Natália
-3 °C
7 °C

Tulajdonosváltás az EVM Rt.-nél: Aranyat érő részvények

2002.10.11. 08:50
A leginkább az Ultra-családról ismert Egyesült Vegyiművek (EVM) Rt. többségében kisrészvényes dolgozói a cég tavaszi közgyűlésén tudták meg, hogy vállalatuknak új tulajdonosa lett. A befektető a korábbi menedzsment részvényeinek megvásárlásával és alaptőke-emelés révén jelentős befolyást szerzett a vállalatnál. Utóbbi miatt a szintén tulajdonos XVII. kerületi önkormányzat bírósághoz fordult. A kisrészvényesek szerint az alaptőke-emelés mellett a közgyűlések döntései is jogszerűtlenek voltak: több eljárást kezdeményeztek, és törvényességi felügyeleti eljárást indítottak. Az érdekeltek egy része a dolgozók megfélemlítéséről és fenyegetésről beszél, mások a vállalat fellendítőjét látják az új tulajdonosban. A Magyar Narancs cikke.

Az 1992-ben döntően a munkavállalói részvényvásárlói program és a managament buy out keretében privatizált EVM mintegy 670 millió forintos alaptőkéjét idén áprilisban az igazgatóság saját hatáskörében 25 százalékkal megemelte. A tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéken történő átvételére az angol többségi tulajdonban lévő UCW Befektetési és Tanácsadó Kft.-t jelölték ki, amely le is jegyezte a részvényeket. A kft. a jegyzéssel egyidejűleg megvásárolta az igazgatósági tagok részvényeit, de utóbbi tranzakció(k) árfolyama

üzleti titok

"Csalódást okozott a dolgozóknak, hogy a menedzsment tudtuk nélkül értékesítette a céget. Pánikot okozott, hogy nem tudták, mi lesz a részvényeikkel" - mondta a Narancsnak Solti József, az EVM nem függetlenített szakszervezeti titkára. A vállalati tanács által irányított állami vállalat átalakítását levezénylő - és a tavaszi döntés után utolérhetetlenné vált - Faix Frigyes korábbi vezérigazgató, aki negyven éve dolgozott a gyárban, "köztiszteletnek örvendett a ´92-es privatizáció sikeressége miatt" - folytatta Solti. "Kezdetben a munkavállalói részvényvásárlói program részvényeinek aránya 51 százalék volt; ezekhez 2 százalékos árfolyamon jutottak a dolgozók, a managament buy out pedig a tíz évvel ezelőtti 27 százalékról tavaszra 36 százalékra növelte részesedését." A managament buy out konzorcium részvényeinek eladása után a 13 fős menedzsmentből többen távoztak, nyugdíjba mentek, de néhányan ma is az EVM-nél dolgoznak. Faix a Narancs megkeresésére nem reagált.

Az új igazgatóság elnöke, Pintér Zoltán szerint szokásos akvizíció történt. "Célunk az ipari tisztítószerek forgalmának megtöbbszörözése, valamint a háztartási tisztítószerek exportálása magyarok által lakott területekre. Három éven belül tőzsdére kívánjuk vinni a céget" - mondta lapunknak. Az EVM Rt. tavaly 8 milliárd forintos árbevétel mellett mintegy 400 millió forint adózás előtti eredményt ért el, a kerületi önkormányzatnak több mint 80 millió forint adót fizetett. Pintér szerint a tulajdonosváltáskor kialakult bizalmi válság oka az lehetett, hogy a korábbi menedzsment nem tájékoztatta terveiről a dolgozókat, és az információhiány miatt különböző rémhírek terjedtek. Az is felkavarta az indulatokat, hogy az új tulajdonos nem szavazta meg az osztalékot, ami a korábbi években 10 százalék körüli volt. "Úgy gondoltuk, a cég átvilágítása előtt nem tudunk az osztalékról dönteni" - magyarázta Pintér.

