Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Projekt a 'magyar Szilícium-völgyért'

2003.07.30. 17:46
Grandiózus tervekkel és erőteljes PR-kampánnyal indult május végén a Talentis program, amely célul tűzte ki, hogy a Zsámbéki-medencében húsz év alatt létrejön "a magyar Szilícium-völgy". A projekt megismertetése gyorsan halad, de a fejlesztőknek még mindig nem sikerült megszerezniük a zöldmezős beruházáshoz szükséges állami földterületet.
A nemrég nyilvánosságra került hosszú távú fejlesztési program az ötletgazdák szerint a magyar gazdaság kitörési pontja lehet (Népszabadság, június 2.). A Talentis programra azóta számtalan jól hangzó elnevezést aggattak: tudásalapú régiófejlesztési program, magyar Szilícium-völgy, regionális innovációs klaszter, közép-európai innovációs övezet vagy csak röviden: tudásvölgy.

Itt lenne a magyar Szilícium-völgy
A koncepció lényege, hogy koncentrálja a felsőfokú és szakirányú képzést, a kutatás-fejlesztést és a high-tech ipart; e részterületek szoros együttműködése eredményezi a kiemelkedő gazdasági fejlődést. (A klaszter típusú fejlesztésről lásd Tudásvölgykisokos című keretes írásunkat.) A Talentis többek között ötvenezer új munkahelyet és tartós, kétszázalékos GDP-bővülést ígér (a normális növekedésen túl). A program kistérségi összefogás eredményeként realizálódna, 75-80 százalék magántőkéből, 20-25 százalék állami és uniós forrásból - egy 12 milliárd eurós projektnél az utóbbi sem elhanyagolható tétel. A Talentis befektetne a szolgáltató, a szórakoztató és a környezetgazdasági ágazatban is, amely így a helyi társadalom életminőségének javítását szolgálná. Az alapítók szerint mindez együtt garantálja, hogy a "magyar szürkeállományt" sikerül itthon tartani, és hogy a térség a Prága-Bécs-Budapest háromszög innovációs övezetévé váljon. A megvalósítandó projektek ennek megfelelően hangzatosak: az alapítók egyetemi várost (campus), szakképzési központot, innovációs centrumot (science park), technológiai parkot, termálfalut, ökoparkot, bor- és gasztronómia-központot, diplomata-lakónegyedet, nyugdíjasotthont, művésztelepet, elővárosi vasutat stb. álmodtak a "zöldéhséget" jelenleg még csillapítani tudó budai agglomerációba. Vannak azonban kételyek, és nemcsak amiatt, hogy mi lesz a falusias környezetből, hanem azért, mert a beruházásra kiszemelt terület, a koncepció kidolgozottsága, finanszírozása és valós támogatottsága vet fel kérdéseket.

Felvezetés

A Talentist a tavaly november végén tartott Régiók Európája című konferencián mutatta be Kenyeres Sándor üzletember, a Budai Belváros ötletgazdája, a Mammut alapítója. A program kitalálójában húsz éve született meg a Talentis gondolata - írja a rendezvényismertető -, öt éve tervezi megvalósítását, két éve pedig az általa létrehozott Talentis Programiroda (TPI) végzi a milliárdos nagyságrendű előkészítést. (Ennek látszatra ellentmond, hogy a TPI Kht.-t a cégbírósági adatok szerint 2003. március 24-én alapították.) "A konferencián konkrét helyszínről még nem esett szó, a meghívott önkormányzatok közül viszont többen jelezték, szívesen befogadnák a terveket" - mondta lapunknak Takács Ernő, a programiroda vezetője.

Az események májusban gyorsultak fel, amikor a Zsámbéki-medencére esett a választás a szentendrei kistérség, a XXII. kerület, valamint Gödöllő és környéke ellenében. "A térségi területfejlesztési társulás, a Zsámert invitálására a testület közgyűlésén május 8-án mutattuk be részletesen a programot a 13 helyi polgármesternek, akiknek annyira tetszett, hogy megszavazták: a tervek a Zsámbéki-medencében valósuljanak meg. A Zsámert a szándéknyilatkozat aláírása után, május 21-én csatlakozott a programiroda alapította térségfejlesztési kht.-hez." A TPI megtartott 76 százalékos üzletrészt, a Zsámert 24 százalékot szerzett, a kht. határozataihoz a tagok egyhangú szavazata szükséges. A budajenői polgármester ilyen feltételek mellett nem szavazta meg a csatlakozást, mert súlytalannak ítélte benne az önkormányzati társulást, viszont úgy tudjuk, magát a programot pártolja.

