Natália
-3 °C
7 °C

Egymilliárdos megabüntetés a MÁV-nak

2006.07.13. 14:46
Szerződésekkel, indokolatlan garanciaelvárásokkal és egyes vonalak teljes elzárásával is harcolt a monopolhelyzetetét az uniós csatlakozással elveszítő MÁV a fuvarozni vágyó magánvasutak ellen.

A Magyar Államvasutak ZRt. (MÁV ZRt.) visszaélt gazdasági erőfölényével, s ezzel a versenytörvénybe ütköző magatartást tanúsított. Ugyanezen magatartás - Magyarország 2004. május 1-i európai uniós csatlakozását követően - a közösségi versenyszabályokat is sértette. A MÁV ZRt. jogsértő magatartásáért 1 milliárd forint verenyfelügyeleti bírság megfizetésére köteles - áll a Gazdasági Versenyhivatal közleményében, amelyben a Versenytanács hétfőn hozott döntését ismertetik.

A GVH szerint a MÁV több eszközzel is nehezítette potenciális versenytársai piacra lépését. A magánvasutakkal kötendő pályahasználati szerződés előfeltételeként bankgarancia nyújtását írta elő, illetve nehezítette, késleltette, illetve megakadályozta e társaságok hozzáférési igényeinek teljesítését a tulajdonában és kezelésében álló ipar- és rakodóvágányokhoz (beleértve a vonatok kiszolgálását is). Ezen felül egyes kiemelt jelentőségű tömegáru-fuvaroztató vállalkozásokkal 2003-ben, 2004-ben, illetve 2005-ben kizárólagossági kikötést tartalmazó, több évre szóló fuvarozási szerződést kötött.

Szabad piac

A Magyarország európai uniós csatlakozásával egy időben, 2004. május 1-jével megvalósult vasúti piacnyitás értelmében a vasúti teher- és személyszállításban megnyílt a lehetőség új társaságok belépésére a hazai vasúthálózaton. Az új, saját hálózattal nem rendelkező vasúttársaságok működéséhez szükséges vasúti pálya és más pályatartozékok használatához, illetve egyes járulékos szolgáltatásokhoz a MÁV ZRt.-nek (valamint a kezelésében lévő vasúti infrastruktúra tekintetében a GySEV ZRt.-nek) diszkriminációmentes hozzáférést kellene biztosítania.

Már 2004 folyamán négy magán-vasúttársaság is megjelent a hazai piacon, s a vasúti árufuvarozásba kívánt bekapcsolódni. Az új szereplők részéről hamarosan több olyan jelzés is érkezett a GVH-hoz, amelyek a MÁV ZRt. pályahasználati szerződéskötési gyakorlatát és a pályához való hozzáférés körülményeit kifogásolták. A GVH 2005. február 9-én indított eljárást annak vizsgálatára, hogy az állami vasút pályahasználati szerződésében foglalt egyes pénzügyi feltételek akadályozhatják-e a szerződéskötésre kötelezett versenytárs vasutak piacra lépését és működését, majd 2005. április 29-én a versenyfelügyeleti eljárást a MÁV ZRt. kezelésében lévő, nem közforgalmú infrastruktúra-elemekhez való hozzáférés körében tapasztalt magánvasúti nehézségek és az egyes nagy fuvaroztatókkal kötött hosszú távú megállapodások versenyhatásainak vizsgálatára is kiterjesztette.

Vár a MÁV
A MÁV még nem kapta kézhez a GVH írásos indoklását, annak ismerete nélkül nem kommentálják a döntést - mondta az Indexnek Zimay Judit kommunikációs igazgató, aki későbbre ígért választ azt illetően, hogyan aránylik a MÁV fuvarozási üzletágának forgalmához a bírság. Addig is, ami biztos: a szárnyvonalak bezárásáról szóló sajtótájékoztatón elhangzott: a megszűnő 27, összesen 942 kilométer hosszú mellékvonal tavaly több mint 6 milliárd forintos veszteséget termelt, így az egymilliárdos bírság ezek kéthavi veszteségének finanszírozására lenne elegendő.

