Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A kárpótlás idején sietve kiosztott földek alighanem legfurább darabja egy 200 méterszer 4 centiméteres (!) telek; néhány deciméter (!) széles parcellát - szétszórva különböző gazdálkodó területeken - viszont tömegével találni. Ennek oka, hogy egy adott terület feloszthatóságának nem volt alsó korlátja, a lényeges szempont az volt, hogy minden telek közvetlenül megközelíthető legyen.
A földügyi igazgatás szervezete mintegy 7 millió földrészlet és 1,5 millió egyéb önálló ingatlan adatait kezeli; ebből 2,3 millió földrészlet a rendszerváltás óta keletkezett. Ezek kimérése, térképezése rendkívül nagy feladat; és a sietség miatt előfordultak olyan, íróasztal melletti kimérések, amikor a régi, nem frissített térkép hibájából például a kiosztott föld aszfaltútra esett.
Régiek és újak
Országos szinten a térképállomány megközelítőleg 30 százaléka az Osztrák-Magyar Monarchia idején készült. Például Mogyoród és további hét Pest megyei település hatályos térképei is 1:2880 arányú kataszteri térképek. Az 1950-es évektől kezdődően - az adott kor technikai felkészültségének megfelelően - rendre "javítgattak" valamit e térképeken, de e frissítések csak egyes területeket érintettek, és eleve átmeneti jelleggel készültek.
A mai korszerű, műholdas mérési technikával néhány centiméteres pontossággal megadható a mérési pont helye egy országos viszonyítási koordinátarendszerben. "Tizenöt éve kettős munkarészt kell végeznie a földmérőnek, például Mogyoródon" - tájékoztat Máté Edit földmérő mérnök. Nemrég megbízták egy, az M3-as lábánál lévő telek felmérésével. A földmérő ilyenkor kikéri a két meglévő térképet, az 1:2880 arányú régit és az 1:2000 arányú EOTR-térképet (a különböző típusú térképekről lásd keretes írásunkat), majd korszerű eszközével kiméri a területet határoló régi kerítést is. Az esetek 20-25 százalékában a valóság eltér a térképen található rajztól, a három terület ebben az esetben sehol nem fedte egymást: a két térképen lévő terület mérete 2703 és 3096 négyzetméter, és mindkettő határa belelóg az autópálya rézsűjébe. Pedig nem mindegy, mekkora területet birtokol a tulajdonos: ennek függvényében fizet adót, és a tulajdona értéke is ettől függ. Egy másik, szintén mogyoródi történet: a térkép szerint a régi református temetővel szomszédos telek határa magában a sírkertben - néhol sírokat is kettészelve - húzódik. Vagy: a Balaton vízfelülete tulajdonilag mindenütt a vele érintkező településhez tartozik (Balatonfűzfőn a vízfelület építési területként van feltüntetve). Vagy: a 2000 novemberében kihirdetett, a Balaton természetvédelmét szolgáló törvény területrendezési terve 1:50 000 arányú: a vonalvastagság akár egy egész zártkertet is lefedhet, ami az építési engedélyeket a vonal körzetében bizonytalanná teszi.
Határviták
A II. világháború utáni földtulajdon-változások miatt felbomlottak a telekhatárok, a téeszesítéssel pedig gyakran beszántottak utakat, térképészeti jeleket, amikor nagyüzemi táblákat alakítottak ki.
A közigazgatási határokat az országos központi nyilvántartásban az 1:50 000 méretarányú, szelvényezett országos térképen zöld irónnal jelölő 1 milliméteres vonalvastagság a valóságban 50 méternek felel meg. Az uniós szabályozás értelmében e pontatlan térképet digitális változattal kell felváltani. 1995-ben kezdték gyűjteni a közigazgatási határokról a digitális adatokat; a munka 2001-ben befejeződött.
A mai hatályos földmérési alaptérképek különböző korokból származnak, ezért számos paraméterük (például a méretarány) nem egyezik. A különböző térképeken jelölt településhatárok emiatt sokszor nem esnek egybe. Márpedig az ingatlan-nyilvántartás rendszere településegység alapú. Alapszempont, hogy a településen belüli földrészletek területe kiadja a település nyilvántartott összterületét, vagyis a szomszédos települések határaival ritkán vetették össze mondjuk egy adott falu határait.
A zártkertekkel is sok a probléma. A kitelepítések után a sváb falvak új lakói már nem tudták pontosan, hol vannak a telekhatárok; a zártkerteket többnyire nem kerítették körül (sok helyen még ma sem). Pilisvörösvár és Zsámbék környékén a zártkertek határai akár 5-6 méterrel is "elmozdultak" a térképen jelölthöz képest. De megesett, hogy a térképen jelölt állapottal ellentétben a "valóságban" hiányzott egy teljes telek; a deportált zsidó tulajdonosnak nem voltak örökösei, és a lehetőséget a szomszédok ki is használták.
Igények és lehetőségek
A földmérőszakma egyetért abban, hogy mindent összevetve olcsóbb lenne egy nagy pontosságú, a teljes országra kiterjedő, korszerű felmérést elvégezni, mint a meglévő, részleges és sok hibát tartalmazó térképekkel bajlódni. Egy pontos térképet a katasztrófaelhárítástól kezdve a közművállalatokon és az önkormányzatokon át a földhivatalokig mindenki használhatna; és ehelyett most mindenki más-más térképeket használ. Az sem mellékes, hogy egy pontos felmérés sok ingatlantulajdonost mentesítene a végeláthatatlan telekhatárperektől.
Egy átlagos magyarországi város digitális térképe 100 millió forintba, egy falué 10 millió forintba kerül. Az ország 3157 településéből eddig 61-nek készült el a digitális térképe. Mivel az önkormányzatok állták a költségek 40 százalékát, ezek a tehetősebb - és eddig is jobb térképpel rendelkező - városokról készültek. Az 1997-ben 6,6 milliárd forint hitelből elindult "Nemzeti kataszteri program" az eredeti tervek szerint 2010-re az ország egész területét lefedő digitális alaptérképet készít: eddig a felmérendő terület 6 százalékát "digitalizálták", ami az összlakosság 20 százalékát érinti. Az öt éve felvett összeg jórészt elfogyott, és egyelőre nem valószínű, hogy a "Nemzeti kataszteri program" a 2010-ig még szükséges - jelenlegi árszínvonalon számolt - 114 milliárd forinthoz hozzájut.
Vajda R. Péter
Forrás: Magyar Narancs
|
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