Ugyanezen a napon a Talentis az ország nyilvánossága elé lépett: Kenyeres Sándor a műszaki egyetemen tartott sajtótájékoztatón együttműködési megállapodást írt alá Vízi E. Szilveszterrel, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökével és Magyar Bálint oktatási miniszterrel a közép-európai regionális tudásközpont magyarországi megteremtéséről. Ezt követően a Talentisről cikkek, illetve helyieknek szóló hírlevelek sora jelent meg. Több lakossági fórumot tartottak (Zsámbékon, Biatorbágyon, Etyeken) a program gazdái, akik külön egyeztettek a civil szervezetekkel is. A július 8. és 12. közötti tervparádén pedig bemutatták a települési, illetve kistérségi fejlesztési terveket.

A fellépések során kiderült: a fejlesztésnek magántulajdonban lévő földeken kell megindulnia. A Talentis 18 magánbefektetője jelenleg mindössze 360 hektár termőfölddel rendelkezik a környéken, viszont folyamatban van egy csereügylet, amely a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. (HKG) kezelésében lévő állami föld (kb. 4000 hektár) megszerzését célozza. Ha az ügylet létrejön, a magánbefektetők 500 hektárt odaadnak a térségfejlesztési kht.-nak. (Hogy milyen formában, az még nem derült ki.)

Föld! Föld!

Az ingatlancsere története 2001-ben kezdődött, amikor a régiófejlesztési terv legfeljebb a Mammut egyik irodai páncélszekrényében pihent, és még sejteni sem lehetett, hogy a Zsámert két évvel később felkéri a befektetőket: hozzák a térségbe a Talentist!

Tudásvölgykisokos
Nemzeti innovációs rendszerek alatt hagyományosan az infrastruktúrák összességét értik, a fejlődés motorjának pedig a bevitt erőforrásokat tekintik. A 90-es években, az információs és telekommunikációs technológiai forradalmat követően az elméleti szakemberek egyre többet kezdtek foglalkozni a rendszerviszonyokkal, vagyis hogy milyen előnyök származhatnak a szereplők együttműködéséből. A klasztereket úgy definiálhatjuk, mint cégek csoportosulását, amelyek interakciójuk folytán prosperálnak (Porter, 1990). Kezdetben csupán a költségek csökkentésére, illetve az értéklánc kapcsolódási pontjain létrejött együttműködés (termelők, gyártók, vevők, szolgáltatások) miatt tűnt hatékonynak a földrajzi közelségen alapuló viszony. Idővel az együttműködés a legkülönfélébb kockázatok elkerülésére és lehetőségek kihasználására strukturálódott, ami tovább élénkítette az információcserét. A klaszterek lassanként az innovációs rendszerek integráló részévé váltak, ami különösen a sok kis- és középvállalkozással rendelkező régión belül volt hatékony. A tudásintenzív klaszterek legtöbbje a tudásalapú szervezetek (tudományos intézetek, kutatóközpontok) és az információs-telekommunikációs technológiai ágazat fejlesztését tűzi ki célul. (E klaszterek között van a Szilícium-völgy és várhatóan a Talentis is.) A jövőben alakuló magyar klaszterek szempontjából érdekes lehet az a koncepció, amely az innovációs rendszerekről mint tanulási rendszerekről beszél, hiszen nemcsak azokra a területekre illik, amelyek technológiaigényes vállalkozásokat tömörítenek. Felkészíthetik a hagyományos, kulcsfontosságú iparágakat az új, piaci körülményekre, és segítik őket abban, hogy kihasználják a műszaki forradalom adta előnyöket. E tanulási kapacitás aktivizálásának első számú eszköze egy klaszterhez hasonló együttműködési struktúra létrehozása, mely egy adott ország vagy régió innovációs rendszerének minden szereplőjét magában foglalja: ez lenne a tudásklaszter. A Talentis ötletgazdái a Grand Lyon, a Nizza melletti Sophia Antipolis és Milton Keynes klaszter típusú regionális fejlesztési modelljeit tanulmányozták, mielőtt megalkották a sajátjukat. (További információ: www.inco.hu/inco6/innova/cikk.htm)
2001 decemberében a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (KVI) megállapodott 18 magánszemély (a Talentis befektetői), hogy a tulajdonukban lévő, összesen kb. 5000 hektár (ha) természetvédelmi oltalom alatt álló földet értékegyeztetéssel elcserélik a szintén 2001-ben privatizált Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. kezelésében lévő földre (4000 ha), továbbá a Páty területén lévő erdőre (693 ha), amit a Budakeszi Erdőgazdasági Rt. kezel. (Az utóbbiról a mai híradások már nem beszélnek.) Az ÁPV Rt.-nél előkészített szerződést a kormányzati felügyelettel megbízott Stumpf István kancelláriaminiszter nem írta alá. 2002 februárjában az állami tulajdonú földek az ÁPV Rt.-től és a KVI-től az újonnan megalakult Magyar Nemzeti Földalap Kht.-hez (NF) kerültek. A megváltozott jogszabályi környezetben az Orbán-kormány alatt már nem került sor a fenti tranzakció szentesítésére. "Az NF és a Talentis jogértelmezése között az a legfőbb különbség, hogy szerintünk a szerződés a kancelláriaminiszter aláírása nélkül nem érvényes - mondta lapunknak Benedek Fülöp, a földalap címzetes államtitkára, földbirtok-politikai kormánybiztos. - Noha a fejlesztési koncepciót mi is ragyogónak tartjuk, a jelenlegi jogszabályi háttér mellett az ingatlanügyletet a csere értékaránytalansága és az erdő védelme miatt nem tudjuk elfogadni." (Az ingatlancsere hátterével bővebben Gyökerek című keretes anyagunk foglalkozik.)

