Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Repülővel Debrecenbe

2006.03.27. 22:48
Egy sima Debrecen-Budapest jegy 20-25 ezer forint között lesz, de az utasok többsége, azok, akik a várakozás szerint azért veszik igénybe a járatot, hogy Ferihegyről nemzetközi célpontokra repüljenek tovább, lényegesen kevesebbet fizetnek majd. A menetidő a levegőben félóra, és amíg nincs kész sztráda, összességében is gyorsabb lehet a repülő.
1969. március 15-én szállt fel utoljára az addigra már haldokló, pedig a háború után is két, kezdetben sikeres évtizedet maga mögött tudó belföldi légiközlekedés utolsó járata, mely éppen Budapest és Debrecen között közlekedett. Az út akár szimbolikusnak is volt tekinthető, hiszen a II. világháború után, 1946-ban, ugyanez a város volt az első belföldi légi célpont, akkor még nem is az 1950-ben átadott Ferihegyi repülőtérről, hanem Budaörsről.

Hétfőn, 37 évvel és 12 nappal az utolsó belföldi menetrendszerinti járat indulása után két vezérigazgató, egy politikai államtitkár, egy polgármester és egy főpolgármester jelentette be: május elsejétől újra indul a Debrecen-Budapest járat, bekapcsolva a második legnagyobb magyar várost, az agglomerációval együtt 400 ezer embert Európa vérkeringésébe.

Félórás repülés

A menetidő papíron 35 perc, a gyakorlatban kicsit kevesebb. A debreceni reptéren csak a gurulóidő öt perc, az utasoknak egy órával indulás előtt kinn kell lenniük a reptéren, mely a belvárosból forgalomtól függően 10-15 perc alatt elérhető. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy Ferihegyen is eltelik legalább 25 perc, mire a landolástól az utas kilép a terminálról, innen pedig ideális esetben is legalább félóra a belváros, háztól házig összesen legalább 2 óra 45 perc telik el, mondjuk az Arany Bikától a Parlamentig. Bár többek szerint csak egy mazsolának tart két óránál tovább közúton lenyomni a Budapest-Debrecen távot, a Via Michelin szerint a 234 kilométeres út, melyből ma még csak 176 kilométer sztráda, hivatalosan két óra és 47 percet visz el az életünkből, azaz nyert a repülés. (Ha az év végén átadják az M35 Görbeházától Debrecenig még épülő, 35 kilométeres szakaszát , vagy ha dugó van a reptérre vezető gyorsforgalmin, persze változik a helyzet.) Pontos árak még nincsenek, de egy oda-vissza út, ha valaki csak erre vágyik, 20-25 ezer forint között lesz, adókkal és illetékkel.

Galéria
Szanyi Tibor és Gönci János a fedélzeten - galéria

A tipikus utazó - bár Kósa Lajos polgármester már látta maga előtt a debreceni polgárokat, amint a délután négy órás géppel felreppenek a fővárosba, megnéznek egy színházi előadást, majd az eseti géppel még éjfél előtt haza is érhetnek - azonban aligha a kizárólag Budapest-Debrecen viszonylatot igénybe vevők közül kerülnek ki. Takács László, a város légiközlekedésének beindítását évi 100 millió forinttal támogató Debreceni Vagyonkezelő Rt. igazgatósági tagja szerint az utasoknak csak ötödét adják majd azok az üzletemberek, akik tényleg csak a két város közötti utat akarják a levegőben megtenni. A többség, akiknek köszönhetően reményeik szerint hamarosan járatsűrítésre vagy nagyobb gépekre is szükség lesz, a Malév által kínált európai célpontokra akar majd eljutni, egy jeggyel, a csomagok egyszeri feladásával.

Gazdaságos lesz

És miattuk éri meg a járat. "Ha egy évvel ezelőtt kérdeznek - mondta Gönci János, a Malév vezérigazgatója - azt mondom, nem lesz Budapest-Debrecen járat, mert a Malév kizárólag nyereséget termelő járatok indításában érdekelt". Gönci elismeri, kérdezték is, nemet is mondott. Mi változott? A debreceni önkormányzat által korábban is fejlesztett, nemzetközi forgalomra alkalmassá tett reptéren megjelent az OLT nevű német társaság, mely Münchenbe indított járatot. Hogy onnan aztán tovább vigye az utasokat ahová csak menni akarnak. Az OLT ugyanakkor az így lekötött, Debrecenben állomásozó gépeit nem tudta maradéktalanul kihasználni, így megszületett az első közös üzlet a Malévval, bérrepülést csináltak a Malév ljubjanai járatán.

