Malév: az orosz állam visszatér

2009.01.24. 13:10
Egy állami tulajdonban lévő orosz pénzintézet, a légitársaságnak eddig hitelező Vnyesekonombank lesz a Malév új tulajdonosa – jelentette be Veres János pénzügyminiszter szombaton, miután tárgyalt az orosz első miniszterelnök-helyettessel. A konstrukciót úgy dolgozták ki, hogy a Malév formálisan megőrzi nemzeti légitársasági jellegét, és így európai uniós repülési jogát is. A magyar légitársaság 2007 tavaszán került Borisz Abramovics orosz üzletember érdekeltségébe, ám a milliárdos adósságokat görgető cég új tulajdonosa lényegében egyetlen privatizációs vállalását sem teljesítette.

Ahogy az a január 16-i Malév-közgyűlés után már sejthető volt, a Malév 2007-es privatizációját, és az elmúlt két éves működését finanszírozó Vnyesekonombank lett a légitársaság új ura. Bár formálisan csak a Malév jövő keddi közgyűlését követően alakul ki a nemzeti légitársaságunk új struktúrája, szombaton a magyar-orosz gazdasági együttműködési kormányközi bizottság ülésén megszületett a megállapodás a cégről.

Orosz tulaj, uniós jog

A Vnyesekonombank a Malév tulajdonosába, az eddig 49 százalékban Borisz Abramovics, 51 százalékban Kiss Kálmán és Költő Magdolna tulajdonában lévő AirBridge Zrt.-be száll be. A közvetett orosz tulajdonszerzésre olyan konstrukciót alakítottak ki, hogy az ne veszélyeztesse a Malév magyar nemzeti légitársasági minősítését, valamint az európai uniós repülési jogát – jelentette be a Viktor Zubor orosz első miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalása után Veres János pénzügyminiszter.

A megbeszélésen arról is döntöttek, hogy a céget az új struktúrában az orosz állami légitársasággal, az Aeroflottal partnerségben üzemeltetik. Az ügylet érdekessége, hogy a Malévot a második világháború után magyar-szovjet közös cégként, Maszovlet néven alapították 1946-ban, és csak 1954-ben került teljesen magyar állami tulajdonba.

Tízmilliárdok kellenek

Hogy a Malév túléléséhez mennyi pénzt ad az orosz pénzintézet, azt még nem tudni. Korábbi, a szakemberek által derűlátónak modott számítások szerint is több tízmilliárd forint szükséges ahhoz, hogy a cég a felszínen maradjon, kifizesse tartozásainak egy részét és megszervezhesse jövőjét. Igaz, ezt az összeget csökkentheti az Aeroflot-partnerség, bár ennek részletei egyelőre még nem nyilvánosak.

Noha az elmúlt hetekben főleg arról szóltak a hírek, hogy az Aeroflot érdeklődik a Malév iránt – bár a napokban még az esetleges tulajdonszerzéstől utóbbi elzárkózó OTP-vel is hírbe hozták a légitársaságot –, a mostani megállapodás nem jelent meglepetést. A pénzintézet szeptemberben 30 millió eurós – mai árfolyamon mint 8,5 milliárd forint értékű – hitelt adott a légitársaságnak, amelynek már a megvásárlásában segítette Abramovicsot egy 62 millió eurós bankgaranciával.

Ezek után nem csoda, hogy piaci körökben már azt követően a Vnyesekonombank színre lépéséről beszélnek, hogy a Malév január 16-i közgyűlésén – amely a december 19-i, a tőkerendezésre összehívott, de a kezdés után nyomban felfüggesztett közgyűlés folytatása volt – visszahívták a magyar légitársaság vezetőségéből Borisz Abramovicsot, az igazgatóság elnökét és Alekszander Abramovics igazgatósági tagot. Noha akkor ezt formálisan az éppen az AirBridge kezdeményezte, egyes információk szerint már annak a lépésnek a hátterében az orosz bank állt.

Be nem tartott ígéret, ki nem fizetett számla

A múlt pénteki közgyűlés után már csak az volt a kérdés, hogyan oldják meg azt, hogy a működést finanszírozó bank formálisan ne legyen többségi tulajdonos – ebben az esetben ugyanis, mivel nem európai uniós cégről van szó, veszélybe kerülhetett volna az EU-s repülési jog. Abramovicsék távozása viszont nem volt meglepő: a 2007 április privatizáció óta lényegében egyetlen ígéretüket sem tartották meg, a légitársaságnak december végi lapinformációk szerint 4 milliárd forintnyi lejárt tartozása volt, míg a teljes tartozásállománya elérte a 20 milliárd forintot.

A súlyos likviditási problémák miatt az elmúlt hónapokban több vagyonelemét is elveszítette a cég. Például a budapesti repteret üzemeltető céggel szemben felhalmozott, több mint tízmilliárd forintos tartozás fejében a Budapest Airport Zrt-hez került a Malév Lufthansa Technik Kft.-ben meglévő, 15 százalékos tulajdonrésze.

A Malév-privatizáció után az állam tulajdonában hagyott vagyonelemek – a Malév márkanév, egy Boeing 767-200-as repülőgép, valamint a Százhalombatta és a ferihegyi repülőtér között húzódó kerozin szállítóvezeték egy részének – kezelésére létrehozott Malév Vagyonkezelő Kft.-nek pedig a napokban kellett 2,2 millió eurós, azaz nagyjából 600 millió forintos tulajdonosi hitelt adott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., miután a Malév épp ennyivel maradt adósa az elmúlt hónapokban.