Nehéz azonban elképzelni, hogy a beruházókat eltántoríthatják a helyszíntől: az Orbán-kormány utolsó intézkedései között az általa privatizált 12 állami gazdaság - köztük a HKG Rt. - haszonbérleti szerződését tízről ötven évre hosszabbította meg. A földalap épp a HKG Rt. ellen indított próbaperben támadta meg e lépés jogszerűségét, amit az NF első fokon elvesztett. (Az eredeti szerződést még az állami vagyonkezelő és a kincstár kötötte. A hosszabbításáról a földalap rendelkezett, amelynek felügyelőbizottságában ott ült Zachariás József, a HKG Rt. igazgatója is.) Mivel az Orbán-kabinet utolsó évében a földtörvény is úgy módosult, hogy abban külön paragrafus garantálta a 12 társaság bérleti és birtokszerzési előjogát a kezelésükben lévő földekre, a jogi személyekre és a külföldiekre vonatkozó földszerzési moratórium lejártával simán a tulajdonosok kezébe kerülhet a felügyeletükre bízott terület. Ebből a szempontból különösen fontos, hogy június 12-én a Zsámbéki-medence Térségfejlesztési Kht. (a Talentis magánbefektetői és a Zsámert közös társasága) többségi üzletrészt szerzett a HKG Rt.-ben. A lényeg: ha a földtörvényt nem módosítják, a beruházás elől elhárul az akadály. Kétségtelen: a bankok és a külföldi magánbefektetők szívesebben alkudoznak olyan területfejlesztőkkel, akik már birtokon belül vannak.

Ám míg az amerikai Szilícium-völgy sivatagban épült fel, a herceghalmi 4-5000 hektárt az ország legmagasabb aranykorona-értékű földjei között tartják számon. Benedek Fülöp államtitkár szerint a földalap kész olyan összefüggő területet kínálni a fővárost körülölelő 30-50 km-es sugarú körben, ahol jóval kisebb veszteséggel lehetne mezőgazdasági művelés alól kivonni a termőföldet a projekt számára. Takács Ernő úgy véli: bár pillanatnyilag a földcsere tűnik fontos kérdésnek, értékben a Talentis program hozadékának legfeljebb az ezrelékét jelenti.

