Ambrus
-7 °C
3 °C

Elavult közigazgatási térképek

2002.06.19. 11:30
Egy 1940-ben Tolna megyéből Bácsba átcsatolt, 1100 hektáros, Duna menti ártéri erdős terület 60 éven keresztül egyik megyéhez sem tartozott: Tolna kivezette a nyilvántartásából, Bács viszont nem vette bele a sajátjába. Vagyis egy adminisztratív hiba következményeként a terület évtizedekig nem volt térképészetileg nyilvántartva, azaz sem helyrajzi száma, sem tulajdonlapja, tulajdonosa nem volt. A közigazgatási határok felmérése során itt talált "lyukat" végül 2000-ben pótolták. Vannak ezzel ellentétes problémák is: a földkárpótlás során például Nógrád és Heves határán volt egy 200 méteres átfedés, és a területet mindkét megye kioszthatta a saját jogosultjainak.

A kárpótlás idején sietve kiosztott földek alighanem legfurább darabja egy 200 méterszer 4 centiméteres (!) telek; néhány deciméter (!) széles parcellát - szétszórva különböző gazdálkodó területeken - viszont tömegével találni. Ennek oka, hogy egy adott terület feloszthatóságának nem volt alsó korlátja, a lényeges szempont az volt, hogy minden telek közvetlenül megközelíthető legyen.

A földügyi igazgatás szervezete mintegy 7 millió földrészlet és 1,5 millió egyéb önálló ingatlan adatait kezeli; ebből 2,3 millió földrészlet a rendszerváltás óta keletkezett. Ezek kimérése, térképezése rendkívül nagy feladat; és a sietség miatt előfordultak olyan, íróasztal melletti kimérések, amikor a régi, nem frissített térkép hibájából például a kiosztott föld aszfaltútra esett.

Régiek és újak

Országos szinten a térképállomány megközelítőleg 30 százaléka az Osztrák-Magyar Monarchia idején készült. Például Mogyoród és további hét Pest megyei település hatályos térképei is 1:2880 arányú kataszteri térképek. Az 1950-es évektől kezdődően - az adott kor technikai felkészültségének megfelelően - rendre "javítgattak" valamit e térképeken, de e frissítések csak egyes területeket érintettek, és eleve átmeneti jelleggel készültek.

A mai korszerű, műholdas mérési technikával néhány centiméteres pontossággal megadható a mérési pont helye egy országos viszonyítási koordinátarendszerben. "Tizenöt éve kettős munkarészt kell végeznie a földmérőnek, például Mogyoródon" - tájékoztat Máté Edit földmérő mérnök. Nemrég megbízták egy, az M3-as lábánál lévő telek felmérésével. A földmérő ilyenkor kikéri a két meglévő térképet, az 1:2880 arányú régit és az 1:2000 arányú EOTR-térképet (a különböző típusú térképekről lásd keretes írásunkat), majd korszerű eszközével kiméri a területet határoló régi kerítést is. Az esetek 20-25 százalékában a valóság eltér a térképen található rajztól, a három terület ebben az esetben sehol nem fedte egymást: a két térképen lévő terület mérete 2703 és 3096 négyzetméter, és mindkettő határa belelóg az autópálya rézsűjébe. Pedig nem mindegy, mekkora területet birtokol a tulajdonos: ennek függvényében fizet adót, és a tulajdona értéke is ettől függ. Egy másik, szintén mogyoródi történet: a térkép szerint a régi református temetővel szomszédos telek határa magában a sírkertben - néhol sírokat is kettészelve - húzódik. Vagy: a Balaton vízfelülete tulajdonilag mindenütt a vele érintkező településhez tartozik (Balatonfűzfőn a vízfelület építési területként van feltüntetve). Vagy: a 2000 novemberében kihirdetett, a Balaton természetvédelmét szolgáló törvény területrendezési terve 1:50 000 arányú: a vonalvastagság akár egy egész zártkertet is lefedhet, ami az építési engedélyeket a vonal körzetében bizonytalanná teszi.

Határviták

A II. világháború utáni földtulajdon-változások miatt felbomlottak a telekhatárok, a téeszesítéssel pedig gyakran beszántottak utakat, térképészeti jeleket, amikor nagyüzemi táblákat alakítottak ki.

A közigazgatási határokat az országos központi nyilvántartásban az 1:50 000 méretarányú, szelvényezett országos térképen zöld irónnal jelölő 1 milliméteres vonalvastagság a valóságban 50 méternek felel meg. Az uniós szabályozás értelmében e pontatlan térképet digitális változattal kell felváltani. 1995-ben kezdték gyűjteni a közigazgatási határokról a digitális adatokat; a munka 2001-ben befejeződött.

A mai hatályos földmérési alaptérképek különböző korokból származnak, ezért számos paraméterük (például a méretarány) nem egyezik. A különböző térképeken jelölt településhatárok emiatt sokszor nem esnek egybe. Márpedig az ingatlan-nyilvántartás rendszere településegység alapú. Alapszempont, hogy a településen belüli földrészletek területe kiadja a település nyilvántartott összterületét, vagyis a szomszédos települések határaival ritkán vetették össze mondjuk egy adott falu határait.

