetleges egyszeri, például üzletág-értékesítésből származó bevételek - mérlege azonban még kérdéses, döntően az olajárak alakulásán múlik. A Malév számolt a folyamatos emelkedéssel, az első négy hónapra kétmilliárd forinttal kalkuláltak többet, mint tavaly, az olajárak tartós emelkedése miatt végül így is további egymilliárd forintot vitt el a kerozinköltség.

Jönnek az oroszok?

A kedden megjelent pályázat iránti érdeklődésről Oravecz Péter még nem tudott beszámolni, a kiírás szerint az ajánlatok benyújtásának határideje november 3. Tavaly a legjobb ajánlatot Borisz Abramovics cége nyújtotta be: az Air Bridge, amelynek egy 45 és egy ötszázalékos magyar tulajdonosa mellett 49 százalékát az orosz KrasAiren keresztül ellenőrzi a tavalyi kudarc után politikai döntést sejtő multimilliárdos. Az első ajánlatok az Air Bridge és a másik pályázó, a magyar tulajdonú Aviation Solution Befektetési Konzorcium részéről egyaránt 150 millió forintról szóltak, derült ki Veres János egy - a pályázat eredménytelenné nyilvánítása után tartott - beszámolójából , de ezt az egyéb szempontok alapján kedvezőbbnek ítélt ajánlatot adó, és ezért tárgyalásra is behívott Air Bridge végül egymilliárd forintra emelte.

Az Air Bridge elutasításának legfőbb oka az Index információi szerint az volt, hogy a Malévvel akkor már a tagságról tárgyalásokat folytató Oneworld jelezte, az orosz tulajdonszerzés esetén a magyar társaságnak nincs esélye a vállalat vezetése és a ÁPV által is elfogadott álláspont szerint a túlélést egyedül biztosítani képes tagságra. Az eljárást nemcsak Abramovics, hanem az ASBK is támadta utóbb : ők azt kifogásolták, hogy az Air Bridge-dzsel szemben, sőt annak elutasítása után sem kaptak lehetőséget a tárgyalásra.