A csillagokat az égről

"Szeretne Ön a Szilícium-völgyben élni?" - kérdezte a helybéli olvasókat a térségi webújság, mire az olvasók abszolút többsége azt a választ adta: "Bárcsak igaz lenne a hír!" (A "Le a burzsujokkal!"-ra csak minden hetedik látogató voksolt. Forrás: Budántúl online.) A Narancs által megszólaltatott helyi lakosok inkább arra panaszkodtak, hogy a hírverés dacára egyelőre nagyon kevés konkrétumot sikerült megtudniuk a Talentisről. Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész szerint a "talentisesek" csupa megfoghatatlan, emlékkönyvbe illő frázisokat pufogtattak a lakossági fórumon. Csath Magdolna közgazdász (aki az országgyűlési választásokon még Budapesten indult a MIÉP színeiben) nem érti, honnan veszik a 2 százalékos GDP-növekedést és az 50 ezer új munkahelyet, miközben nincsenek egyértelműen kitűzve a célok, nem látni a hozzárendelhető erőforrásokat és a befektetőket; a gazdasági, társadalmi környezet kiszámíthatatlan változásáról nem is beszélve. "Azon még elnevetgéltem, hogy a 'Miért van szükség például golfpályára?' kérdésre a válasz: 'Hogy legyen fenntartható fejlődés.' Az viszont már elkeserített, amikor az összes felmerülő óhajra (újítsák fel az iskolát, legyen jobb a közvilágítás stb.) gondolkodás nélkül rábólintottak, a többség pedig elhitte." Fésű József György, a Zsámbéki-medence Tájvédelmi Egyesület elnöke kétségbe vonja a Zsámert azon döntésének legitimitását, amellyel a kistérségi társulás belépett a térségfejlesztési kht.-ba: "A települési polgármesterek nem szavaztatták meg a képviselő-testületeket. A Talentis nem mutatta be külön nekik a programot. Egyetlen faluban sem tartottak közmeghallgatást ebben az ügyben. A kész tényt tálalták, és csak utána indult be a kampány." Kalina Józsefné, a tájiroda vezetője kiemelte: nincsenek tisztázva a környezeti kockázatok, és a Budapesti Agglomerációs Terv (BAT) készítésével megbízott Pestterv Kft. sincs beavatva a Talentis fejlesztési elképzeléseibe. A Pesttervnél elismerték, hogy részleteiben valóban nem látják át a régiófejlesztési programot. Noha a tervparádén részt vettek, ott inkább a települések fejlesztési terveiről esett szó, ahol csak annyi újdonság volt, hogy filctollal berajzolgattak kerékpár- és közúti nyomvonalakat egy százezres léptékű térképen. Még futnak egy kört, mielőtt benyújtják a BAT-ot, de elvben egyetlen területfejlesztési koncepció sem végrehajtható, ha nem kerül be a térségi területfelhasználást szabályozó tervbe.

Tordai Krisztina, Zsámbék építésze örül, hogy a Talentis ürügyén végre térségben gondolkodtak. Leginkább arra kíváncsi, a programiroda mennyire koordinálja a járulékos - saját életterén kívül fekvő - beruházásokat. Zsámbéknál ilyen például a főiskola bővítése, új konferencia-központ és egy lovarda építése. Mivel a polgárokon kívül az önkormányzati képviselő-testületek is megosztottak, az építésznő szerint sokkal többet kell még áldozni a helyiek meggyőzésére.

Keller László közpénzügyi államtitkár, a körzet szocialista országgyűlési képviselője kettős szerepben szemléli a fejleményeket. Abszolút fejlesztéspártinak tartja magát, de az ingatlancsere ügyében osztja a földalap álláspontját. Selmeczi Gabriella, az előző ciklus parlamenti képviselője (Fidesz - MPSZ) szabadságon van. Az egészségügyi kabinet titkárságán munkatársa úgy tudja, nem véletlen, hogy a politika nem vegzálja a Talentist: a régiófejlesztési program minden politikai erőnek a szívügye lehet. Erre utal Lukovich Tamás, a Közép-magyarországi Régió regionális ügynöksége (Pro Regio) vezetőjének a megjegyzése, miszerint Kenyeres Sándor olyan dinamikus, távlati elképzelésekkel rendelkező üzletember, aki kurzusoktól függetlenül keresztülviszi elgondolásait, és remek kapcsolatai vannak. A tudásközpont szerinte abszolút illeszkedik a regionális fejlesztési tervbe. (A Pro Regio szervezte a Régiók Európája című konferenciát, melyen a Talentis bemutatkozott.) Ezzel szemben a Pest Megyei Területfejlesztési Tanácsnál nem tudták megmondani, hogy beleillik-e a tudásvölgy a megyei fejlesztési koncepcióba, mivel kevés információjuk van róla.

