További Magyar cikkek
Őrszolgálat ide, reagáló egység oda, a MÁV-nál egyelőre tehetetlenek az ipari méreteket öltő kábellopásokkal szemben, melynek hátterében az egyre növekvő kínai igények által felvert árú réz iránti kereslet áll. Egy kiló rézért ma 1000 forintot is fizetnek a felvásárlók, így nem csoda, ha két-három év alatt évi 100-150-ről tavalyra 812-re növekedett a kábellopások száma – hangzott el egy a MÁV által szervezett háttérbeszélgetésen.
Ez az esetszám már olyan magas, hogy hetente sikerül tetten érni elkövetőket, korábban évente volt csak ilyenre példa. Így ma már a MÁV-nál is pontosan tudják, hogy az ellopott kábelek jelentős része az országszerte működő közel 300 illegális színesfém felvásárló egyikéhez kerül.
Az ellopott kábelek pótlása nem csak drága, nehéz is. A speciális 70-120 eres kábeleket, melyekből 25-30 éve a biztosítóberendezések épültek igen nehéz beszerezni. Mikor nemrég Ácson 150 méter kábelt elloptak, egy helyett három darabban voltak kénytelenek azt pótolni, így kettő helyett hat helyen kellett összekötni és kimérni az ereket.
Az akkumulátorok lopása szerencsére szinte teljesen megszűnt, igaz ehhez több közfeltűnést keltő, sok halálos áldozattal járó baleset kellett. No nem a tolvajok hagytak fel önszántukból a lopásokkal, hanem speciális akkumulátorokra tért át a társaság, melyeket máshol és másra nem lehet felhasználni.
A legnagyobb közvetlen anyagi kárt mégsem a kábel-, hanem az üzemanyaglopás okozza. Itt ugyanis nem csak az ellopott üzemanyag nagy érték (illetve annak „pótlása”), hanem a lopás helyén keletkezett környezetszennyezést is el kell hárítani. A sokszor, de relatíve keveset lopó szakszerű vasutasoknál lényegesen nagyobb környezeti kárt okoznak a tartályvagonok lefejtői. Pusztaszabolcson például 600 millióra is rúghat a talajcsere és az ártalmatlanítás költsége.
Növekszik a vagonrongálások száma, ez ellen vagy több emberrel vagy kamera rendszerrel lehetne védekezni. Egyikre sincs azonban forrás. Tehetetlen a vasút a kődobálásokkal szemben is, ezek száma 50 százalékkal nőtt egy év alatt, ráadásul 6 alkalommal 7 utas meg is sérült a kőtől vagy a betörő ablaktól.
Az utasok sérelmére elkövetett lopások száma 340 volt tavaly. E számba csak a vasútnak bejelentett esetek vannak benne, ennyi esetben jelezte a lopást vasutasnak (is) az utas, aki jegyzőkönyvet vett fel és átadták azt a rendőrségnek. A tényleges esetszám ennél biztosan magasabb.
A térfigyelő rendszerek önmagukban nem oldották meg a problémát, mert igaz ugyan, hogy a budapesti fejpályaudvarokon gyakorlatilag nullára csökkent a lopások száma, ám ezzel egy időben megnőtt a vonatokon regisztrált esetszám. Különösen az éjszakai nemzetközi vonatok lopásveszélyesek.
A MÁV-Start jegypénztáraiba 30 esetben törtek be, de rablás is előfordult. Bombariadóból 16 volt egy év alatt, elkövetőt azonban csak egy esetben sikerült beazonosítani. A vonaton szolgálatot teljesítő vasutasokat 50 esetben ért fizikai atrocitás 2007-ben. A forgalomszüneteltetett mellékvonalakon nem történt jelentős lopás, igaz 70 millió forintot szántak megelőzésre, és a 14 vonalból 9-en rendszeresen jár tehervonat. Naponta 40-50 járőr, évi 212 ezer munkaórában járja ezeket a vasútvonalakat – autóval. Egyes autók havi 30 ezer kilométert is megtesznek mellékvonalőrzéssel összefüggésben.
Vannak helyek, ahol az őrzésre kiadott költség hamar megtérül. Országszerte 20 pályavasúti raktárépület technikai védelmére 70 millió forintot terveznek elkölteni még idén. Az elrettentő hatás, illetve a gyors reagálással egy riasztás esetén három éven belül megtérülhet a beruházás (azaz évente 20-30 millió forint értékben loptak e raktárakból.
Az elmúlt évben vasúti területen bűncselekmény elkövetésekor 561 embert értek tetten és fogtak el. Ebből 45-en voltak vasúti alkalmazottak, ketten vasútőrök. Az évi közel 4000 káresemény ismeretében ez nem tekinthető kirívóan rossz eredmények, különösen a biztonsági szervezetek 5 milliárdos költségvetésének tükrében. Ennyi pénzből ennél sokkal többre nem telik – vélik a Mávnál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