Bár a gazdasági szervezetekről szóló törvény legfeljebb három társaságban engedi a vezető tisztségviselői pozíció betöltését, Pintér jelenleg az EVM-en kívül a Buda-Cash Brókerház Rt.-nek, a BC-INVENT Vagyonkezelő Rt.-nek és a ZK-INVEST Tőkebefektető Kft.-nek is döntéshozója. Az összeférhetetlenség megszüntetésén "már dolgoznak az ügyvédek".

A XVII. kerületi önkormányzat

korábban 11 százalékos tulajdonrésze áprilistól nem éri el a 10 százalékot. Tavasszal az EVM felügyelő- bizottsági (fb) tagja volt Dombóvári Csaba (Fidesz - MPP), az önkormányzat jogi bizottságának elnöke. Dombóvári ott volt azon az összevont igazgatósági-felügyelőbizottsági ülésen is, amelyen az alaptőke-emelésről döntöttek, ám arról az önkormányzatot nem tájékoztatta. Emiatt a képviselő-testület több tagja kérdőre vonta. "Álláspontom szerint az április 10-én meghozott döntések az üzleti titok körébe tartoztak, hiszen az igazgatóság feltételhez kötötte az alaptőke-emelést: az csak akkor lép életbe, ha a részvényvásárló a részvények árát határidőre kifizeti" - fejtette ki Dombóvári lapunknak, hozzátéve: mivel az EVM alapító okirata nem rendelkezik arról, hogy az önkormányzatnak mint a társaság egyik tulajdonosának joga lenne egy fb-tag delegálására - és őt az EVM Rt. közgyűlése korábban választotta az fb tagjává, mint ahogy az önkormányzat javasolta volna -, jogi szempontból sem ő, sem a korábbi, önkormányzat által javasolt fb-tagok nem tekinthetők az önkormányzat delegáltjainak. (A korábbi menedzsment javaslatára a közgyűléseken mindig megszavazták az önkormányzat által javasolt jelöltet.)

Ellenkező véleményen van Podani Sándor (MSZP), a vagyongazdálkodási bizottság elnöke. Úgy gondolja, Dombóvári üzleti titokra történő hivatkozása elfogadhatatlan, az önkormányzat tulajdonosként jogosan vár el korrekt tájékoztatást. Dombóvári április 18-án beszámolt első negyedéves tevékenységéről, de mivel "nem a tárgyidőszakban történt a tulajdonosváltás és az alaptőke-emelés, másrészt üzleti titokként kezeltem az igazgatóság döntését, nem tettem, nem tehettem említést a történtekről".

Dombóvári szerint a beszámoló tárgyalásakor az önkormányzat már megkapta az április 25-i közgyűlés meghívóját (azt az EVM április 10-én postázta), amelynek egyik napirendje az alaptőke-emelésről szóló tájékoztató volt. A közgyűlésen az önkormányzatot senki nem képviselte. Dombóvári a tevékenységét ért támadások és az önkormányzat tulajdonhányadának csökkenése miatt időközben lemondott fb-tagságáról. "Ezt megelőzően soha nem érdeklődtek képviselőtársaim, mi is történik az EVM-ben. Az önkormányzat tulajdonosként bármikor betekinthet a cég könyveibe, tájékoztatást kérhet az ügyekről" - mondta lapunknak.

Mivel az önkormányzat szerint

az alaptőke-emelés

jogszabályellenes volt, a hivatal keresetlevéllel élt; a tárgyalást október végére tűzték ki. Dombóvári az érvelést jogilag megalapozatlannak tartja, a döntést csak a kisrészvényesek pozíciójának erősítése érdekében szavazta meg.

A kisrészvényesek sem egységesek: bár többségük jó áron eladná részvényeit és az osztalékfizetésben is érdekeltek, egészen más a helyzete és érdeke az aktív dolgozóknak, mint a többieknek. A kisrészvényesi összefogás elsősorban a "függetleneket" tömöríti. Révész Szilárd, az összefogás egyik ügyvivője lapunknak elmondta: céljuk a vállalat törvényes működésének biztosítása, részvényeik értékesítése. Az UCW Kft. nem tett vételi ajánlatot, mivel Pintér Zoltán szerint nem érdekük újabb részvényeket vásárolni - de a saját tulajdonában lévő BC-INVENT Rt. a kisrészvényesi összefogásban részt nem vevőknek felajánlotta: 15 százalék foglalót fizetnek az adásvételkor, 45-öt 2002. december 20-ig, a fennmaradó részt pedig 2003. december közepéig. A részvényekkel az új tulajdonos szavazhat. Ez az akció már lezárult, a BC-INVENT Rt. 10 ezer körüli részvényt vásárolt.