Elővárosi kitérő
"A MÁV-val közös fejlesztésben várhatóan már az idén elindul a térség településeit és Budapestet összekötő elővárosi vasút, amely korszerű, európai színvonalú kocsiparkkal - forgalmas időszakokban - 15-20 perces menetsűrűséggel szállítja majd az utasokat" - írta a Talentis a Zsámbéki-medence lakosaihoz szóló hírlevelében. Megkerestük a vasúti társaságot, ahol a sajtóosztály kérdéseinkre a következő válaszokat adta: "A tervhez kapcsolódó első, szóbeli megkeresés februárban érkezett a MÁV Rt. elnökéhez, majd március 31-én prezentáció keretében bemutatták a projektet a vasúttársaság érintett vezetőinek. A MÁV és a Talentis között nem jött létre megállapodás a tervvel kapcsolatban." A MÁV megvizsgálta a Talentis program feltételezett hatását a nagyvasúti közlekedésre, és megállapította, hogy a bevezető szakaszon tervezett harmadik vágánnyal bőven el lehetne érni a generált elővárosi forgalmi igényt (40 ezer fő). Az új nyomvonal tervében - amely Budaörsnél ágazna le, és a 40-es busz végállomásáig menne, amit a Zsámbéki-medence irányába később bővíteni lehetne - azonban megfontolásra ajánl néhány tényezőt. Az egyik az épülő 4-es metró, amire az utasforgalom nagy része átterelődik. A másik a IV. és V. páneurópai korridorok agglomeráción átvezető szakasza, amely a Törökbálinti-tó térségében éri el a meglévő nyomvonalat, de meghosszabbításához harmadik vágány kiépítésére lesz szükség. "Ebből a szempontból fontos kijelenteni, hogy a távlati fejlesztésnek a helyét nem veheti el a Talentis programhoz kötődő megoldás." A MÁV leszögezi: a hegyeshalmi vonalon a jelenlegi elővárosi forgalmi igények kezelhetők, ugyanakkor - a Fővárosi Önkormányzat hibájából - késik az elővárosi fejlesztés tanulmányának kidolgozása, csakúgy, mint a Budapesti Közlekedési Szövetség kialakítása.

Aláírások

A Talentis május 22-én együttműködési megállapodást írt alá az Oktatási Minisztériummal (OM) és az MTA-val. Az OM sajtóosztályán elárulták: egyelőre nincs gazdája a K+F főosztályon a Talentisnek, így nem látják, milyen tartalommal töltik meg a közös programok kidolgozására vonatkozó elvi megállapodást. Ugyanez áll arra a felajánlkozásra, amely a magántőke részvételét célozza az oktatás fejlesztésében. Az MTA jó hírét, nemzetközi kapcsolatait és szakembereit kínálta a Talentisnek, amennyiben a kormány támogatja a programot - mondták lapunknak az elnöki titkárságon. (Kenyeres Sándor 2002-ben megalapította a Közép-európai Tehetségkutató Alapítványt, amely évente ítéli oda a Talentum-díjat a természet-, élet- és társadalomtudományok területén dolgozó egy-egy pályázónak. A kuratórium elnöke Vízi E. Szilveszter.) Mivel a kutatás-fejlesztést (K+F) az OM-hez delegálták, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) egyelőre nem vesz részt közvetlenül a projekt tervezésében és végrehajtásában, és a felügyelete alá tartozó MÁV Rt.-nél sem tudnak arról, hogy ősszel vagy 2004 januárjában új gyorsvasút indulna Budapest-Bicske között. (Lásd Elővárosi kitérő című keretes írásunkat.) Bár a tudásvölgyben az infrastrukturális és ipari beruházások mellett hasznosítanák a termálkutakat is, a Duna-Ipoly Menti Nemzeti Parkot és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot, a Közép-Duna Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőséget sem a minisztérium, sem a programiroda nem tájékoztatta - ezért érdemben ők sem tudtak válaszolni a kérdéseinkre.