Az OLT
A Lufthansa után a második legrégebbi, 1958-ban alapított észak-német, közepes méretű légitársaság. Központja Brémában van. A vállalkozás kezdetben az Északi-tenger turistáira specializálódott, majd elkezdett terjeszkedni más német célterületek felé, sőt 1991-től a közép-európai állomásokat is bekapcsolta a hálózatába. Jelenleg járatokat indít Brüsszelbe, Nürnbergbe, Berlinbe, Hamburgba, Koppenhágába, Zürichbe, Toulouse-ba, Londonba. Saját állomásai vannak Emdenben, Brémában, Bremenhavenben, Heide/Büsum-ban, Borkum és Helgoland szigetein. Az OLT flottája 16 repülőgépből áll a 3 férőhelyestől az 50 férőhelyesig, géepi Saab 2000, Saab 340, Swearinger Metroliner, Cessna 404, Cessna 208 B típusúak.

Innen már csak egy lépés volt, hogy a Debrecenből Budapestre, majd vissza repülő gépek utasokat is szállítsanak: ezentúl hétköznap kétszer, hétvégén egyszer-egyszer, összesen heti 24 járat közlekedik a két város között. A járatokra a Malév és az OLT is árul jegyeket, a Malév pedig egyetlen jeggyel, közvetlen úticélként szerepelteti az összes Budapestről elérhető célállomását Debrecenből. Szaknyelven "tölti" a nemzetközi járatait. Így a Debrecenből külföldre indulóknak nem is kell 20-25 ezer forintot fizetniük a pesti fuvarért: az ugyan Gönci János szerint nem lehetséges, hogy ugyanannyiba kerül majd egy Debrecen - London, mint egy Budapest - London jegy, de még a pontos árkalkulációk elkészülte előtt is hangsúlyozta, utóbbi nem lesz lényegesen drágább. (Gyors közúti kalkuláció: nyolc literes fogyasztással és négynapos matricával az út oda-vissza 12 ezer forint kocsival, de a reptéri parkolás díja egy napra négyezer forint, öt naptól két hétig 10 ezer forint.)

Mindenki köszöni mindenkinek

Így már talán érthető a felhőtlen öröm, amit három párt három politikusa együtt oszt meg a közönséggel, azaz újságírókkal és egymással az első Budapest-Debrecen járat, ezúttal még egy hivatalos Malév, Fokker-70-es gép debreceni landolását követően. (A menetrendszerinti járat az OLT egyik Saab 340-es gépe lesz.) Kósa Lajos fideszes polgármester köszönetet mond többek között Szanyi Tibornak, a gazdasági tárca szocialista államtitkárának, aki sokat tett járat beindításáért. Szanyi már a gépen jelezte: szárnyal a magyar gazdaság, de legalábbis a gazdasági államtitkár.

Galéria
Demszky a gép előtt -- galéria
Általában: Szanyi szerint ő maga sokat utazik, de a meghívások közül az elsődleges válogatási szempont, hogy az adott helyre eljuthat-e repülővel. A debreceni járat beindítása várakozása szerint jelentősen növeli a városba érkező üzletemberek, befektetők számát, és fellendítheti a konferencia turizmust is. Demszky Gábor, Budapest SZDSZ-es főpolgármestere - aki Szanyihoz hasonlóan már a repülőgépen szót kap, és az utastájékoztatóba beszélve úgy érzi, most megtudja, milyen stewardessnek lenni - azt hangsúlyozza, a járat beindításával Budapest az egész ország újabb része számára töltheti be a kapu szerepét.

