További Magyar cikkek
Magyarországon egy levél 27 kézen fordul meg, mielőtt eljut a címzetthez; ez a szám Németországban mindössze 10. Többek között a német "norma" lebegett a Magyar Posta vezetése előtt, amikor bejelentette: postai modernizációs programot indítanak. "A modernizáció nem a postahelyek bezárásáról szól - mondta sajtótájékoztatóján Szabó Pál, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatója - a modernizációval sokkal inkább a gazdaságosság a cél. Ezen a folyamaton az elmúlt tíz évben az európai posták zöme már átesett."
|
Ennek ellenére a lakosságot mégiscsak annak az 1200 kistelepülésen működő postának a tervezett bezárása érinti, amelyek immár több pénzt visznek, mint amennyit hoznak. A postát természetesen köti a törvény által előírt egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség, ennek azonban a jövőben mobilpostával, illetve az önkormányzati épületekbe kihelyezett postai szolgálattal kíván eleget tenni. A rendszer működésének lényege, hogy fix postai hivatalok helyett egy postai autó körbejárna akár 4-5 kistelepülést, és kézbesítené, valamint - érkezését tülköléssel jelezve - felvenné a leveleket, csekkeket, csomagokat. Ilyen szolgáltatás jelenleg is működik Magyarországon, közel 500 településen, ahol olyan alacsony a lélekszám, hogy nem éri meg külön postahivatalt üzemeltetni. A mobil szolgáltatás bevezetésével a posta egyúttal eleget tesz (legalábbis részben) annak a 2004 januárjától életbe lépő EU-direktívának is, mely kötelezi a tagországok postáit, hogy a csomagokat házhoz szállítsák.
Első körben
a változás azt a 650 kisközséget érinti, ahol a törvény nem írja elő kötelezően a fix helyen lévő postahivatal meglétét. A 600 fő alatti településeken ugyanis a szolgáltató szabadon dönthet arról, milyen felvevőhelyet létesít. A változások természetesen érintik a kistelepüléseken dolgozó postai alkalmazottakat is. "Akinek lehet, korengedményes nyugdíjat ajánlunk, másoknak jutna munka a mobil szolgáltatásban, de közel 300 embert így is el kell bocsátani" - mondta a Narancsnak Mundruczó Kornél, a Postás Szakszervezet elnöke. Tavasszal a posta megúszta a sztrájkot, de a postai érdekvédelmi szervezetek és a Magyar Posta megállapodása értelmében 2003-ban 1000 főnél többet nem bocsáthat el a cég.
Pedig a jelenleg mintegy 43 ezer dolgozó egy részét egy másik változás is érzékenyen érinti: a Keleti pályaudvarnál lévő, elavult levélelosztót egy modern, Budaörsön épülő logisztikai központ váltja fel. A fejlettebb technika eredményeképp az alkalmazottak egy részét mindenképpen el kell bocsátani. "A számításba azt is belevettük, hogy azok, akik a Keletinél dolgoztak, olyan Pest környéki településekről járnak be, ahonnan a Keletibe érkeznek, de nem valószínű, hogy az új, budaörsi helyszínre elutaznának" - tette hozzá Mundruczó.
A modernizációs folyamat - bár középtávon a gazdaságos működést segítheti - nem olcsó mulatság. A posta menedzsmentje mindössze annyit árult el, hogy a 2003-ra előirányzott 16 milliárdos beruházási keret mind a modernizációt szolgálja majd. "Nem biztos azonban, hogy mindezt saját forrásból, állami segítség és tarifaemelés nélkül elő tudjuk teremteni" - mondta Szabó Pál.
A rendszerváltáskor egy sima levél feladásáért annyit kellett fizetnünk, mint egy kiló kenyérért vagy egy vonaljegyért. Ma egy egyszerű levél feladása 40 forintba kerül. A Magyar Posta átlagos 15 eurócentes tarifái jócskán elmaradnak az 50 eurócentes európai átlagtól. "Ha kétszeresére emelnénk az árainkat, még akkor is csak megközelíthetnénk a második legolcsóbb postát Európában" - mondta Csáki György, a postai vállalat elnöke. A posta mégsem tervez drasztikus áremelést - ehhez egyébként a tulajdonos ÁPV Rt. sem járulna hozzá.
Az elektronikus kommunikáció terjedésével a levélforgalomból nem él meg egy postavállalat. Ennél is súlyosabb "csapás", hogy
a pénzforgalom is rohamosan csökken,
ami pedig a Magyar Postának éves szinten mintegy 30-40 milliárdot hoz. A posta sorsát éppen ezért igencsak befolyásolja a Postabank jövője is. "A megoldást vagy a Postabank, vagy egy saját banki csatorna jelenthetné, ehhez azonban meg kell várni a Postabank eladását és azt, hogy az új tulajdonos hajlandó-e velünk ebben együttműködni" - mondta a Narancsnak Csáki György, aki hozzátette: az eddig nála járt lehetséges tulajdonosok nyitottak az együttműködésre. Ha a Postabank és a posta együttműködése a jövőben nem folytatódhat, a posta akár önmaga is végezhet pénzügyi tevékenységet, ámbár ehhez jelentős befektetés kellene.
Bár az ÁPV Rt. privatizálandó cégeinek listáján szerepel a Magyar Posta, e szándékról az érintett cég nem tud - ami érdekesebb, a privatizációs vállalat sem sokat. "Az ÁPV Rt. a közeljövőben nem tervezi a Magyar Posta Rt. privatizációját, ugyanis az idén a szervezethez került cég nincs még privatizálható állapotban" - tájékoztatott Büky Dorottya, a vagyonkezelő kommunikációs igazgatója.
A Magyar Posta jelenlegi vezetősége nem támogatja a cég néhány éven belüli privatizációját, ehelyett szakmai befektető bevonását sürgetné. "Nincs olyan helyzetben a cég, hogy tőzsdére lehessen vinni, de egy 25 milliárdos tőkeemeléssel és 2005-ig 100 százalékos tarifaemeléssel esetleg megvalósítható lenne" - mondta lapunknak Csáki György. A Magyar Posta - némileg függetlenítve magát az ÁPV Rt.-től - saját ütemtervet készített, melyben szerepel ugyan a privatizációra való felkészülés, de 2005-nél nem korábban. A modernizáció több lépésben zajlana; jelszava a racionalizálás, a felesleges költségek csökkentése, a hatékonyság javítása és a cég felkészítése a 2009-ben esedékes teljes piaci liberalizációra.
Hermann Irén
|