Kész tervek nélkül

"A szakmai és pénzügyi befektetők kilétéről azért nem szeretnénk még nyilatkozni, mert a tárgyalások szeptember-októberben zárulnak le - magyarázta a Narancsnak a Talentis programigazgatója. - Elsősorban a technológiai piacokon tájékozódtunk. Úgy gondoljuk, a nano-, a környezet-, a bio- és az információtechnológia, azon belül a tartalom-, illetve szoftveripar lehet az a terület, amely a kutatás-fejlesztés, illetve az ipari beruházások irányát meghatározhatják. Közép-Európában e téren a magyarok számottevő erőt képviselnek, egy nemzetközi felmérés szerint a top 50 technológiai cég közül 20 hazai, az első ötből négy magyar. A versenyelőnyünket nem szeretnénk elpackázni, ezért a gyors indítás. A beruházás helyszíne ideálisan illeszkedik a tervbe: a K+F-re szánt minden három forintból kettőt a központi régióban költenek el, megfelelő az itt élők iskolázottsága, az alap-infrastruktúra adott (M1, 100-as út), az európai észak-déli korridor várhatóan Bicske mellett halad el. Ekkora beruházás finanszírozása csak a nemzetközi tőkepiacokra kilépve valósítható meg. Az államtól ezért elsősorban azt várjuk, hogy a térség infrastrukturális deficitjén - ami intézményi, közlekedési és kommunális szinten egyaránt tapasztalható - segítsen. Szorgalmazzuk, hogy a készülő innovációs törvényben külön helyet szenteljenek a kiemelt innovációs övezeteknek, ami sokat lendítene más vidéki tudásközpontok esélyein is. Az önkormányzatoknak segíteni kívánunk az önrész kifizetésével a címzett és célzott támogatások, illetve a vízügyi alapnál szerezhető támogatások igénylésénél. Bár az idén tavasszal Brüsszelnek megküldött Nemzeti Fejlesztési Tervben a Talentis külön nem szerepel, a strukturális alapok alprogramjain és a K+F-et támogató alapon keresztül a tudásvölgy hozzájuthat uniós forrásokhoz. Az önkormányzatokat az uniós pályázatok megírásában szintén segítjük. A kritizált üzleti befektetéseknek (golfpálya, termálfürdő stb.) három célja van: javítja a környezetben élők komfortérzetét, a magánbefektetők számára növelik a befektetés megtérülésének esélyét, az önkormányzatok pedig a helyben maradó bevételek maximalizálásával működtetni tudják az európai nívójú települési infrastruktúrát." Gauder Péter, a tervezésbe bevont Ecorys Magyarország Kft. ügyvezetője a Narancsnak elmondta: "A tervezés első lépése a különböző szinteken megjelenő feladatok és célok összehangolása volt. Ezért ne csodálkozzanak azok, akik a kész terveket hiányolják: a kockázatokat csak úgy lehet lecsökkenteni, ha egy programdokumentumban (struktúraterv) az elképzelések és igények közötti konfliktusokat, versenyhelyzeteket feloldják. A Budapesti Agglomerációs Terv felülről rendelkezik az egyes települések feladatairól: nem tudják majd jóváhagyni, vagy mindenki rossz lelkiismerettel fogja megszegni. A tervparádén megismertük a fejlesztési koncepciókat, a civil fórumon kezdeményeztük a zöldalkotmány elkészítését, ami a környezetvédelmi minimumot rögzíti, a szeptemberi vállalkozói fórumon pedig meghallgatjuk a kis- és középvállalkozók igényeit. Csak ez alapján áll össze a forgatókönyv, amiben kirajzolódnak a feladatok. A rendezési terv csak eszköze a végrehajtásnak: az őszi Talentis-konferencián meghirdetünk egy nemzetközi városrendezési pályázatot, jövő májusban pedig illusztris résztvevőkből álló szakmai zsűri dönti el, melyik terv alapján épül fel a metropolisi tér."

Takács Ernő úgy véli: a program halálát jelentené, ha hozzákötnék bármely politikai irányhoz, és azt tapasztalta, erre egyetlen politikai erő sem tett kísérletet. "A legnagyobb kockázat talán az, hogy Magyarországon még egyetlen ilyen hosszú lejáratú tervre sem volt példa."