A kisrészvényesi összefogás október 2-i gyűlésén, ahol kb. ötvenen jelentek meg, lapunknak mindenki azt állította: ez az ajánlat rájuk nem, csak az aktív dolgozókra és néhány nyugdíjasra vonatkozott. Igaz, Solti szerint számukra a 110 százalékos árfolyam "megoldást jelenthet". Pintér viszont úgy véli: nehéz megállapítani a tőzsdén kívüli részvény tényleges értékét. ´ és Solti is úgy tudja, hogy korábban a dolgozók között 50-70 százalékos árfolyamon forogtak a részvények, a gyár pedig azokat 50 százalékon vásárolta vissza.

A kisrészvényesi összefogás 200 százalékon tett ajánlatot 9448 db részvény értékesítésére, de Pintér szerint képviselőjüknek a tárgyalás során nem volt felhatalmazása az alku megkötésére. A nyár folyamán

ötször tárgyaltak

Révész szerint Pintér megígérte, hogy márciusig "nyitva álló" ajánlattal élnek a részvények felvásárlására. Az összefogás az önkormányzat közbenjárását is kérte, hogy az új tulajdonos az elérhető legmagasabb áron vásárolja meg részvényeiket. Podani szerint az önkormányzat gazdasági és politikai érdeke, hogy a helyzet rendeződjék. Úgy tudja, hogy az új tulajdonos a kisrészvényesektől 150 százalékon venné meg papírjaikat, amit képviselőjük nem fogadott el - Révész viszont nem hallott semmilyen konkrét ajánlatról.

Dombóvári szerint az önkormányzatnak a tőkeemelésben nem érdemes részt venni, mert a 10 százalék feletti tulajdonrésszel bíró részvényesek pluszjogosítványai nem számottevőek, ráadásul a többségi tulajdonos újabb tőkeemelésével tulajdonrészük újra csökkenhet. Podani úgy gondolja, az önkormányzat feladata a rábízott vagyon megóvása: "Érdekeltek vagyunk a törzstőke emelésében, a névértéken történő részvényvásárlásban, ami elől az új tulajdonos sem zárkózik el: ígéretük szerint a kisrészvényesektől vásárolt részvényeket adnák át 100 százalékos árfolyamon, így pedig megmaradhatna korábbi tulajdonhányadunk" - mondta lapunknak. Szerinte a kisrészvényesek öszszefogása mögött aktuálpolitikai érdekek is húzódnak: Dombóvári a terület képviselőjelöltje, és egyszerre próbálja a lakók és a kisrészvényesek egymással ellentétes érdekeit képviselni, ráadásul "míg a kisrészvényesek felé aktív szereplő, sem a polgármesterrel, sem az új tulajdonos képviselőjével nem ér rá tárgyalni". Mindenesetre az önkormányzat májusi döntésének megfelelően elkészíttetett egy szakértői anyagot a "valószínűsíthető vagyonvesztés"-ről és a továbblépési lehetőségekről. A polgármester erről még nem tájékoztatta a képviselőket - döntést már csak az új testület hozhat.