Szeptembertől Civis Air

A járat későbbi üzemeltetésére 2006. őszétől az OLT és a - zömmel a Malév pilótáit tömörítő - Sky Alliance Rt. leányvállalati formában alapít légitársaságot Civis Air néven, mellyel lehetővé válik, hogy a repülőgépek debreceni bázisrepülőtéren, magyar személyzettel és technikai háttérrel, magyar lajstromozással működjenek - mondta el Gerd Weber, az OLT vezetője. Az üzemeltetést a Sky Alliance Rt. végzi majd, amely ezen felül jelentős részt vállal az új légitársaság működtetésében is. A megalakuló Civis Air a debreceni repülőtér régiójában jelentkező menetrendszerinti és charter igényeket egyaránt kielégíti majd - ígérte a vezérigazgató. A tervek szerint 2010-ig a Civis Air által üzemeltetett járatok évi több mint 50,000 utast szállítanak majd Debrecenből, illetve Debrecenbe, amivel a kelet-magyarországi repülőtér forgalma négy év múlva meghaladja az évi 100,000 utast. Az ehhez szükséges fejlesztéseket, illetve a társaság kezdeti esetleges veszteséget is a Debreceni Vagyonkezelő Rt. három évig folyósított, évi 100 millió forintot támogatása biztosítja. Ez - mondta az Indexnek Takács László - ugyanakkor bevételt is hoz a városnak, a repülőtér egyre emelkedő forgalmán keresztül közvetlenül a díjakból, illetve a fellendülő turizmus és a befektetők révén.

Kis magyar légitörténet

Mások is figyelik
Bár jelenleg egyetlen menetrendszerinti belföldi légijárat sem üzemel, a potenciális vidéki közönségre többen figyelnek: a SkyEurope "folyamatosan teszteli, hogy van e már elegendő fizetőképes kereslet arra, hogy a jó minőségű vidéki reptereket is bekapcsolja a közlekedési élet vérkeringésébe". A cég 2005 szeptembere óta elsősorban Debrecen, Nyíregyháza, Szeged útirányra koncentrál, megfigyelései szerint e régiókból az átlagnál nagyobb az érdeklődés a légitársaság desztinációi iránt. Ezért e városokból napi 3-4 alkalommal buszokkal szállítják Ferihegyre az utasokat. Amennyiben az utaslétszám növekszik, a SkyEurope nem zárkózik el attól, hogy a jövőben megjelenjék e területeken is - fogalmazott az Index kérdésére írásos válaszában a társaság.
A háború után újjászervezett magyar légiközlekedés első belföldi járata 1946. október 15-én szállt fel. A Malév előd, a részben szovjet Maszovlet FO 2-es gépe Budaörsről Debrecenbe szállított utasokat - mondta el az Indexnek Harangozó Tamás, a Magyar Repüléstörténeti Társaság elnöke. A belföldi forgalom igazi fellendülését a ferihegyi repülőtér átadása hozta el: az 1950-ben megnyílt terminálról folyamatosan fejlesztették a háború után lerobbant köz- és vasúthálózat miatt is kurrens légiforgalmat, 1954-ben az ország 11 városába lehetett repülővel eljutni (többek között Debrecen, Pécs, Kaposvár, Zalaegerszeg, Szombathely, Pécs, Szeged és Békéscsaba is szerepelt az úticélok között). A vidéki járatok télen szüneteltek, mivel Debrecen kivételével mindegyik városban fűre kellett leszállnia az előbb 14-21 férőhelyes LI 2-es, majd a 24-32 fős IL-14-es gépeknek.

A vidéki járatokra az akkori előbb 60-65, majd 90 forintos jegyárak nem az átlagpolgárnak szóltak, de az 1955-ben Maszovletből alakult Malév lényegesen olcsóbb, rövid sétarepüléseket is kínált a budapestieknek - egészen 1961-ig, amikor augusztus 6-án egy C-47-es gép lezuhant az Erzsébet Királyné és a Róna utca kereszteződésében. A hatvanas években a kezdetben még domináns belföldi légiforgalom egésze is leszálló ágba került, a gépek alig ötven százalékos átlagos kihasználtsága miatt folyamatosan építették le a járatokat, 1964-re már csak négy belföldi járat maradt (Debrecen, Szombathely, Pécs és Zalaegerszeg), majd '68 március 15-én az utolsó debreceni járattal befejeződött a belföldi légiközlekedés Magyarországon.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.