A pilótáké lesz a Malév?

Négy éven belül immár a negyedik vezetés kísérli meg stabilizálni a Malév helyzetét: pénteken ugyanis a főtulajdonos ÁPV Rt. várhatóan Gönci Jánost választatja meg vezérigazgatónak és Hónig Pétert elnöknek a rendkívüli közgyűlésen. Sándor László elnök-vezérigazgató – részben külső nyomásra – mai hatállyal, január közepén lemondott, noha előzőleg azt ígérte, hogy a privatizáció végéig a társaság élén marad.

Nem lehet tudni

Egyelőre csak a bizonytalanság biztos a Malévnél. Az is lehet, hogy a két új vezető mandátuma csak ideiglenes, ugyanis a hónap végén lejáró privatizációs határidőt követően, legfeljebb harminc nappal később új tulajdonosa is lehet a nemzeti légitársaságnak, aki akár teljesen más személyeket állíthat a vállalat élére.

Gönci János jelenleg rendelkezési állományban van a privatizációs szervezetnél, és igazgatósági tag a Budapest Airport Rt.-nél. A légiközlekedési tapasztalata több mint tízéves, az évezred elején a Malév igazgatóságában is benne volt Huszty András elnöksége idején. A kilencvenes évek második felében a Group 4 biztonsági céget vezette. Hónig Péter logisztikai és gépipari társaságok vezetőjeként, a GM helyettes államtitkáraként, legutóbb a Dunaferr első embereként vált ismertté.

A páros támogatottsága részben attól is függ, hogy a Malév-privatizációban ki lesz a nyertes, illetve az ÁPV Rt. egyáltalán eredményesnek értékeli-e a pályázatokat. Több lap szerint az előző pályázaton is indult, részben magyar tulajdonú Aviation Solutions Konzorcium (ASK), továbbá a kirgiz légitársaság, az Air One olasz légicég és a Malév-pilóták alkotta Sky Alliance Rt. vásárolta meg a dokumentációt. Utóbbi cég felügyelőbizottságának elnöke, Nagy Zoltán részletesen beszámolt terveikről.

Részvényesek

Az elődszervezetet is beszámítva a hatéves Sky Alliance kétszáz részvényesének többsége ma is hajózó Malév-pilóta. Ez eleve meghatározza elképzeléseiket. E szerint egy a nemzeti jelleget jobban kihasználó, a hosszú távú járatokat megtartó és fejlesztő, a rövid távú, ráhordó járatok számát pedig növelő stratégiával lépnének fel.

Nagy Zoltán nem árult el részleteket arról, hogy mely pénzintézetekkel, illetve befektetői partnerekkel tárgyalnak, de jelezte: feltétlenül egy konzorcium tagjaként érhetnek el sikert. Az rt. azután döntött a mostani indulásról, hogy az ÁPV Rt. – részben a korábbi pályázat iránt érdeklődők (de nem jelentkezők) nyomására – már nem írta elő a teljes Malév-adósság (36 milliárd forint) átvállalását. Az ASK és a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Euroinvest eleve elzárkózott ettől.

Arra a kérdésre, hogy folytatnák-e a szervezet megkezdett átalakítását, és valóban több száz fővel csökkentenék-e a létszámot, mint az a pénzügyi helyzet súlyosabbá válása esetén egyébként elkerülhetetlen lenne, Nagy Zoltán azt felelte: a cég szemében a racionalizálás nem egyenlő az elbocsátással, sőt, a járatszámnövelés miatt inkább átcsoportosítás lehetséges. Szerinte fontos szempont lehet cégük megítélésében, hogy teljesen hazai tulajdonú, szakmailag hozzáértőkből álló és nem pénzügyi befektetőkből álló társaságról van szó.

Nehéz körülmények

Bárki lesz is a Malév vevője, számolnia kell azzal, hogy pénzügyi és kereskedelmi téren is szűk mozgástere lesz. Az üzemelés folytonosságának fenntartásához már rövid távon is milliárdok szükségesek. A járatrendszer rugalmasabbá tétele hatékonyabb kapacitásmenedzsmentet követel, az értékesítésben pedig nagyobb ütemben kell növelni az online foglalások arányát, mint eddig. A diszkont-légitársaságok fokozódó nyomást fejtenek ki, bizonyos járatoknál már most megelőzték a Malévet, noha összességében inkább generálják a forgalmat, semmint elvesznek utasokat tőle.

Az egész Malév-működést féltő szemmel nézik a Budapest Airport Rt.-nél is, hiszen a repülőtér-üzemeltető társaság bevételének fele a Malévtől származik. Tavaly év végén egy belső munkacsoport alakult Ferihegyen, amely a légitársaság helyzetének súlyosabbra fordulásával előálló helyzetet elemezte. Ezt a munkát akkor csak felfüggesztették, de nem zárták le.