Bogár Zsolt

Gyökerek
Úgy tudjuk, először 2001 júliusában - Skultéty Sándornak, a környezetvédelmi tárca közigazgatási államtitkárának a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatójához, Molnár Zoltánhoz írt megkeresésében - vetődött fel a javaslat, hogy a kárpótlás során szerzett, illetve a részaránytulajdonban kiadott, természetvédelmi oltalom alatt álló földrészekért a gazdák mezőgazdasági művelésű területeket kaphassanak. A kezdeményezést az indokolta, hogy a magántulajdonban lévő védett területek állami felvásárlása meglehetősen vontatottan haladt. A KVI beleegyezett, és kijelölte azokat a földeket, amiket az ingatlancsere érinthet. De ahelyett, hogy a gazdák kielégítették volna a "földéhségüket", megindult a földrészek gyors, tömeges, spekulatív célú felvásárlása. Magánbefektetők így ajánlhattak fel a KVI-nek 2001 decemberében három nemzeti park körzetében fekvő, közel 170 védett földrészt, illetve ártéri területet a herceghalmi és környéki földekért cserében. "A védett, illetve védetté nyilvánításra jelölt természetvédelmi területek felett nem a földalap diszponál, azokat a KVI a környezetvédelmi tárcához tartozó nemzeti parkokhoz utalta kezelésre. Így a cserének nincs meg a jogszabályi lehetősége - mondta a Narancsnak Benedek Fülöp, a Nemzeti Földalap vezetője. Vitatható a cserét megalapozó értékbecslés: a megszerezni kívánt földek és az erdő forgalmi értékét a megbízott értékbecslő 1,3 milliárd forinttal magasabbra taksálta (2,568 milliárd) a cserébe felajánlott földekénél (1,206 milliárd). Az értékarány úgy módosult, hogy figyelembe vették a védett terület természeti értékét is (6,381 milliárd forint). Ennek az a szépséghibája, hogy a védett flóra és fauna eleve állami tulajdon, mindegy, hogy az ide rendelt gazdálkodási formákat hogyan szabályozzák. A pátyi erdővel pedig az a probléma, hogy onnan az erdőrendezési terv értelmében fát kivágni nem lehet, viszont jóléti parkerdőnek anélkül is használható, hogy magántulajdonba kerülne." Takács Ernő, a Talentis programigazgatója lapunknak azt mondta: "Mivel a földcserére vonatkozó polgárjogi ügylet még folyamatban van, az értékarányosság vizsgálatáról csak akkor van értelme beszélni, ha a csere létrejött. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a környezetvédelmi tárcának a költségvetés helyzetétől függően 2006-ig kell kisajátítania a kárpótlás során magántulajdonba került védett területeket, és hogy a herceghalmi birtok 50 éves haszonbérleti joggal terhelt, így az állam úgysem tudna hozzányúlni."

A Zsámbéki-medence Térségfejlesztési (ZSMTF) Kht. idén júniusban a Herceghalmi Gazdász Rt.-n keresztül szerzett jelentős befolyást a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. földjeit kezelő Háromhalom (HH) Rt.-ben. A HH Rt. a Nagygazdász Kft.-n keresztül 2001-ben a Bicskei Mezőgazdasági Rt.-ben jutott üzletrészhez. Ez csak azért érdekes, mert a Nagygazdász Kft.-ben társtulajdonosként Kenyeres Sándor, a Talentis szülőatyja is érdekelt volt (az Öko-Silva Kft.-n keresztül). Takács Ernő erre azt a magyarázatot adta, hogy a földcseréhez szükség volt a HKG Rt. tulajdonosainak hozzájárulására is, akik cserében azt kérték, hogy ugyanakkora, mezőgazdasági művelésre alkalmas levonulási területet biztosítsanak a számukra. Megpróbáltunk beszélni Bognár Sándorral, a Herceghalmi Gazdász Rt. korábbi társtulajdonosával, aki a ZSMTF tulajdonszerzése után is a HKG Rt. vezérigazgatója maradt, hogy megtudjuk, miért adott túl üzlettársával, Flier Jánossal a kísérleti gazdaság többségi tulajdonán, de lapzártáig nem sikerült őt utolérnünk. A HVG információja szerint Bognár strómanjai 2001 őszén egészen a földtörvénycsomag földvásárlást szigorító rendelkezéseinek bevezetéséig (2002. február) a piaci értéknél jóval magasabb összeget is megadtak a Herceghalom környéki földekért. A lap - fideszes berkekből származó értesülésekre hivatkozva - már akkoriban valószínűsítette, hogy a földfelvásárlások oka a közeljövőben kezdődő, az M1-eshez és a 100-as úthoz közeli óriási ipari beruházás lehet. (HVG, 2002. március 9.)