Több bírósági ügyet is

indított a kisrészvényesi összefogás: kérték az alaptőke-emelésnek és az április 25-i közgyűlés valamennyi határozatának hatályon kívül helyezését. Törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményeztek. Kifogásolják többek között, hogy az alaptőke-emelés során a részvényeket névértéken bocsátotta ki az igazgatóság, miközben a saját tőke a jegyzett tőke több mint négyszerese. Szerintük az alapító okirat nem szabályozza megfelelően a tőkeemelést, így azt nem is lehetett volna végrehajtani. Keresetük szerint bizonyítani tudják, hogy az április 25-i közgyűlésen úgy szavazott az UCW Kft., hogy arra az alapító okirat szerint nem volt jogosult, ugyanis nem jegyezték be a részvénykönyvbe a közgyűlést megelőző 5. munkanapon. A május 28-i közgyűlés határozatait is kifogásolták, mondván, a meghívó nem tartalmazott semmiféle adatot az éves beszámolóról, és a könyvvizsgáló leváltásának oka sem derült ki. (Az EVM jogi képviselője szerint "a részvényesek a napirend tárgyalásakor a szükséges felvilágosítást megkapták".) Állítják: az UCW Kft. nem jelentette be jelentős részesedését, így szavazati jogait csak részben gyakorolhatta volna. A Cégbíróság az EVM május 28-i közgyűlésén hozott határozatok bejegyzését a törvényességi felügyeleti eljárás tisztázásáig felfüggesztette.

"A kisrészvényesek által indított pereknek nincs jelentőségük a cég működése szempontjából" - mondta Pintér, aki "nem hivatalosan" úgy tudja: ha az UCW Kft. megfelelő áron venné meg a pereskedők részvényeit, azok visszavonnák indítványaikat. Solti szerint a gyárban az ijedelem nem nagyobb, mint az ország többi hasonló helyzetben lévő vállalatánál: az új tulajdonos a közgyűlések előtt vagy a részvények eladása ügyében nem próbált nyomást gyakorolni a dolgozókra. "Azt szeretnénk, ha a munkahelyek megmaradnának, a vállalat továbbra is nyereségesen működne és osztalékot is lehetne fizetni. Az új tulajdonos fizikai dolgozót nem küldött el, nem módosították a kollektív szerződést, a törzsgárdaünnepséget, a Kiváló Dolgozó-kitüntetést is megtartották, és októberben sportnap is lesz. Az EVM Rt.-nek Balatonszabadiban vállalati üdülője is van" - sorolta Solti. Vadász György, a kisrészvényesi összefogás ügyvivője lapunknak elmondta: Pintér többek figyelmét felhívta a gyárban, hogy aki ellene megy, azzal nem kíván együttműködni. Átszervezésre hivatkozva elbocsátották a kisrészvényesi összefogás egyik ügyvivőjét és az egyik üzemitanács-tag munkaviszonyát is megszüntették. Vadász szerint "semmi gond nem lett volna, ha Pintér osztalékot fizet, de helyette a dolgozók kaptak kétheti munkabért. Az jó, hogy fejleszteni akar, de számomra érthetetlen, hogy ilyen piti dolgokban akadékoskodik."

Pintér is úgy véli,

ha lett volna osztalékfizetés,

talán már rég megoldhatták volna a jelenlegi problémát. "Tavasz óta mindenki számára egyértelművé vált, hogy nem tervezünk leépítéseket, továbbra is biztosítjuk a munkát mindenkinek, és célunk a vállalat termelésének növelése" - mondta. Többen említették, hogy Pintér kemény tárgyalópartner, ragaszkodik elképzeléseihez. Csak Solti volt más véleményen, igaz, vele pénzről még nem volt szó. "Az idei átlag 12 százalékos emelés bértárgyalását még a régi menedzsmenttel folytattuk le" - közölte.

Október 15-ére, részben a kisrészvényesek indítványára, rendkívüli közgyűlést hívtak össze. Ezen egyebek mellett dönteni akarnak a saját részvényeknek a kisrészvényesi összefogás által ugyancsak többször sürgetett bevonásáról és az alaptőke leszállításáról. A kisrészvényesek szerint a folyamatban lévő bírósági eljárások befejezéséig a korábbi döntéseket nem érdemes újratárgyalni. A napirend 2. pontja a "Kártérítési per indítása a társaság korábbi igazgatóságának tagjai ellen" hűtlen kezelés miatt (a már részletezett részvényárfolyamok ügyében), több mint 550 millió forint értékben. Ha utóbbit a többségi tulajdonos nem szavazza meg, az indítványozó kisebbségi részvényesek önállóan is megindíthatják a kártérítési pert.

Virág Tamás

Forrás: Magyar Narancs

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!