Vezéráldozat a MÁV-nál

A vasúti közlekedés tervezett reformjának keretében a következő nyolc évben markáns, szolgáltatásminőségi, biztonsági és infrastrukturális változtatásokat lehet megalapozni - ígérte Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. A tárcavezető közölte: a kabinet a közeljövőben az Országgyűlés elé terjeszti a 10 pontos vasútreform részeként a vasúti törvényre vonatkozó javaslatát. Ez többi között rendelkezik a Magyar Vasúti Hivatal felállításáról is, amely független szabályozó, piacfelügyelet szervként dolgozik majd a tervek szerint 2006. január elsejétől.

Kóka János bejelentette, hogy visszahívta az igazgatóságból Mándoki Zoltánt, a MÁV Rt. vezérigazgatóját és kezdeményezte pozíciójából való felmentését. A tárcavezető közölte: elnök-vezérigazgatói székében megerősíti Gaál Gyulát, új vezérigazgatót nem nevez ki, ugyanakkor Heinzinger Istvánt általános vezérigazgató-helyettessé nevezi ki.

Jöhet a magántőke

Kóka János hangsúlyozta, hogy nem folytatható a MÁV-nál felhalmozott csődtömeg továbbgörgetése, és utalt arra, hogy a MÁV-nál 1.200 milliárd forint fejlesztés maradt el. A miniszter elmondta, hogy a vasúti törvényben kialakítják a térségi és elővárosi vasút fogalmát, és a reform részeként a mellékvonalakra olyan modellt kívánnak kialakítani, amelyek lehetővé teszik az önkormányzatok, a magántőke bevonását a finanszírozásban.

A miniszter elmondta, a fővárosihoz hasonló közlekedési szövetség kialakítását tervezik több nagyváros esetében, és hosszú távon az a cél, hogy országos közlekedési szövetség valósuljon meg. Kóka János elmondta, hogy két hónapon belül kidolgozzák az új kereteket meghatározó közszolgáltatási szerződést, amelyet a Pénzügyminisztérium, a GKM és a vasúttársaság ír alá.

Ad még pénzt a kormány

A miniszter kijelentette, hogy a kormány jövőre is garantálja a vasút működésének folyamatos finanszírozását. A miniszter szerint a MÁV tőkehelyzetének rendezésére jövőre két lehetőség is látszik. Egyrészt apportálni lehetne a társaságba a most még nem hozzá tartozó vasúti infrastrukturális elemeket, és ez tőkebevonásra teremtene lehetőséget. Másrészt keresik a lehetőségét az állami vagy a magánszférából jövő tőkejuttatásnak.

A vasút reformjaként áttekintik a jelenleg meglévő mintegy 40 vasúti kedvezményt. A miniszter szerint felül kell vizsgálni azokat a kedvezményeket, amelyeket nem a vasutasok kapnak. Erősödik majd a tulajdonosi kontroll, újraszabályozzák az igazgatósági, a menedzsmenti hatásköröket. Bizonyos kérdésekben nagyobb betekintési jogot kap a tulajdonos. A reform keretében csökkentik a MÁV Rt. igazgatási létszámát mintegy 30 százalékkal, és ezzel együtt kevesebb vezetői szint lesz.

Ad még pénzt a kormány

A vasút reform keretében folytatódik az üzletágak szétválasztása. Jövő év január elsejétől az árufuvarozási üzletág önálló jogi szervezetként működik majd a MÁV Rt. 100 százalékos leányvállalataként. A miniszter közölte: nincs szó az árufuvarozás privatizációjáról, de stratégiai partnerek keresése napirenden van. A személyszállítási és a gépészeti üzletág is önállóvá válik 2007-től. Tervezik továbbá az ingatlan ágazat létrehozását.

A miniszter kitért arra, hogy a munkabéke fenntartása érdekében a 2006 végén lejáró, a szakszervezetekkel kötött megállapodást meghosszabbítására törekednek. Kóka János utalt arra is, hogy dolgoznak az munkavállalói tulajdonlás kialakításáról az árufuvarozási üzletágban. A tervek szerint 15-25 százalék közötti arányban szerezhetnének tulajdont a dolgozók az árufuvarozási társaságban.

Kóka János elmondta, hogy az elmúlt 5 év alatt 60 millió euró fejlesztési forrás érkezett a vasúthoz, 2007-től évente 110 millió euróra lehet számítani. A fejlesztések a korszerűsítést, a biztonságot, az utasok kényelmét, a szolgáltatás minőségének növelését szolgálják. A miniszter utalt arra, hogy a következő fejlesztési ciklusban megépülne a Ferihegyi gyorsvasút. A fejlesztések egyrészt saját forrásból, EU-támogatásból, illetve magántőke bevonásából valósulhatnak meg.

Kérdésre válaszolva Kóka János elmondta, hogy a MÁV állami garancia mellett banki finanszírozásban veszi fel az 58,5 milliárd forint hitelt. Jövőre 100-120 milliárd forintra lesz szükség a likviditáshoz.