A vizsgálat valamennyi pontjában elmarasztalták a MÁV-ot, azaz megállapították, hogy a társaság viselkedése a versenytörvénybe ütközött. Versenyjogilag indokolatlannak minősült, ezáltal alkalmas volt a magánvasutak piacra lépésének nehezítésére, hogy a MÁV ZRt. pályavasúti üzletága az országos közforgalmú vasúthálózat használatához szükséges - a 2004/2005. menetrendi évre szóló - pályahasználati szerződések megkötése során biztosítékként valamennyi magánvasúttól egységesen az éves pályahasználati díj 2,5 hónapra eső részének megfelelő összegű, feltétel nélküli bankgaranciát kért.

A negyedik legnagyobb bírság
A GVH Versenytanácsa által a MÁV-ra kiszabott egymilliárdos bírság minden idők negyedik legnagyobb büntetése. A tanács 2004-ben több autópálya-építő céget megbüntetett kartellezés miatt, s közülük három bírsága haladta meg ezt az összeget. A Strabag Rt.-nek 2,4 milliárd, a Betonút Rt.-nek 2,2 milliárd, a Hídépítő Rt.-nek 1,3 milliárd forintot kellett fizetnie.

Hasonló hatással volt a piacra lépésre a MÁV ZRt. azon magatartása, amelyet a magánvasutak egyes konkrét - de nem az országos közforgalmú hálózathoz tartozó - pályaszakaszokhoz (elsősorban ipar- és rakodóvágányokhoz) történő hozzáférési igényeinek teljesítése során tanúsított, s amelyre külön szabályozás nem vonatkozott. A MÁV ZRt. tulajdonában vagy kezelésében lévő iparvágányok működtetését a MÁV árufuvarozási üzletága látta el, amely egyben a magánvasutak fő versenytársának számított. Ennek következtében a MÁV egyik üzletága olyan - visszaélésre alkalmas - helyzetbe kerülhetett, hogy jórészt tőle függött a hozzáférési kérelmek érdemi elbírálása, a hozzáférések biztosítása, és számos esetben ténylegesen is megakadályozta, illetve nehezítette, hogy a magánvasutak az iparvágányokkal rendelkező fuvaroztató cégeknek szállítási feladatokat teljesítsenek.

Ugyancsak piaclezáró, azaz a piacra lépést nehezítő magatartásnak minősült a MÁV ZRt. részéről az, hogy a piacnyitást megelőzően, illetve közvetlenül azt követően négy, kiemelt jelentőségű fuvaroztató céggel több évre szóló, kizárólagos szállítási keretmegállapodásokat kötött. Ezen cégek (amelyek között megtalálhatók a Mol, a BorsodChem, a Mátrai Erőmű és a Magyar Alumínium Rt. nevében eljáró cégek) a megállapodás hatálya alatt akkor sem fordulhattak a magánvasutakhoz, ha azok a MÁV ZRt.-nél lényegesen kedvezőbb feltételeket tudtak volna kínálni.

Enyhített egymilliárd

A Versenytanács a MÁV-ot egymilliárd forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. A kiszabott bírság összegét a MÁV ZRt. árufuvarozási üzletágának méretével, a jogsértés súlyával és időtartamával arányosan állapították meg - hangsúlyozta a GVH. A bírság mértéke kifejezi, hogy a GVH az állam által elhatározott piacnyitást akadályozó vállalkozói magatartásokat szigorúan ítéli meg. A MÁV ZRt. által elkövetett versenyjogsértések különösen érzékeny helyzetben és időszakban érintették hátrányosan az újonnan piacra lépni szándékozó magánvasutakat, kockáztatva a piacnyitás sikerességét. A piacnyitást követő időszakban a korábban monopolhelyzetet élvező céget fokozott versenyjogi felelősség terheli, ha magatartásával indokolatlanul és jogszerűtlenül korlátozza, nehezíti az újonnan megjelenő vállalkozások üzleti lehetőségeit.

A bírság kiszabásakor figyelembe vette a Versenytanács azt is, hogy a MÁV ZRt. 2006 májusától vállalta, önként tartózkodik a kizárólagos szerződéses kikötések érvényesítésétől. Enyhítő körülmény, hogy időközben a MÁV ZRt. olyan belső szervezeti változásokat eszközölt, amelyek révén a jövőben elkerülhető lesz a hálózathoz való hozzáférés megnehezítésében testet öltő jogsértés, mivel az önálló gazdasági társaságba szervezett MÁV Cargo ZRt. már nem rendelkezik iparvágányok tulajdon- vagy kezelési jogával.