A zártkertekkel is sok a probléma. A kitelepítések után a sváb falvak új lakói már nem tudták pontosan, hol vannak a telekhatárok; a zártkerteket többnyire nem kerítették körül (sok helyen még ma sem). Pilisvörösvár és Zsámbék környékén a zártkertek határai akár 5-6 méterrel is "elmozdultak" a térképen jelölthöz képest. De megesett, hogy a térképen jelölt állapottal ellentétben a "valóságban" hiányzott egy teljes telek; a deportált zsidó tulajdonosnak nem voltak örökösei, és a lehetőséget a szomszédok ki is használták.

Igények és lehetőségek

A földmérőszakma egyetért abban, hogy mindent összevetve olcsóbb lenne egy nagy pontosságú, a teljes országra kiterjedő, korszerű felmérést elvégezni, mint a meglévő, részleges és sok hibát tartalmazó térképekkel bajlódni. Egy pontos térképet a katasztrófaelhárítástól kezdve a közművállalatokon és az önkormányzatokon át a földhivatalokig mindenki használhatna; és ehelyett most mindenki más-más térképeket használ. Az sem mellékes, hogy egy pontos felmérés sok ingatlantulajdonost mentesítene a végeláthatatlan telekhatárperektől.

Egy átlagos magyarországi város digitális térképe 100 millió forintba, egy falué 10 millió forintba kerül. Az ország 3157 településéből eddig 61-nek készült el a digitális térképe. Mivel az önkormányzatok állták a költségek 40 százalékát, ezek a tehetősebb - és eddig is jobb térképpel rendelkező - városokról készültek. Az 1997-ben 6,6 milliárd forint hitelből elindult "Nemzeti kataszteri program" az eredeti tervek szerint 2010-re az ország egész területét lefedő digitális alaptérképet készít: eddig a felmérendő terület 6 százalékát "digitalizálták", ami az összlakosság 20 százalékát érinti. Az öt éve felvett összeg jórészt elfogyott, és egyelőre nem valószínű, hogy a "Nemzeti kataszteri program" a 2010-ig még szükséges - jelenlegi árszínvonalon számolt - 114 milliárd forinthoz hozzájut.

Vajda R. Péter

Forrás: Magyar Narancs

Geohistória
Magyarországon az első kataszteri térképeket az 1780-as években II. József készíttette katonai, majd adóztatási célokra. Egy lesimított, egyenes földútszakaszon 2 öl (3,8 m) hosszú, hitelesített farudakat egymás után leraktak megközelítőleg 1 kilométer hosszan. A térkép alapjául szolgáló hálózatot a mért alapszakaszból háromszögeléssel fejlesztették tovább.

1860 és 1890 között községhatár-felmérések voltak: e térképszelvényeket még "bécsi ölben" mérték. A számadatot nem, csak rajzot tartalmazó, ún. "sztereografikus" térképet 100 példányban, kézi merítésű Schöllers-papírra nyomtatták. Egy-egy százas szelvénysorozat elkészültével a nyomókövet lecsiszolták, és belevésték a következő szelvényt, így az eredeti nyomódúc nem maradt meg; igaz, a papír, ha megfelelően tárolták, még most is jó állapotú. Az ily módon készült térkép mérési hibája országos szinten kevesebb, mint egy méter.

Az 1920-as évekig felmérték a teljes országot, és az ország harmadában még manapság is ez az 1:2880 méretarányú munka a közigazgatási térkép. A furcsa méretarány oka az eredetileg alkalmazott mértékegységek, a bécsi öl és a hüvelyk. A húszas évektől áttértek a méterrendszerre, majd 1972-ben létrejött az EOTR (Egységes Országos Térkép Rendszer; az arányok város esetén 1:1000, zártkert esetén 1:2000, külterületnél 1:4000).

Az eddigi grafikus térképek méretarányhoz kötődtek, a korszerű térképészeti digitális adatforma viszont már méretarány-független. Nagyobb területek digitalizálása az ún. "ortofotó eljárással", a repülőgépes digitális fényképezéssel történik. 2000 májusában a teljes országról "légi felvétel" készült: a létrejött adatbázis 1:30 000 arányú és egy méter pontosságú. Ez azonban topográfiai célokra használható, kataszteri térképekhez nem alkalmas - tájékoztatott Bíró Gyula, a Geodéziai és Térképészeti Rt. vezérigazgatója. Magyarországon az idő és a pénz szűkössége miatt többnyire a meglévő grafikus közigazgatási térképeket szkennelik be, s emiatt a hibák megmaradhatnak. A papírméret változhat a levegő hőmérséklete és a páratartalom függvényében, továbbá a vonalvastagság is hibaforrás lehet (a régi, 1:2880 arányú térképeknél maximum 2,4 méter, az újabb, 1:4000 arányúaknál 1,8 méter). A különböző pontosságú térképek a digitalizálás után egy állományba kerülnek, ahol már semmi nem jelöli a forrást és az eredeti technológiából fakadó eltéréseket.

A térképek digitalizálási szabályait Magyarországon a DAT (Digitális Alap Térkép) szabályzat írja elő. A Phare keretében a földhivataloknál létrejött ezzel párhuzamosan a TAKAROS nevű földalapú ingatlan-nyilvántartási rendszer. A két digitális rendszer két külön fejlesztés eredménye: a TAKAROS ingatlan-nyilvántartási része működik, viszont térképészeti része "halva született": a DAT-tal nem kompatibilis.